Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)

1918-03-24 / 12. szám

Jfagysomkut, 1918. március 24. s12 -ik szám.

eÚZEKUEEÜ TABáADALAU HE HL AP „A NAGYSOMKUÜ JÁRÁSI JEGYZŐI tíüYLtíf“ frUVA'fALOS^OZLONY jí.

Előfizetési ér:

Egész évre . . ö K Negyed évre . 2 K Félévre . . 4K Egyes szám ára 20 HU.

Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő

S««k*sztős8g .0« kudo hivatal; Nagysomaat, Íelekt-ter44* Telefon szám 2.

MEGJELENIK íVUNűtN VAdAriNAP.

m magyar ^kereskedelem és ipar megteremtése.

aiu.a v.tigy keiw.es clóu áüauk me, hogy a .iíibu u uiau uiinem lomhák a viszonyok -lUhumi. Hogy miként lesz lehetséges, (.úgy a habot u man az ipar s a kereslte- üelctii lenuiaradjoti, hogy az emberek százezret, akik a hacwtu uiau bazatéruek ke- lescuicz juthassanak s négy mikcut tesz liüuseges, hogy u .tactkoi soti uagy tor- i vi vz a uagy tőke s euuek kamatai tör* MLtíuclűk tegyenek.

tu az ideje, Hogy e ac a guuddal autiiuiyan logiaikozziim, a n itauucklaiu u gczUaSug |,i j . . IWfMtaUUk

meg, Ue uciu Csak papíron, nőnem igaz szakerielemit el az ipar a a «e eskedelem unnüeu agazaiaoau ki null aa Uoigozau ik, melyei azuiau 1 aivuektaiauui meg is keli valósiu» uunk.

Természetes, hogy a habom tartama alatt loigyüemleti aUo.-ságokal törleszteni kell, Ezen nagy adósság teher s ennek kamaiai nem törlesztheion egyedül a min dig újonnan s újabban kitalált adókkal, mert lat uagy adókkal, uem emeljük, ha* nem gyengítjük az ipart s a kereskedelmet

A lOVAMM“ TAHCÁJA- 1

A vöröshaju.

Bvcsu.oun meg, főapolóné, hogy idáig, «• uvdaba kísértem, de komoiy köziéül valóm van. Csak engedje meg, hogy leüljek. Mám bírom tovább . . ,

— Igen, én vagyok a 29-es & Trousseau teremből. Csodálkozik, hogy az ágyat elnagyhaitam. bizony, eleg nehezemre esett, még most is reszketek . . .

— Nem, köszönöm. Nincs szükségem e csillapító orvosságra. Úgyis mindegy .. . iUüu :, uogy mat egy hetem sincs elüt .... *a>.- oej*ró orvos megmoudta . . .

— Nem, nem kegye*1 -*' Utwe. a. La

va^jük vrte. De persze , . s ....

megtudni . . , E> keszúlüi .«,> ., buszom/,

éves korunkban. Ha magi:jj v,i u baoaani,

de itt van Aiine . . .

— igeu a felesegem. Nem esküulünk össze,

egyaránt. Ezek a hagy terhek csak egy ndyesen lefektetett gazdasági politika es erős magyar kereskedelem s ipar megteremtése utján törieszthetók.

Remélhető, hogy a kormány meglógja tataim az utat, a szükséges uagy kereskedelem sürgós megteremtéséhez, a legszükségesebb nyersanyagok beszerzéséhez, melyek ezután a gyárak között arányosan szétosztandó*. Meglógja hozni a legszigorúbb rendszabályokat a lánckereskedelem eheti, hogy a harctérről hazatéró kereskedőn s iparosok, kik a háború tolytáo exis- teuuajuzai elveszítettek, árukkai és nyers- anya. kehói^Á'iAtaatók legyenek s uogy mutikásnazak sargöseu építtessenek.

Legtontosabb kérdés ma a nyersanyagok elő erem lése. bármily nagy áldozatokba is kerüljön az, aauak meg keit lennie, mert nem szabad bevárnunk, amíg az ország an a a ég meglevő kis készletek is eiiogyuak, meri a nazatérö gyári mjuká- sok'a uezve, az nagy kalásziról* lenne, mert ez esetoeu kereset s magé ítélés ne<- kül maradnáuak azo c.

Ebbe a gazdasági politikába a magyar

kormánynak oe keli vonni a ksresuisi .a és az ipart, sót a tókékei ts mar most ken mozgósítani s meg vagyok rOia gyo.oave, hogy ez esetbea az eredméiy nautmas lesz, mert miadeazi, akinek töiős tózeje lesz, melyet eddig a hadikölcsőnbe lekte- tett, a jövőben a kereskedelem s az ipar szolgálatába íogja állítani, annyival is inkába, miután a mai viszonyoknál to (va a lökének ily beiektetése csak szép haszonnal járhat.

Azért kívánatos, hogy már ma miu- deu előkészület megtétessék uj gyarak meg .-pueséliez s minden kereskedő s iparos szóliittassék tel, l^ogy vegyen részt ebben a nagy gazdasági iiarcoan. Csak nosszas muika uun vegre sikerűit mag* áiiapitaauni, aogy ipar és kereskedelem támasz neUdl is megáliuat majd.

i\ö élességünk sajat megtontoii érdé- künnoen tetiát minién erőnk és teneisé« günkkei a kereskedelmet s ipari támogatnunk, hogy a lövőben biztosan megállít issünk s hogy . izd js tgilag megerósőd* aessünk.

dé at mindegy. At a step, düshaju oam<* asz- szunyna, «tűvel ou «aútortókóa eajzstw ... De nem errut «karok bőszéiül » . . iua-rn a lo-jsi metoieg,

— Nem, uem akii ma hosus, .hanem «an tegaap vittek a Morgueoa, — a vornan aju . . .

Hiszen tudja, uetiáay aap eió.t hozták be, egész kOauyii bajjal. Mar annyira jól volt, hogy nolfőro botnak a távozását, d tegnap es.e egyszerre Halva találták az Agyban. Ezt a tóorvos anuyira természetellenesnek taldta, hogy kijelentette, a látleletet csak boncolás után tuj laadó kiállítani. Nos, hogy önöknek ue legyen kellemetlenségük, sietek a vizsgalatoknak elejét vénái e kij elemessel, hogy a bűnös egyedül én vagyok. Eu oueui meg.. , mérge, kevertem a pohárba ... uiegmergeztem ...

Hngy miért követtem el a bűnt ? Féltékeny- oegoot .-Vitae miatt.

ismertem is, meg nem is. A nevét nem tud- um. dada mondjam el a kezdetétől. Atme, akt egy v..«garas üzietbea dolgozik, mindig kissé később tort haza kis lakásunkba, uhut jó magam,

dia mar atagyujtou teakatlannal variam, s tóé« * nyír« u-nonem eiaoo a Metro I’drd-noaiiSJ-l állomásig. ue„aton5 uoo izaen oszreveuom egy vorosuaju nczow, azt a ayo.uaoai VJtt. Dj Anno nevetve erősítette, hogy ez is a uidautu vasutat nasznalj. estenként.

— Am, ainint később megtuitam, a .Vörös* hajú“ — igy neveztük szamteieusege annyira meat« kogy a házmesternél kérd szószodén Anne u.a«. Ez idő tájt kerültem elsőtzoen a kóraazba, .vlajd a tél eleje i bajom rossziooodo.t hónapokra jutottam ide be.

Egy ilyen ízben Annától megtudtam, hogy a vöröshaju egyre jár utaua. On. uem féltem, hogy megcsal, sokkal jobban, becsületesebben szeret — a felgyógyulás reményével a dolog nem nyugtalanított. Majd rendre tanítom en ezt a kis Don Jüant. De később, mikor bajom egyre rosszaooodo.t, csüggedés, majd kétségboeses fogott el. Mi lesz majd Ahneel, ha ón meghalok, Siratni fog nagyon, de pár hónap, egy év múlva.

— Nem, az ő természete nem ’hajlik méla- bura. Nevet szeret, örülni. Intenzív fajdalma lesz, de felejteni fog. Most lattant egy más férd karján,