Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

rály Radnának ismét bizonyos önállóságot adhatott.

1), s hogy I. Ferdinánd azt (t. i. Montanas nostras Rodnabánya appellatas in partibus Regni nostri Transylvanensis existentes«) mint magában álló birtokot inscribálta tanácsosának és szebeni grófjának Pempllinger Márknak, 150,000 arany forintban.

2) A radnai bányák végsorsát I. Ferdinándnak 1552. Erdélybe küldött biztosai beszélik el, hogy t. i. a mohácsi vész utáni nyugtalanságok alatt, Péter moldvai vajda által elpusztíttattak és elfoglaltattak; (1529.) anélkül, hogy azóta helyre állításukra gond fordíttatott volna,

3) II. Rákóczy Ferencz terve a múlt század kezdetén, mely szerint a radnai bányászatot selmeczi bányászok segítségével ismét helyreállítani kísérletet tett,

4) czélhoz nem vezetett. 65. §. Erdélynek egyéb bányahelyei. 1. Első helyen a Barczaság említendő, melyet II. Endre király 1211. a német lovagrendnek adományozván, többek közt Az 1520. »in festő Beati Ladislai Regis« kiadott okmányt, melylyel Badnán az italmérési és vásári jog szabályoztatik, Eder kivonatilag ekkép reproducálja : »qualiter in oppido Rodnabánya jus educilli vini et cerevisiae, antea Yolfgango Forster et Joanni Lulai Civibus Bistriciensibus in fato oppido Rodnabánya fodinas cultivantibus collatum, ad quorundam supplicationem revocasset, idemque oppidanis Rodnabanyensibus universis, una cum aliarum rerum venalium proventu eo fine contulisset, ut iidem oppidani vet eres fodinas restaurare, novas aperire et administrare teneantur ; concesso etiam foro liebdomadali die dominico celebrando.« U. o. 2) 1533. xDatum Oeniponte in festő Circumcisionis Domini.« A magyarországi királyi könyv után. Schmidt Ferencz Antal, Cliron. system. Sammlung der Berggesetze Ungarns stb. I. köt, 108. 1. ") »Sunt fodinae argenti omnium testimonio excellentes apud possessionem Rodna, tribus milliaribus a Civitate Bistriciensi distantem, quae cum aliis quatuor villis commetaneis eandem Civitatem jure proprietatis concernit; sed occupavit baec loca Wajvoda Moldáviáé Petrus, Wajvodae moderni Stepbani páter eo tempore, quo Transylvaniam praedabundus invasit, atque ex eo usque tempore fodinae istae quasi neglectae iacent, quae cum in potestate Bistricziensium essent, magnam argenti copiam metallicis praebuerunt« stb. Engel Gesch. d. ung. Reichs u. s. Nebenlánder, III. köt, 7. 1. 4) Kachelmann János : Das Altér und die Schicksale des ungrischen, zunáchst Schemnitzer Bergbaues, Pozsony 1870. 184. 1.