Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. II. 1234–1260. (Pest, 1861.)

mint a kö legördül Godina felé az osztóvonal mentében felfelé, be ig be a tölgyfától ty erez Miczába egyenesen a mocsárba. És adom To falut Miklósnak és bélivel nekik kettői Guglavát és Krusseviczát; határai pedig Buduzsigynál Lipova Prodol (völgyvidék) felé Ussi — cza felett a Zlaplocsába Ternovotól a Propasztinszki szorulat felé a domb felett, a mint a kő legördül, Ktunnoba a szorulatnál Dupilo és a ktunnoi határ közt Godinácz felett Debeljak közepén át Kis Debeljak alatt, a mint az ut vezet Gomiliczára, job felől Gomiliczától lefelé Bucsov egyenesen a folyóba, és a folyóval egyenesen a beszi hegynyilásba. Ne tartozzék se katonával, se császári arany nyal, se a szőllök utáni adóval ; hanem legyen neki Chro bau nagy Lavra törvénye. Ne merjétek megmásitani azt, mi általom, Ulászló király biinös által megerösittetett; se te testvérem, se fiam, se unokám, se királyságom rokona, vagy ki Istennek kegyelméből uralkodni fog. Ha pedig valaki találtatik, ki elvetemedik ezt megmásitani, legyen vádlója (birája) Isten, s annak legtisztább anyja és a tisztelendő kereszt ne legyen segitségére, se ezen világban,se a jövőben; s sz. Miklós legyen vádlója(Krisztus) másik eljövetelén. S legyenek legelői és szántóföldei, a mint kezdettől fogva voltak; ne legyen itt hatalma se főuramnak, se hatalomtartómnak, se a határos faluk zsupatiszteinek ; s az abbánnak ne legyen itt téli szállása, s az egyház emberei élvezzék mindenben Istennek szabadságát; ugy hogy szent Miklósnak munkásai legyenek. Ha pedig valaki nem engedelmeskedik, és ront valamit földben vagy emberekben, tapasztalja királyságom haragját és büntetését s adjon királyságomnak 300 perpert. Ennél fogva aláirva volt 6750 esztendőben. f Ulászló István Isten segitségével minden szerb és tengermelléki földek királya. MONUM. IIUNO. HIST. — DIPL. 7. 22