Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-26 / 13. szám
13-ik szám. V» * M \ i W VT' t. it , ki, r • { S Í4 Vi í <i ií biíikui. Í916. március lí i 5 r I * ® t 4 *s f éri Bgf*a év?• , , J K H«jo cA . I K A A) évi* . . , , . i K Rfcv*s Ara Ki fii tér Tavasz előtt. Hogy mit rejt tu idő méli« m/>gáb*w, uzt senki sem tudja. Talán, akik bor- ményszékf kben és a vezérkari irodákban ülnek, azoknak van valami sejtésük ártól, tiogv az elkövetkező hetek mit hozhatnak, talán azoknak több reményük lehűt a normális viszonyok helyreállítására, de hogy mi, a nép, « lakosság, nem tudunk semmi! a jövőről, az bízomos. De nem is baj, ha nem tudunk. Mindnyájan tudjuk, hogy a nagy küzdelem, » melynek részeseivé lettünk, csak a mi ciia- daltinkkal, a mi győzelmünkkel végződhetik, tudjuk, hogy minden nap, minden óra cssk közelebb hozhat bennünket az ünnepnaphoz, «melyen kivirít újra a vidámság «z arcokon, viszontlátás és őröm könnyei fognak ragyogni s szemekben, minden perc csak közelebb hozza az áldott és várt békét. Ebben a reményben nézzünk bi tlá az uj időszak elé, amelyet március hor. szánunkra. Nemsokára a kalendárium hivatalos szava szerint tavasz lesz és « mu’t lavisz is örömöket, Megnyugvásokat, biztosítékot hozott számunkra. Átküzdöttük a telet és ezzel ismét a küzdelem helyeit a termékeny munka időszaka következett el reánk. A magyar lu-zs tu agrárország, és tíz agrárország éietéFőszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkeszti: EUtfna Benő. j nek, megélhetésének, fennmaradásának !e| hf.-tőr-égét » tavaszi munka biztosítja. Tud juk nrg\on j d, hogy ma mindea m*ző- gszdasAgi munka nehezebb, mint bármikor í volt, hiszen a legerősebb, legjobb munkás- ! kezek a ház«, a föld védelmében küzdenek messze csatatereken, ds épsn e.fj* foko zottabb, megfeszitettebb munkával kell * tavíszi leteket kihasználni. Emlékezzünk csak vissza a mull évre. A mi agrár országunkban a tejj«l-twézzel, bio ávíil fn|\ ó Kánaánban már január végín kukor c«ken\eret kellett címünk, mert n termés nem volt jó * mert a terméssel nem gazdálkodtunk eléggé. Most már másnak kell lenni a helyzetnek. Ar idei tél és az idei távasz kezdete megmutatta, hogy tud ez tu ország takarékos lenni, tud beosztani, ha kell és tud eleget termelni, ha erre meg van t< 'm tg te Idő igyekezet. Ne bízzuk el möguiik«!, hogy a magyarok Isit ne megsegít bennünket, mint a hogy még eddig megsegített, hanem dolgozzunk, mindenki a maga hatáskörében, hogy n entente It’galévaióbb, ds egyszersmind Ifggrandiözuszbb hsdíterve, a kiélieztetísi terv, továbbra is mondjon csütörtökét tigy, mint ahogy iddig csiilörtökeí ti un dot I. Hatóságaink lassan megftlábák n mód- l ját »i.ntk, In g) ni« gr kidái) ózzák liirtósági ! intézkedésekkel leli «'len uzsorások és Önző emberek tpekuiáciőflt, az< knak, «kik nem árd'ágitók ét n.m liszt és gabona elrsj- íök, «nól keli gondoskodniuk, hogy az Orsi H valóban el legyen látva s jövő őrre is gabonával és élelmi zerekkel. Nem tudhatjuk, senki sem tudj» msd* d g tarthat még a háború. Jobb felni, raia- Mieg'jtdni, mondja a magyar közmondás és itt a Ulehuct jtlUptzz* at e őrelátás t gcr-dolkoc’ás arról, hegy ruirdtnkiaek I«- gyen er.i ivalója, hegy nm.ki se éhezzen, ekkor az őrsiig »lltuálló képesség« továbbra is tö! Hitetlen lesz. Mindnyájunk közöl étekké, hegy a tava*? hetei ne múljanak el tétlenül, hanem i»i*gfef»itctt erővel folyjon a t«v«szi munka, akkor továbbra is nyűgöd lan, öntudattal haladhatunk kitűzött célunk, az áldásos béke f*!é, «rntlt el így bizlosau el fogunk árui. Közélelmezési kérdések a háború után. A Magyar Közgazdasági Társaság Hojzpotzky Alajos :wiu. IsKáCfos eltsftk- lésévcl ülést tarlót!, melynek tárgya dr. Cieilier Jcnőnzk, » m«gyar gazdisjöveiíég titkárának. I(öí élelmezési kérdések a háború után cittiü elői-dáss volt. Aí előadó kiirik „MAMIDÉ“ TÁHCÁJABulgária és szövetségesei. Irta: Dr, Sismanoíf Írén. E cikk szerzője a filomfU doktora é* bár ő tfl’ga Bni ben vegezte tunvloráiijnit, »ígj*fy.-i, bogy a szó fi -i egyetemnek czídőss-erim háromszáz i őhaügatója van. akik bár .cly fakultásra beiratkozhatnak. Sismanoff asszony munkái francia nr elven jelentek meg; Anatole Franso fik-zogkus irány« regényeiről irt müvét Eicon ra királynénak ajánUnta. Ejy másik munkájával, molynek cimo E tűié critique sur les femmrs po tes en France att 5!X. siécle. a francia akadémia díszoklevelét nyerte el. Bulgáriában legnagyfbb népszerilíiégsek örvend nz országnak a központi hatalmakkal való szövetsége. A világháború kitörése előtt mindenki azt hitte, hogy Bulgária örökre engedelmes gye- ieke marad a n»gy oro z birodalomnak. De az utóbbi két évben az orosz diplomácia mindig csak n saját és Szerbia céljait tartotta szé n e'.őtt: Várra bombázásával pedig végleg eljátszotta a bolgár nép rokonszeiiTét. Bulgária tuár csak azért is húz a kozpoiPi htta'vakloe, mert fiat#], nrgymötC kultmÁját, a»v«pi jólétért való kvzd*ln ét ízinién az éirény•- sülés vágya füti és a kamrás py<r* t h róban, közjegi viszonyai r. <cein rcíonrét an Bií.ris meglepő eredméry • ktt n ulstkat fel. A központi katcinak cisíégait vciígyüiil veszi kerül oly orszégot-lól, amelyek a napúk legy- v*r!iuben sztm-tt ffilúb rtokait a végsóig e eg- védelmezrék. Kis- n.arrdt tikit »mbiciíjuk s*á- su ra rr.á« jogos «t. n int a grzdasági, kvresktdelmi ásón való érvényesülés. A i égy ti szövetség még az üym iránya terü- letkóditrst is megirigyelte lőlek. Ebbrn kert shető a vilcgk.ibr-M] igazi cka. Asglia, frrsneiaország, Orosz és Oiaszor.-zíg a központi biitium*k elöl ei »kárják c rri ez inier- nflcionális kartíkedele® nt,>it. Enléksibnk: Arg!ia kijelentette, hegy a népyisfzihetíég lötele-sége. hogy & közp nti h talm kát kiéhez essa, lezst. nyersanyagot se juttasson hozzájsk. Tehát a központi hatalmak saját megélhetésükért küzdenek, melyet a négycsszövetség veszé- lyoz.te', Hiszen ellenséges oiszágokból épp olya» gyűrűt vont Németország és a Monarchia közé, mint amilyet Kemánia, Szerbia és Görögország Bulgária közé vont. Hogy saját üsző érdekeiket fedezzék, kijelenté ték a frareíak, hogy ők azért küzdenek a Laij tár németek allen, kegy a civiliivcUt védj-k, l>< gy tr, oroszok Sürbia él Bvlgária sztlsdsAg«; őizik, nehogy Né*.etziszág falfalja fk.t. Anglia pádig a különböző egyezmények j s sasr őüzsvk véd« miéit harc» I. Jce: a ,civi i;éc o a* egy*z.*.ié- i*y*k védalMéért* vetlek tehát : öt üi cl len «Ages érni» ü réyckkal a közpoati ha alw«ka% szórt akaiták megsewsiisileBi Niisetorsz-got *s a Mo- ! arkiát, emberek szárwillióinak l-agyaeeiü kuuu- isját, munkaerejét, riisgekat tii febre vivő enorF>k«n : fejlődé l?pességek, *iők kihassriiáiá- sán. k vígjában udi mány, i|»r és kaeEkzdelont i*)ín ta'álkoz'fck Bnlgáiia vágyai a központi hatalmak táljaival. A 111A^r rfgiől r ({tudták, ttposzlalták hagy j<z»n, n.ujíkakedvelő, ponus ftiqö. hogy ;t j bohán-k a Bslká* jspáijai. tgzzdászati ki| tel ékek oiind »vor«, »óbbra fi'iődtek Bvlgáiia és ;i közpmti hatéinak között. A btlgtr gaboma a Dunán vagy Bomáiiín keiesstül Tssutcn került iío- narkiába, illetve N<» eioiszígba, hogy gépekre és egyéb ipari temetekre becsei élt» ssék. Nem tartott soknig é* ez zz ii ar *zárr.ü?te az angol és frsna'a g>éitnn<»y kát Bu’gíri ból Inc, ilyen közös érdekűken ala, szik fe-ulgári.. és r központi ha- talrcak szövetség,«. Bulgária »iipe.-tja 1912 ben kétszázötven t* *\*é thw.lnl, Kasy««nkat.T*leki~tér4S4 Telsfea sz&m 2. aasiwjwi.iB^sai min »Mt« vasírkaf rj-?T "I ' » ■■ Ill HM ■Ilim ..... 1"""B"
