Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)
az itteni bányatelepből alakúit. Az időpontot, melyben Bakabánya városi rangra emeltetett, szorosan meghatározni nem vagyunk képesek, mert azon okmányok, melyekben a városnak jogai szabályoztattak, — mint látszik, a XV. században — semmisültek meg tűz által. II. Ulászló király azoknak csak egyes pontjait újította meg. Annyi azonban kétségtelen, hogy már 1321. királyi bányatelepitvény volt, melyhez a köröskörül egy mérföldnyi távolságra terjedő környék tartozott; s hogy Róbert Károly király azt ez évben Gyula és Endre, Hazlaw fiainak adományozta 2). E körülmény mindazáltal a helység bányaszabadságait nem szorította meg. Mert egy 1331-ki körmöczbányai okmányban egy »molendinum Judicis de Pukano« említtetik; s 1337. Miklós és Péter, Lászlónak fiai, a Garam melletti Szent Benedek apátságtól, egy zúzda felépítésére a szükséges tért a Biszvavniczei folyó mentében bizonyos feltételek mellett nyervén, határozottan »cives de Bakabányá-«nak neveztetnek. 3) A bakabányai városi elöljáróság 1345. egy a városi község és a Szent Benedek apátság közt kötött egyezségről okmányt adott ki, mely egy újonnan nyitott bánya mivelésére vonatkozik. 4) Érdekes, hogy a bakabányaiak ez alkalommal a hozzájok szomszéd Selmeczbánya város jogára támaszkodnak. S e jelenségek után azt kell feltennünk, hogy Bakabánya a maga városi jogosítványait, melyeket II. Ulászló és I. Ferdinánd királyok erősítettek meg, még Róbert Károly királytól nyerte 5). Csak így történhetett, hogy Bakabánya az alsó-magyarországi bányavárosok szövetségében, már Zsigmond király korában, mint annak egyik önálló tagja foglalt helyt, 6) ezekkel együtt engedtetett át ') Fejér Cod. Dipl. Hung. VII. köt. 5. r. 425. 1. 2) 1321. IV. nonas Julii. »Carolus stb. quod Comes Jula et Andreas filii Hazlaw fideles nostri quandam argenti fodinam nos 1 ram Backabánya vocatamin Comitatu Hontensi existentem, cum spatio unius milliaris, et fórum ibidem juxta Regni consuetudiuem approbatam« stb. (kérikés nyerik adományul.) — 1512-ki hiteles átirat után. — V. ö. Fejér Cod. Dipl. Hung. VIII. köt. 7. r. 259. 1. 3) Fejér Cod. Dipl. Hung. VIII. köt. 4. r. 273. 1. *) Fejér Cod. Dipl. Hung. IX. köt. 1. r. 345. 1. B) 1547. Augsburg november 16-ka alatt, a királyi könyvben. 6) 1428. Történelmi Tár XII. köt. 272. stb.Jl. Aí ? f ' , . A \ •• f, /