Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

gári családok a bányászat alapján, olyannyira, liogy emiékök a magyarországi ipar történetében mindig tekintélyes helyet fog elfoglalni. Nem lehet feladatom a combinatióiban kissé zavaros, de buvárlataiban szorgalmas és példás lelkiismeretességet tanúsító Kachelmann János közleményei *) után e főérdekíi tárgyat itt újból részletesen fejtegetnem; de azok, a miket ő a Rőselek Biberek, Schavderek, Körndlek, Hohelek. Zigelpacherek és számos más selmeczi bányapolgár iparáról, vállalatairól, s azok eredményeiről és vagyonosságáról egyenes kutatások és nagy részben a hely szinén tett észleletek alapján beszél, olyanok, hogy azokról az utókor elismeréssel emlékezhetik vissza. Ezek mellett Beatrix királyné levele bír érdekkel, melylyel Schaider Péter körmöczi kamaragrófja 1486—1491-ki számadásait hagyja helyben. 2) E számadásokból a bánya-városok, s ezek közt Selmeczuek akkori virágzó állapota a legvilágosabban kitűnik. S ez Anna és Mária királynék korában még inkább emelkedett. 19. §. Bakabánya és Bélabánya. I. Valamint a bakabányai telérek a selmeczi teléreknek csak folytatása s ugyanazon ércznemeket tartalmaznak; úgy Bélabánya is közvetlenül a selmeczbányai hegycsoportnak csak része. Geognosticus tekintetben tehát a kettőről külön szólnunk nem szükséges; noha történetök külön szempont alá esik, mely Bakabányát (Bukhanz) sajátságos sziliben tünteti fel, Bélabányára (Dilin) nézve azonban a selmeczi bányászatból indult ki. II. A Garam melletti szent Benedeki apátságnak 1075ki alapitóleveiében, az apátsági birtok határpontjai sorában, többek közt a »villa Baka« is említtetik; s e helyiségen később bányaniivelés kezdődvén, Bakabánya bányaváros ') Geschichte der ungarisclieu Bergstádte Ili. köt. Selmecz 1867_ 7. sk. 11. ; — és Das Altér u. die Schicksale des ung., zunáchst Schemnitze r Bergbaues, Pozsony 1870. 117. sk. 11. — V. ö. Bél Not. Hung. IV. köt. 611. sk. 11. 2) Hatvani (Horváth) Mih. Magyar történelmi Okmánytár a br'üsseli levéltárból és a burgundi könyvtárból, II. köt. Pest, 1858. 48. 1.