Iványi Béla: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. II. 1458–1526. (Budapest, 1928.)

Hungáriáé, praedecessoris et Johannis de Hwnyad comitis Bistriciensis alias gubernatoris eiusdem regni nostri, genitoris nostrorum carissimorum consuetum fűit, in praefatis silvis vestris secare et succidere permittere debeatis. Et aliud facere non praesummatis. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Dátum Zegedini in festő beati Egidii abbatis et confessoris anno domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo octavo. Lecta. Papiron, nyílt alakban kiállítva, a szöveg alá nyomott papirfelzetű kisebb pecséttel. Hátlapján egykorú írással: Ut denth

1) ligna. magístrí Ladislaus et Sigismundus de silvis suis. Deés város levéltárában 40. szám alatt. Kiadva : Magyar erdészeti oklevéltár I. k. 27. lap. — Ki-vonatát Id: K. Papp Miklós : Történeti lapok. I. k. 426. lap. (V.) XI. 1458 október 19. (Kolozsmonostor.) Tótőri Lukács fia István és Miklós fia István a kolozsmonostori konvent előtt a belsőszolnokvármegyei mikeházi birtokukat 40 forintért Losonczi Dezső fia Jánosnak („magnifico Johanni filio Desew de Lossoncz") zálogba adják. Dátum feria quinta proxima post festum beati Lucae ewangelistae anno Domini etc. L° octavo. Eredetije az Országos Levéltárban, az M. O. D. L. 36,392. szám alatt őrzött ,,E minus" jelzetű kolozsmonostori protocollum 17. lapjának 2. bejegyzése. XII. 1459 márczius 17. Buda. I. Mátyás király Losonczi Dezső fia László királyi étekfogó-mesternek és általa fivérének, Zsigmondnak érdemei jutalmául a belsőszolnokvármegyei Dengeleg birtokot adományozza. Commissio propria domini regis Michaele de Gezth magistro camerae referente. Nos Mathias, Dei gratia rex Hungáriáé, Dalmatiae, Croatiae etc. (memoriae) commendamus tenore praesentium significantes, quibus expedit, universis quod nos attentis et digne pensatis 1458. IX. 1. 1458. X. 19.