Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)
1918-01-20 / 3. szám
; XVI évfolyam Jíagysomkt; 1518. paar 20. 3-ik szám. K KÖZÉRDEKŰ TÁBSADALMI ,A NAGYSOMKÜfl JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET* HIVATALOS KÖZLÖNYE. E I ő fi z e t é s i ár: Főszerkesztő: Pilcz Ede. s*.rkM2tőség és kiadóhivatal: Naflysomkut,Teleki-tér4*4 Egész évre . Fél évre 8 K Negyed évre . 2 K 4 K Egyes szám ára 20 fill. Felelős szerkesztő: Barna Benő Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Nyílt levél Fényes László országgyűlési képviselő úrhoz. (Átvéve a »Közigazgatási közlöny* f, évi első számából.) Nagyságos képviselő Url Qoldolhatja e nyílt levelem célzatát, ha egyszerűen odapillant az aláírásra. Egy magyar jegyző írja, akitől ön alig várhat valami hízelgő szavakat. Hiszen megrágalmazt Nagyságod a magyar jegyzői kart annyiszor, hogy rész inkről hízelgő szavakra ez idők szerint nem számíthat. Állandóan támadja a magyar jegyzői kart, általánosítva, kivételt nem ismerve, kíméletlenül, ugyszólva izgat ellenünk. Elhiszem, hogy lehet egy két szomorú tapasztalata és azok révén ama hitben él, mikép a közérdeknek tesz vele szolgálatot, de ebben nagyon téved, amit igyekezni logok kimutatni a magyar jegyzői kar tövises pályájáról nyújtandó ismertetéssel. Igyekezni fogok tárgyilagos lenni, — miaden szenvedelemtől és ingerültségtől mentesen .érvelni; noha sokan azt állítják, mikép az önéhez hasonló módon és irányban kellene feleljünk. Azonban tiltja ezt az Ízlésem. Egyébként is azt a nézetet vallom, hogy egyoldalú informáltságát és elfogultságát a közérdek szempontjából is sokkal hasznosabb a helyes útra terelni, mint egymást marcangolva meddő csatákban vesztegetni a mindnyájunkra és szeretett hazánkra nezve olv d'ága időnket. Megkísértem, ha sikerülne. Egyik hevesebb vérmérsékletű ks.rtár- samat azzal az érveréssel csitítottám le, hogy az ilyen egyoldalulag.informált írókat, mint amilyen Képviselő Ur is a mi ügyünkben, — leghevesebb ha felvilágosítjuk. Magánlevélben akartam tenni ezt, de halmozott teendőim miatt máról-holnapra halogattam, mindaddig, amíg az a hires: »De hogyan?« kőzbeszólása nem történt meg. Ekkor aztán előállott az említett hevesvérű kartársam, hogy ő tovább nem vár. Vagy kezet csókolok Fényes László urnák, vagy nyílt levelet irok. Azzal érvelt, hogy On egy megcsontosodolt ellenségünk, akit c»ak nyílt színen, meg nem cáfolha'ó érveléssel lehet meggyőzni. Úgy mondá: »Ha nem irsz te, akkor irok én!» Ezzel lefegyverezett Tudtam, hogyha ő Írna, akkor kevesebb lenne az eredmény. Elkeserédésében nem tudná magát s igy tollát akként fegyelmezni, ahogyan az ügy érdeke megkívánja. Így könnyű lenne Nagyságodnak azt esetleg egy-két sorral elintézni, azt válaszolva, hogy: »Irály az ember!« Igaz, hogy ez a közmondás mindenkire alkalmazható, de hát egy falusi jegyző — a mostanság oly sokat hurcolt tekintélyével — alig ha sikerrel kezelhetné ezt a kétélű fegyvert Nagyságoddal, a félelmetes publicistával szemben. Ezért vállaltam e nyílt levelet, ami tu lajdor.képen a mi szomorú helyzetünknek ez egyszerű ismertetése. Képlet csak, azonban hü képlet; pillanat-felvétel...1 Ígérem szíveskedjék elolvasni, mert hasznát veheti annak mint újságíró úgyis mint honatya, még inkább. Nincs mivel kérkedjek, igy szívesen elhallgatnám a nevemet; helyettesítve »Egy községi jegyző« aláírással, de érveim bizonyítása érdekében sok olyan személyes körülmény van felhozva e levelemben — a kép teljessége érdekében — amelynek helytállósága ellenőrzést kiván, — Módját óhajtom nyújt; ni annak, hogy képviselő ur azt megtehesse, sőt összes irataimba, egész levéltáramba, magánviszonyaimba és egyszóval mindenbe, amire csak kiváncsi lehet, teljes betekintést ajánlok fel, visszavonhatatlanul és tisztelettel meghívom az én fatornyos falutnba tanulmányútra. Ezt az ajánlatomat pedig kötelessége önnek elfog-dni Képviselő ur, mert ön megrágalmazta a magyar jegyzői kart lapiában, mint újságíró és a magyar képviselöházban, mint honatya. Kell legyen önben annyi gavallérság, hogyha tévedt, beismerje és keli legyen önben any- u/i kő.eiebségérzet, hogyha helytállók a vadjai, akkor ne álljon meg a feleutján, hanem tűzzel vassal irtson, üldözzön bennünket! Egyszerű falusi körjegyző vagyok, egy kissé lerongyosodva, egyetlen kimenő ruhában. Ebbe a háromesztendös uj ruhába fogok felöltözni a tiszteletére és ebben fogom végighordozni a faluimba és kartársaimhoz, hogy megtapasztalja, mennyire semmirekellő és naplopó társaság is ez a jegyzői kar! Láttam valaha jobb napokat is: a háború előtt. Meg fogom győzni önt a ma gánmunkálati sorkönyvemmel. Becsületes, lankadatlan, napi 14—16 órai munkával és sajátomból fizetett segédmunkással megkerestem a háború előtt szép kis summa mellékjövedelmet. Pedig ez a jegyzőknél nagy ritkaság! Fehér holló! Legtöbbje odaadja pár száz koronáért az összes mellékjövedelmét: szívesen, igy a koldusok között a jobb fajták közé tartozom. A sokat emlegetett, sokaktól irigyelt, nagy jövedelmű jegyzők közé: lerongyosodva, eladósodva a háborús viszouyok között. Szörnyűség ez ugyebár? Most, amikor annyi alkalom van lopni, akkor lerongyosodni és eladósodni: szinte képtelenség 1 Két kis leányom taníttatása megakadt teljesen. Én tanítom idehaza, de nem a negyedik polgárira, hanem adót kivetni, népfölkelő zzemlelapot és név jegyzékeket kiállítani, hősi halált haltakat anyakönyvelni, azok családjait gyorsított segélyre felterjeszteni, a hat gyermekes apá kát a frontról ingyen hazakérelmezni, a had- bavonultakkal ügyes bajos dolgaikban levelezni, hadisegélyeket számfejteni, kifizetni, árvákat gyámotitani és adósságaikat rendezni, (az enyém mellékes, elmaradhat. Kajlám már csak az osztálysorsjáték segít!) elláttatlanokat összeírni, petróleumot, szappant, kávét stb. hadimonopoliumos cikkeket naplózni, krisztusi bölcseséggel (öt kenyér és két hal felosztását utánozva) közmegelé. gedésre .., ? felosztani, kiutalni stb. ilyen- féle felesleges, naplopó, haszontalan munkákra. A semmirekelő leáaykák csak reggel 1. órakor állnak a munkába és este 9 órakor már abba hagyják I Szégyen, gyalázat ez részükről ugyebár, hogy déli két óra pihenővel csak 12 órát dolgoznak naponként! Itt hagyják öregapjukat egyedül dolgoznia Pedig megtolhatnák még pár órával, min ■ én, hiszen Fényes László képviselő urmegJ köszönné és képviselői befolyásával tné * polgári érdemrendet is eszközölne ki sz&, mukra. Már beletörődtem ebbe a munkakerü-' lésükbe. Különösen, ha eszembe jut, hogy" mindezt ingyen végzik és a tanitta-.' tásuk költségeit sem vethetem a szemükre. Mellesleg megjegyzem, hogy csak attól a szégyentől irtózom, amikor a négy po'gá- rit végzett hölgyek választójoga elkövetkezik és a korcsmáros leánya szavazni fog, mig az enyémek nem szavazhatnak. Amaz most tanulja a franciát, emezek a fogalmazást. Amaz tanul önmagáért, emezek dolgoznak a hazáért. Amaz semmit sem fog tudni húsz évés korában, emezek már most. kiállanák a versenyt a hat osztályt végzet-’ tekkel isi Amaz nem fogja tudni, hogy miért szavaz és hová szavazzon, emezek már ma is tudnák. Ellene szavaznának a mai bürok- ra‘a közigazgatási rendszernek és leszavaznának minden olyan képviselőt, aki nem tauulmányozza és nem érzi át ennek a rendszernek a tarthatatlansagát, amely rendszer egyedül az okozója, hogy lehetnek és vannak olyan jegyzők is szórványosan, akikért Képviselő ur az egész jegyzői karmegrágalmazta. Első helyen pedig leszavaz-, nák Nagyágodat, aki kelló tájékozottság nélkül izgat ennek a tarthatatlan, rozoga rendszernek még némi erőt adó egyetlen szerve, a vért izzadó, mindenki által megrugdalt és két prés közé szorult magyar, jegyzői kar ellen, i No de nem politizálást tűztem célomul e levelem keretében, igy visszatérek a műhelyembe, ahol a vacsorámat az Íróasztalom szélén egy tálcáról eszem meg, mert továbbdolgozni vagyok kénytelen. Vetésterületek összeírása, tengeri és takarmány- rekvirálás stb. halaszthatatlan munka van napirenden e percben. Holnap Isten tudja mi fog következni! De minden napnak, minden órájára történik gondoskodás, hogy amit ma elvégeztünk egyik alakban, azt holnap újra kezdjük más alakban. Ha itthagynám irodámat, ezt a taposó malmot a vacsora időre, akkor nem volna lelkieröm, hogy újra visszatérjek ide. Csakis úgy van erőm a k’tartásra, ha a munka mellett maradok és a teendők közvetlen hatása alatt biztatgatom magamat, mint kocsis a lovait: gyű te, gyű fakó, húzzad, mert közel a tető, mindjárt kiérünk 1 Bizony várjuk a hábo'U végét, a tetőre kiérkezést ... mert a fronton ázó-fázó, szenvedő és vérző katonák után mi vagyunk ebben a háborúban a iegszenvedőbb, legexpouáltabb közkatonáké gzép nimbuszunk majdnem teljesen letörve l 0(1*
