Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. III. 1261–1272. (Pest, 1862.)

ibi est meta ; inde descendit per modicum berch, et venit ad duo flumina coeuncia in unum , quorum alterum Zabalaza nuncupatur, et ibi est meta terrea sub pomo; ex hinc per eundem fluuium Zabalaza descendit, et venit ad unam metam terream, que est sub arbore ylicis; inde descendit per magnum potok, et modicum eundo tendit versus meridiem, et cadit in unam antiquam viam, et in eadem euudo venit ad arborem piri, sub qua est meta terrea ; inde versus meridiem magnum spácium eundo venit ad fluuium unum nomine Lyzkouch ; inde transeuudo eundem fluuium Lyzkouch venit ad quatuor metas terreas, in quarum duabus sunt due arbores ylicis; inde descendit versus occidentem et cadit in Warpathaka, ubi est frutex salicis; inde vádit per unam uiam versus villám, et ibi cadit in vnam uiam herbosam, in qua cadit in Rumluthpatak; inde per Rumluthpatak uadit superius versus occidentem , et descendendo transit fluuium Rakoucb, et ibi sunt tres arbores ylicis, sub quibus sunt tres mete terree; et inde asscendendo unum berch reuertitur ad caput Rakouch, ubi prius inceperat; et sic terminatur. Vt igitur collacio per nos facta robur perpetue firmitatis obtineat, eidem Monthus presentes concessimus litteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus magistri Farcasij Albensis Ecclesie Electi aule nostre Vice-Cancellarij dilecti et fidelis nostri. Anno Domini M°. CC°. LX°. sexto, Regni autem nostri anno tricesimo primo Jegyzet. Úgy látszik, osztálykor széltében ketté szelt bőrhártya , melynek alul fölhajtott hasadékaiból függött pecséte eltűnt. Berch annyi, mint bérez. (Eredetie a kékkői levéltárban : Fasc. I. n. 2. Érdy.)