Iványi Béla: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. II. 1458–1526. (Budapest, 1928.)

de Lossoncz vei per alios quospiam, quorum scilicet intererit de praemissis integre eidem Moysi aut heredibus et posteritatibus suis satisfactum fuerit, a manibus praefatorum Michaelis palatini et filiorum condam Alberti de Lossoncz iudicialiter auferentes, eidem Moysi et dictis heredibus et posteritatibus universis suis tamquam de manibus nostris regiis reddidimus, dedimus et commisimus, immo damus et committimus tenendas, possidendas et habendas, contradictione eiusdem Michaelis palatini et aliorum praedictorum non obstante, reservantes nichilominus eidem Moysi ultra summám capitalem super expensis et dampnis iuris remedium opportunum. In cuius rei memóriám, firmitatemque perpetuam praesentes literas nostras secreto sigillo nostro in pendenti communitas eidem Moysi duximus concedendas. Dátum Budae, in festő beatorum Philippi et Jacobi apostolorum anno domini millesimo quadringentesimo sexagesimo septimo, regni nostri anno decimo, coronationis vero quarto. Hátán a királyi könyvekbe való bejegyzés nyoma : R(egestrata) folio XXVIII. M. R. Hártyán, piros-fehér-zöld színű sodrott selyem zsinóron függő sárga viasz fészekbe nyomott piros viaszú kisebb pecséttel. Országos Levéltár, M. 0. D. L. 16,536. (V.) LXXIII. 1467 június 5. Kápolna. Szentgyörgyi János gróf erdélyi vajda Radó György és társai panaszára meghagyja Kolozsvármegye hatóságának, hogy Losonczi Bánfi István fiain a Radó és társai javára szóló ítéletet, ha kell, a megyei nemesi felkelés igénybevételével is, hajtsa végre. Johannes comes de Sancto Georgio et Bozin wayvoda Transsilvanus Siculorumque comes nobilibus viris comiti vei vicecomiti ac iudicibus nobilium comitatus de Colos dilectionem cum favore. Noveritis, quod nobis in praesenti generáli congregatione universitatis regnicolarum una cum harum partium Transsilvanarum nobilibus nobiscum existentibus e medio aliorum 1467. V. 1.