Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

által constatálva lévén, hogy az alsó-magyarországi bányake­rtilet területén, és a Mátra vidékén, nagyobb számmal oly réz­vagy bronce-régiségek találtattak, melyek ónnal vegyítve nin­csenek s melyek tiszta rézből, a milyent jelenleg is az ottani begyek érczei nyújtanak, állnak, és máshonnan be nem hozathattak; ezeknek itt kellett készülniök; úgy, hogy tehát e vidékeken a bronce-korszak idején rézbányászatnak kel­lett léteznie. Hasonló bizonyságot nyújtott Erdélyre, vagyis a régi Dáciára nézve G o o s s Károly 2). Anélkül tehát, hogy itt e bizonyításoknak részletei­vel foglalkoznánk, a felemlített bronce-korszakbeli lelemények alapján a magyarországi és erdélyi bányászatnak eredetét ré­gibb időre teszszük, mintsem e vidékeken a római uralom kezdődött. Egyébiránt remélhető, hogy az ősrégészeti kutatá­sok további fejlődésével, a fémeknek egykori nyerésére, felké­szítésére és kidolgozására nézve is bővebb felvilágosítást fo­gunk nyerni. 3. Az egykoriősrégi bányászatról szóló, korunkra jutott mondák. Már Herodot elbeszélése az agatyrsokról, kik ősidőben a mai Erdély földjét birták, s ') »11 n'y a pas de doute que les objets de cuivre ne se trouvent qu'eu nombre tres-restreint dans les musées de l'Europe« stb. (id. m. 222. 1.) — »11 y a donc dans les musées de l'Europe tout au plus une cinquan­taine d'objets en cuivre, pendant que dans la collection préhistorique du Musóe National hongrois a Budapest nous voyons 132 coins, marteaux, liaclies ; et dans l'exposition des collections particulieres de 1' annexe du Musée une trentaine du plus« stb. (u. o. 223. 1.) — »J' ai fait analyser dix outils de notre collection par MM. Wartha et Lengyel, et 1' analyse la plus minutieuse n' a pu trouver la moindre tragce d' étain dans nos coins, liaclies et marteaux. Quelques- uns de ces objets étaient de cuivre pur comme on le trouve encore de nos jours a 1' état natif dans la mon­tagne de Mátra, d'autres avaient des traces d' argent et d' antimoine comme le cuivre que 1' on fond dans les usines de Tajova. On ne peut donc douter, que les objets que nous avons exposés ne soient vraiment de cuivre, sans ancune alliage d' étain« stb. (u. o. 225. 1. — V. ö. Arclieo­log. Értesítő VI. köt. 1872. 318. 1.) s) Chronik der arcliaeologischen Funde Siebenbürgens (Arcliiv des Vereins für siebenbürgiscbe Landeskunde, uj folyam XIII. köt. N.-Szeben 1876. 203. stb.) ; és Skizzen zur vorrömiscben Culturgescbichte der mitt­lern Donaugegenden (u. o. XIII. és XIV. köt.)

Next

/
Thumbnails
Contents