Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. III. 1261–1272. (Pest, 1862.)

Az irás betűjegyeiről, és az egyes szavakban használt rövidítésekről szólanom , nem látszik szükségesnek. Mindkét tekintetben a regesták az illető századok szokását és módját követik; s így az okmánytan és a palaeographia e kérdést tüzetesen fejtegeti. Ellenben a tételek szokásos rövidítéseit itt már csak azért is kell szemügyre vennem, mert a nyomtatás útján közzé tett regestákban is találkozunk velők. A legszokásosb ilynemű rövidítések a következők : a) A levelek kezdetén: Apostolicae Sedis benignitas etc. usque decorare. = Apostolicae Sedis benignitas sincere obsequentium vota fideliiim favore benivolo prosequi consuevit, et illustrium sublimiumque personas, quas in sua devotione promptas invenerit et ferventes, et qnibusdam titulis decentins decorare. Cum a nobis petitur etc. usque effe ctum. = Cum a nobis petitur quod iustum est et honestam, tam vigor aequitatis quam ordo exigit rationis, ut id per sollicitudinem officii nostri ad debitum perducatur effectum. Cum ex injuncto etc. usque attentatur. = Cum ex injuncto nobis Apostolatus officioad seinen besonderen Schreiber hatte, eine Einrichtung, die nur lobenswerth und áusserst practiseh sich herausstellen musste. Korrecturen und durchgestrichene Urkunden kommen, wie natürlich, háufig vor; jene, welche wirklich expedirt wurden, tragen an der Riickseite die Sigle R., alsó „registrata" stb. (Iter Romanum II. 72. 1.). Ezen kötet tehát nem valódi regestakönyv lévén, külső jelenségei a valódi regestakönyvek megítélésére nem szolgálhatnak alapúi. Mindamellett a pápai levelek ismertetésére nézve nem csekély érdekkel bír.