Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. V. 1290–1301. (Pest, 1864.)

vn nyire viselik szivökön a magyar tudományosság érdekét , s a testvéri solidaritás mi erős köteléke fűzi egvgyé a Királyhágón inneni és túli szellemi munkálkodást. E sokoldalú támogatás folytán az Arpádkori Új Okmánytár most már teljesen megjelent öt kötetét nem csak sokkal bővebb tartalommal sikerűit kiállíthatni, semmint azt négy évvel ezelőtt, midőn a munkához fogtam, remélhettem vala; hanem a jelen gyűjtemény kiadása alatt ugyanazon korbéli még sok nevezetes kiadatlan okmány birtokába jutottam, melyet a munka előrehaladt megjelenése folytán már fel nem vehettem többé , melynek potlásképeni közzétételétől azonban, nézetem szerint, a hazai történelem ismét fontos nyereményt várhat. Azonban okmánygyűjtésünk nagylelkű pártfogóin kivűl, nem kevesebb elismeréssel és hálával kell kiemelnem azon tudósok fáradozásait is , kik a jelen munka létrejöttét szellemi közremunkálkodásuk által lehetségessé tették. Már okmánytárunk első kötetének előszavában felemlítettem, hogy nem én voltam a jelen tudományos vállalat tulajdonképi kezdője , s hogy ennek alapját néhai Czech János akadémiai tagtársunk okmánygyűjteménye képezte, melyet én formai elrendezés, anyagi tökélyesbítés és lehetőleges megbővítés, s egészben kiadásra való elkészítés végett átvettem. 11a tagadhatatlan, hogy ennek folytán a vállalat belső egységében némi hiány van, mely több tekintetben magára a munkára is nem épen kedvező körülmény volt; nem kevesbbé igaz más részről az is, hogy ez által szabadabb tért nyertem, másoknak segítségét használhatni. A ki okmánytárunk öt kötetén végig tekint, azonnal észreveheti, mi neveze-