Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-09 / 2. szám

XIV évfolyam, Nagysomkuí, 1918 j»nu r 9 2-ilí szám, KÓZEltDKKU ! AKSAÜALMi HETILAP. A „NAG Y80MKUTI JAKAS1 JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. KHIírizetíai ér : égési évr* . . , 8 ti Kegyed ivrt . t E PéJ évre . . , . . 4 K Egyes siám itt ZO fiiiér ft no sierepa a világháborúban. Irta : Andrássy Gyula gróf. A háborút sikerrel csak akkor lehet vívni, ha az egész társadalom összemüko- dik, ha nemcsak az összes osztályok, íele- kezetek, pártok, nemzetiségek támogatják egymást s vesznek részt az állam küzdel­meiben, hanem szükséges az is, hogy a nők is teljesítsék i öieles égüket. A nőnek igen sokoldalú, nagyfontosságu szerep jut a világháborúban. Először is a nő hivatása serkentően hatni a közszellemekre, fentartani azt a ha­zafias áldozatkészséget, kitartást, a mely nélkül hősi küzdelem nincs. A hazafias ér­zést és áldozatkészséget, kötelcsségteljesi- tést a nőnek kell ébrentartania azon óriási befolyással, a mit férfira gyakorolhat. Csak ott, a lnyl a nő a másik íremnél megbecsüli és elvárja a férfias magaviseletét, bátorsá­got, a hol a család és a társadalom biztat, hevít és leUesit, csak ott várható az az erély és erény kifejtése, a mely a siker elő­feltétele. A hol a nő vissza törekszik tartani a férfit a veszélyektől hol a no elcsügged, a hol nehézzé teszi a távolmaradást és el­vál isi: ott nem képzelhető jó közszellem. Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő. A höl a nők nem tudják az áldozat- készség példáját adni, nem érzik át, hogy csak az a férfi méltó b -csillésükre és sze- I re elükre, a ki kötelességét teljesíti: óit nem lesz meg a szükséges hősiesség és erőfe­szítés. S a nő befolyása enyhítheti a harci brutalitásokat. A mennyire bizatatni kell a bátorságra, annyira el kell Ítélni azt a ke­gyetlenkedést, kihágást, a mivel a vérontás mestersége egv másképp müveit társada­lomban is járni szokott. De a nőnek nemcsak az a hivatása, hogy a férfiban nevelje nagyra a hősies erényeket, magának is kell azokat gyako­rolni tudni. Nemcsak az önuralom, lem ál­dás és bátorítás állal, hanem közvelle i ál­dozattal, fáradsággal és veszélyekkel kap­csolatos munkájával. Legelső feia ata az ápolás, jótékony­ság. Az egész társadalomnak össze kell ' működni, ho -y a háború kínjaim enyhítsen. E téren a nőknek kell példával és erőfe­szítéssel elöljárói. í 'emcsak hivatásos ápo- i lók, l ane ai énles ápolók tömeges rész­vétele nélkfll ti - I-hét a -r /bgsültek és betegek óná , <é< szükséges ápolás­sal ellátni, p.z a munka nagy fáradsággal jár, ves/élylyel i a r -ár-ok lehetőségével kell szembeszállni, sz kita-u a megszokott kényelemmel és olyan fárasztó és szokat­lan munkál végezni, a mely kiment. Azt hiszem, hogy nálunk nem kedőleg használják ki a női lelkesedést cs áldozat­készségét. Nemcsak az otthoni kóiinzban. hanem a harctérhez hözelebb és a sebe­sült szállításnál is rendkívüli nagy szerep jutna egyes áldozatkész, lelkes nőnek. Min- uenesetie nem a níkön múlik, hogy nem fejtheti! k ki még áldásosabb Jés soáolda- lubb n mikát, a jóakarat, a munkakészség — istennek hála — megvan és impuná'ó az a női akarat, a melylyel testi fáradsá­got, idegességet le bír gyózni és olyan tel­jesen szokatlan munkát bir teljesíteni, a mely matt máskor összeroskadna. Emellett a háború által ejtett más se­bek, nyo mor, ragaly, elhagyotlság ellen is sikeres és pótolhatatlan küzdelmet folytat - hatnak a nők. A harcosok ellátása meleg ruhával, az a sok kis őröm és könnyítés, a melyben a munkás és gondos társada­lom jó szive részesítheti a fáradó, éhező, fázó, szenvedő sereget, az állam által ii)uj- tottak fölött elsősorban a nők feladata. Nincs társadalmi akció, a melyben nélkülözhető volna tevékenységük, erejük és munkájú k. Még sohasem várt olyan nagy, fontos olyan nehéz es sokoldalú feladat a nőkre, A JÍMIIVIÖIÍK“ TÁRCÁJA A király. Irta : Geüéri Mór. Politika ok, irók államférfi ik érdekesen tár­gyalták a király kiváló tulajdonságait az orsziglás torén. Az ő bölcsesége, tapintata, gyakorlott dtp Jomáe'ai érzéke, körültekint© figyelme, jósága, hu­manitása, avatott részéről talált méltánylásra. Le­írták ahogy fogad ahogy cerclét tart, ahogy ebédel ; dicsérték asztalát és pineéjét, dicsőítették kíi önö- sen miat kiváló katonát. Pontossága, lovagiassága, gavallérsága, különösen pedig kötelességtudása közmondásos, munkabírása példás. Szereti népeit, de szereti a békét, a nyugalmas fej ődés és meg­hoz minden áldoza'ot, hogy a vagyonosodás és jilét országaiban terjedjen, hogy népei és nemze­tei megelégedettek és boldogok legyenek. Nem akarok a kiválasztó t írókkal és leírók­kal versenyezni. Hiszen én a király közvetlenül czak néhány kiállításon és néhány audiencián figyel­hettem meg. És e szemlékről kívánok papírra veini néhány igénytelen, futólagos feljegyzést. Az ISS5-iki és a railleneumi kiállításon végig járta az összes kiállítási pavillor.okat. Megnézett mindent, »ami érdekelte. És nagyon sok vök, ami érdekelte. Kísérőinek és hivatalos személyeknek először Is ki -ka a ro,ideletet, > -;v kerülj ék a díszt, jel íjjuec in;- -i zord niúbn. A sok rendőrt é» kom a- « t tűr *. lutonságban érezte magát nálunk ■ iádig és mird aiiitt. Azután uk- szor mondotta, hogyha o.-».y egy nagy firmát vélet­lenül kih így a szent éje ah.almával, az nein baj, de a kit embereket nem akarja elkerülni, m >rt ezeknek msszul esnék, .' a mell ízest tapasztalná­nak. És minden -.iliez volt egy biztdó, elismerő szava. És nem fáradt ki soha. Néha, rekkenő hőségben, majd kidőltek mellőle az emberek. Ö volt a leg­frissebb, Icgfáradhatlanubb. Felosztotta látogatását ! hét-hét napra és fejedelmi pontossággal jelent meg minden alkalommal a kitűzött helyen és időben és sohasem távozott eíöbb, mig az előre íncgállapiiolt túrának vége m m volt. Két dolog láthatólag kellemetlenül érintettto Az egyik: az illetéktelenek ilyenkor elkerülhetlen I tolakodása a másik, amit igen illetékes helyről tudtam meg, egyes lapoknak c látogatásokkal szem­ben űzött visszaélései, amennyiben olyan dolgokat adtak a szájába, amiket sohasem mondott, o'yauok- kal szemben, akiket nem is szólított meg, akik eset­leg kint se voltak a kiál Pás terület n Ennek az értesülésemnek hatása alatt indítottam meg az ak­ciót az ujs.ígiróegvesületekbcn a hasonló reklám- szerű visszaélések ellen, ami tudvalevőleg sikerrel is járt. Azt talán szinte feicsleges megjegyeznem, hogy nagyuii előkelőségét, fejedelmi komolyságát, disztingvált, finom modorát soha egy pillanatra se hagyta el. Pedig volt sok komikus hatású je­lenet ; a zavarban levő kiállítók féiszegsége, néha szánalmas fellépése vagy merevsége, ügyetlen el­szólása, stb. sok megjegyzésre adhatott volna okot. Egyetlen egyszer— 18S5-beu történt — vol­tai:] szemtanúja egy hamisítás, majdnem pikáns megjegyzésének. Egy felsővidéki bányavállalat ob joka.mának őrzésére egy gyönyörű szép paraszt­ié nyt alkalmazott. Egy szőkébe oltott ifjú Blaha Lujza volt, akit mindenki megbámult. A királynak is feltűnt a friss, posgás, üde. kivételes szépségű parasztlány'. Jő! meg is nézte. És mielőtt „ tovább lépett,“ öukénytelenül megjegyezte: — Igazán szép volt. nagyon szép. A bányatulajdonos azt hitte, hogy ez a meg. jegyzés az ö bányáinak szólt és hétrétre görnyedve rebegte: — Felséged boldoggá tesz. Ez egyszer igazán alig tudtuk a nevetést el­fojtani, amit őfelsége is észrevett és még jó so­káig mosolygott az eseten, sőt — horrend um dictu — egyszer-kétszor míg vissza is nézett az említett „kiállítási objekiumra.“ De mindez oly diszkrétül törtért, hogy a köz­vetlen környezeten kívül alig vette észre valaki. Zavarba jönnék, ha arra a kérdésre kellene felel­nem : mit szeretett legjobban a kiállításokon P Min- deu érdekelte, a mezőgazdaság, ipar és művészet minden ága. De volt mégis két esopor’, meiyckt en otthonosan érezte magát, melyeknek a szokottnál is több figyelmet szentelt. Ezek a vadászat és a k dfelszei'dcsi ipar. Az idetartozó tárgyakban a S*frkesztó«ég is kiadóhivatal: Mayysodlklll, ÍHlskl Sál 484 Telefon szám 2. VASiuyií*

Next

/
Thumbnails
Contents