Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. III. 1261–1272. (Pest, 1862.)

expenderimus; quasdam possessiones nostras, videlicet nouam villám iuxta Wag existentem, cum aliis tribus villis ad ipsam pertinentibus, videlicet villa Sceredahel, villa Lubo et villa Putuorch predicto Monasterio Sancti Martini tam pro concambio castri Kyscin, quarn pro octingentis marcis ab eodem monasterio receptis ex voluntate domini Regis et nostro beneplacito cum omnibus utilitatibus et pertinenciis suis in eisdem metis, in quibus nos possedimus et in eadem libertate, secundum quod nos tenuimus, perpetuo iure contulimus possidendas ; et quandocunque per Abbatem eiusdem Monasteriii fuerimus requisite, sepedictas possessiones cum aurea bulla domini Regis eidem monasterio per fidelcm nostrum magistrum Motbmerium Prepositum de Scepes Caneellarium nostrum fecimus assignari, Vt autem bee nostra donacio seu collacio robur perpetue obtineat firmitatis, et nec per quempiam possit in irritum reuocari, presentes litteras noist as duplicis sigilli nostri muuimine concessimus roboratas. Dátum anno ab Incarnacione Domini millesimo ducentesimo sexagesimo tercio. (Eredetie a ezent-mártoni főapátság levéltárában.) 33 István ifjabb király, erdélyi vezér és a kunok ura, Inárcsi Tamást, Pált, Fenét cs Ombot, kik a várjobbágyok azon osztályából eredtek, mely a főispánnak szállásadással tartozott, azon tekintetből, hogy a tatárok által földúlt földükön éhségre jutva kibujdosni ne kénytelenitfessenek, maradékaikkal együtt a tisztet várjobbágyok osztályába emeli. 1263. Stephanus Dei gracia junior Rex Hungarie, Dux Transsiluanus, et Dominus Cumanorum omnibus Christi fidelibus presentes litteras inspecturis salutem in omnium Saluatore. Sólet Regia Celsitudo sic sibi seruiencium honéra subleuare,