Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

ott bányákat míveltek volna x), mutatja szinét ilynemű mesés mondának, s bizonyítja a daciai bányászatnak a római uralmat tetemesen megelőzött időben keletkezését. Tudva van, liogy e bányászat az u. n. erdélyi aranyvidéken mily imposans fejlődést eredményezett. De bányászati mondák Erdélynek más részeiben is találtatnak; névszerint Vajda-Himyad környékén -), Háromszékben,

3) Radnán 4), Zalatnán 5), Oftenbányáu

6) stb. is. Magyarországban a bányászatra vonatkozó mondavilág jelentéktelenebb. Azonban Ipolyi Arnold 7), Kachelmann János 8), és másoknak kutatásai azt bizonyítják, liogy érdekes bányászati mondák itt sem hiányoznak. 3. §. A római kor bányászatának emléke. Háromféle ilynemű emlékeket kell megkülönböztetni, ahhoz képest, a mint 1) a pannóniai, 2)adaciai és 3) a dalmatiai bányászatot tárgyazzák. 1) Pannoniáról ugyanis, mely hazánknak Dunántúli részeit foglalta magában, és dél felé egészen a mai Boszniáig terűit el, csak töredékes és határozatlan tudósításaink vannak, melyeknek alapján mindazáltal alig lehet kételkednünk, hogy e vidékeken fém-, és névszerint arany-és vastermelés folyt 9). Különben — a mi a vastermelést illeti — Pan») Hist. IV. 10. 2) Müller Frigyes, Siebenbürgisclie Sagen,Brassó 1857. 295. 1. 3) Orbán Balázs : A Székelyföld leírása III. köt. Pest 1869. 69 1. *) Neigebauer J. F. Dacien aus den Überresten des klassiscben Alterthums, Brassó 1851. 241. 1. B) Miiller Frigyes id. m. 189. 1. 6) U. o. 259. 1. A régi Selmecz, Újbánya, Telkibánya, Nagy-Báuya és Mára. maros - Rónaszékre vonatkozólag , Magyar Mytliologia, Pest 1854. 108. sk. és 575. 11. 8) Gescbiclite der ungariscben Bergstádte und ikrer Umgebug, I. füzet Selmecz 1853. 1 1. 22. 35. 53. 55. 67. stb. 11. 9) Azok, kik eddig a régi Pannoniát tüzetes tudományos vizsgálódások tárgyává tették, e tekintetben minden belső összefüggés nélküli kútfői adatokra hivatkoznak. Katancsics azt mondja : »Metallum Pannoniae laudant numi et marmora.« (Commentai'íus in Caii Plinii Pannoniam,Biula 1829, 91. 1.), s állításának bizonyítása czéljából Traján császár néhány rézérmére fEckhel József, Doctrina numorum veterum II. rész 6. köt. Bécs 1796. 446. 1.) s egy sziszeki márványfeliratra (teljesen közölve »Istri