Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

S ez időtől fogva Selmeczbánya emelkedésének főjelenségei: a városnak uj kiépítése, és egyes bányavállalkozóknak vagyonosságra és társadalmi jelentőségre jutása. Az uj kiépítésről Henszlmann Imre vizsgálódásainak eredményei tanúskodnak. Osszhangzólag ezekkel, a korunkra jutott okmányok és jegyzőkönyvi tudósítások is Selmeczbányának nemcsak akkori bányaiparáról, hanem bányapolgárainak vagyonosságáról is igen kedvező adatokat nyújtanak. Különösen jellemző az, hogy a XY. század végén és a XVI. században Selmecz területén, a bányamívelés csaknem kizárólag magánvállalkozók kezében volt

2); s hogy — habár abban a többi bányaváros lakosai szintén vettek részt, — azért kiválólag mégis csak magában Selmeczben vagyonosodtak meg egyes polgárok és bányapolnostri, qui ex illis fodinis nobis provenire deberent, plurimum diminuerentur, et montanistae qui fodinas colere faciunt, maxima exinde dampna susciperent stb. (Ennek folytán rendelet) : Ut nullás omnino hominum in civitate nostra praefata resideneium vina educillare, et tabernas publica •• amodo deinceps tenere praesumat; nisi idem montanas quoque cum moleudinis et gasis colat. Ne autem propter facultatis penuriam aliqui vestrum se a cultura montanarum retrahere valeat, potestatem damus, ut quotquot volnérint, ad levanda colén d a q u e m ontana societatem facéré, etsubuno questum ontana colere possint. Alioquin hiis, qui montana colere recusaverint, educillationem vinorum et lucra tabernarum Regio edicto proliibemus ; dantes plenariam facultatem Comitibus nostris illarum montanarum pro tempore constitutis, quibus et praesentibus strictissime committimus et mandamus, quatenus omnium talium, qui absque cultura montanarum sola educillatione vinoram questum inter vos facerent, omnia bona et facultates pro Maiestate Nostra occupare debeant et teneantur stb. Dátum in Eakof purga feria quarta proxima ante dominicam Laetare, anno Domini (48). (Az eredeli után). J) Jelentés a bányavárosokba tett régészeti kirándulásról, id. b. 149. sk. 11. V.ö. Bél Notit. Hung. IV. köt. 621. sk. 11. 2) Pécs Antal különös miniszteri megbízás folytán 1872. az itteni bányászat állapotát megvizsgálván, s ez alkalommal a régibb időkre visz«zatekintvén, jelentésében azt constatálja, hogy »a XVI. század elején magánvállalkozók mívelték az egész selmeczi bányászatot,« s hogy névszerint Bélabányáu 13, Selmeczen 1-41, Szélaknán 52, Hodricson 136, és Vihnyén 84, tehát összesen 426 bánj-avállalat létezett akkor itt. E jelentés nyomtatva volt Budapesten, 1873. — V. ö. Bél id. m. IV. köt. 645. sk. stb.