Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

a Garam jobboldalán lévő azon vidék, melynek legelőkelőbb helye Beszterczebánya. 17. §. 1. Selmeczbánya és környéke. I. A selmeczbányai hegycsoport nagyobb része tracliitkőzetekből áll; de Szkleno és Yihnye közt szienit, gránit gnajsz, és más réteges kőzetek merülnek föl, zöldkő-trachit által környezve. Az érezek a zöldkőben, szienitben és gnajszban fordulnak elő ; úgy hogy az ércztelepek többféle kitöltő anyaggal birnak, s átalán véve kétrendbéliek, a mint t. i. vagy zöldkő-trachitban, vagy szienit-gnajszban találtatnak. E mellett a teléreknek két osztályát kell megkülönböztetni, a tulajdonképi selmeczieket, és a liodricsbányaiakat Eddig hét főtelér]van feltárva; t.i. a kórodai, terezia-aknai, bibertárnai, István-, János-, zöld-farkas és ökörfőtelérek; melyekhez számnélküli kisebb erek és erecsek számitandók, különböző mennyiségű és értékű ércztartalommal. Ezeken a bányászat már évszázadok óta folyt, s azon időtől fogva, melyből hiteles tudósítások korunkra jutottak, számos bányatelep áll fenn. II. Selmeczbánya történetében az 1442. év szomorú emlékben van, s epocliális jelentőséggel bír. Ez az ország két pártra t. i. Erzsébet királyné és I. Ulászló magyar és lengyel király pártjaira szakadásának ideje lévén; minthogy Selmeczbánya híven Erzsébet lcirálynéhez ragaszkodott, a másik párt emberei által megtámadtatott, bevéttetett, és roppant pusztítások és kegyetlenségek közt felgyújtatott

2). Ekkor a város irat»Geologiai szempontból — úgy mond Szabó József — Selmecz vidékének már százados bányászati, s ezzel összefüggőleg geologiai irodalma van; azonban távol vagyunk attól, hogy annak tanulmányát befejezettnek mondhatnók. Fölötte bonyolódottak ott a viszonyok, és sokfélék a képletek, annyira, hogy azoknak kölcsönös viszonya tisztába hozva eddig nincs.« Budapesti Szemle XXXVII. 1879. 145. 1. e) »Anno 1442. venerunt alumni iniquitatis, Simon Episcopus Agriensis de genere Rozgon, et Ladislaus Csech filius Petri Cheh de Lewa, et properaverunt Sebniciam (cum) quatuor millibus Hungarorum et Polonorum, succenderuntque civitatem predictam totaliter, interfectis quam plurimis ex utraque parte. Et sic Sebnicienses ecclesiam eorum cum multis bonis,quae hostes receperunt omnimode, cumEcclesiae rebus,calicibus, crucibus, et reliquiis Sanctorum multis et claustri. Haec sunt facta anno MAGYARORSZÁG BÁNYÁSZATÁNAK KRIT. TÖRT. 3