Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I. 1001-1235. (Pest, 1860.)

gum locuntur. Partém vero alteram dicte ville H. fratres diu antea jam possidebant a tempore parentum meorum. Ut autem buius donaeionis series perdurare possit imperpetuum bocdeeretum sigilli mei munimine feci roborari. Tempore et teste domino Jacobo Cardinali et Apostolice Sedis Legato ; mediantibus autem Regibus Andrea et Bela, jobagionibus vero Ungulino (Ugulino) Arebiepiseopo, Ny colao filio Burch (Baych), Ladyzlao et Pous ; judiee autem Demetrio persistentibus. Dátum anno Domini M.CC.XX.III. (Az eredeti után Fejért Ood.Dipl. III. k. 2.r. 361. 1. javítva Beely Fidél a tudománytárban, XV. köt. Pesten 1844. 128.1. Létezikezen okmány Hevenesi kézirati gyűjteményében is Lili. köt. 9.1., Kaprinai gyűjteményében B. 4°* XL. köt. 44.1 es gr. Széchényi Ferencz gyííjteményében 1. k. 262. 1.) 114. II. Endre király a pannonhalmi szent-mártoni apátságot Gönyövel adományozza meg. 1224. In nomine Sancte Trinitatis, et Indiuidue Vnitatis. Andreas Dei gracia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie

; Galicie, Lodomerieque Rex in perpetuum. Cum quelibet iusta petitio apud Regie Serenitatis excellenciam sit admittenda, illa maximé mereri censetur optentum, que ab animo Diuinitus inspirato procedens prodit uelle petentis, largiendo terrena lucrari celestia , et temporalibus institutis acquirere sempiterna. Hine est, quod ad uniuersorum noticiam preseneium et posteronum pervenire uolumus, quod dileetus ac fidelis noster Vros Abbas Sancti Martini de Sacro Monté Pannonié ad nostram accedens presenciam instanter ac devote postulauit, ut ea omnia que in concambium Petrus, et duorum fratrum ipsius, qui de filijs officialium Ecclesie Sancti Martini oriundi fuerant, quos intuitu fidelitatis et seruiciorum predicti Petrus ab omni debito et seruicio, quo Ecclesie adstricti tenebantur, exemptos cum consensu predicti Vros Abbatis et fratrum suorum perpetue donauimus libertati, Ecclesie contuleramus, auctoritate nostri privilegij confirmaremus. Nos igitur iustis ho-