Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-09 / 2. szám
XIV évfolyam, Nagysomkuí, 1918 j»nu r 9 2-ilí szám, KÓZEltDKKU ! AKSAÜALMi HETILAP. A „NAG Y80MKUTI JAKAS1 JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. KHIírizetíai ér : égési évr* . . , 8 ti Kegyed ivrt . t E PéJ évre . . , . . 4 K Egyes siám itt ZO fiiiér ft no sierepa a világháborúban. Irta : Andrássy Gyula gróf. A háborút sikerrel csak akkor lehet vívni, ha az egész társadalom összemüko- dik, ha nemcsak az összes osztályok, íele- kezetek, pártok, nemzetiségek támogatják egymást s vesznek részt az állam küzdelmeiben, hanem szükséges az is, hogy a nők is teljesítsék i öieles égüket. A nőnek igen sokoldalú, nagyfontosságu szerep jut a világháborúban. Először is a nő hivatása serkentően hatni a közszellemekre, fentartani azt a hazafias áldozatkészséget, kitartást, a mely nélkül hősi küzdelem nincs. A hazafias érzést és áldozatkészséget, kötelcsségteljesi- tést a nőnek kell ébrentartania azon óriási befolyással, a mit férfira gyakorolhat. Csak ott, a lnyl a nő a másik íremnél megbecsüli és elvárja a férfias magaviseletét, bátorságot, a hol a család és a társadalom biztat, hevít és leUesit, csak ott várható az az erély és erény kifejtése, a mely a siker előfeltétele. A hol a nő vissza törekszik tartani a férfit a veszélyektől hol a no elcsügged, a hol nehézzé teszi a távolmaradást és elvál isi: ott nem képzelhető jó közszellem. Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő. A höl a nők nem tudják az áldozat- készség példáját adni, nem érzik át, hogy csak az a férfi méltó b -csillésükre és sze- I re elükre, a ki kötelességét teljesíti: óit nem lesz meg a szükséges hősiesség és erőfeszítés. S a nő befolyása enyhítheti a harci brutalitásokat. A mennyire bizatatni kell a bátorságra, annyira el kell Ítélni azt a kegyetlenkedést, kihágást, a mivel a vérontás mestersége egv másképp müveit társadalomban is járni szokott. De a nőnek nemcsak az a hivatása, hogy a férfiban nevelje nagyra a hősies erényeket, magának is kell azokat gyakorolni tudni. Nemcsak az önuralom, lem áldás és bátorítás állal, hanem közvelle i áldozattal, fáradsággal és veszélyekkel kapcsolatos munkájával. Legelső feia ata az ápolás, jótékonyság. Az egész társadalomnak össze kell ' működni, ho -y a háború kínjaim enyhítsen. E téren a nőknek kell példával és erőfeszítéssel elöljárói. í 'emcsak hivatásos ápo- i lók, l ane ai énles ápolók tömeges részvétele nélkfll ti - I-hét a -r /bgsültek és betegek óná , <é< szükséges ápolással ellátni, p.z a munka nagy fáradsággal jár, ves/élylyel i a r -ár-ok lehetőségével kell szembeszállni, sz kita-u a megszokott kényelemmel és olyan fárasztó és szokatlan munkál végezni, a mely kiment. Azt hiszem, hogy nálunk nem kedőleg használják ki a női lelkesedést cs áldozatkészségét. Nemcsak az otthoni kóiinzban. hanem a harctérhez hözelebb és a sebesült szállításnál is rendkívüli nagy szerep jutna egyes áldozatkész, lelkes nőnek. Min- uenesetie nem a níkön múlik, hogy nem fejtheti! k ki még áldásosabb Jés soáolda- lubb n mikát, a jóakarat, a munkakészség — istennek hála — megvan és impuná'ó az a női akarat, a melylyel testi fáradságot, idegességet le bír gyózni és olyan teljesen szokatlan munkát bir teljesíteni, a mely matt máskor összeroskadna. Emellett a háború által ejtett más sebek, nyo mor, ragaly, elhagyotlság ellen is sikeres és pótolhatatlan küzdelmet folytat - hatnak a nők. A harcosok ellátása meleg ruhával, az a sok kis őröm és könnyítés, a melyben a munkás és gondos társadalom jó szive részesítheti a fáradó, éhező, fázó, szenvedő sereget, az állam által ii)uj- tottak fölött elsősorban a nők feladata. Nincs társadalmi akció, a melyben nélkülözhető volna tevékenységük, erejük és munkájú k. Még sohasem várt olyan nagy, fontos olyan nehéz es sokoldalú feladat a nőkre, A JÍMIIVIÖIÍK“ TÁRCÁJA A király. Irta : Geüéri Mór. Politika ok, irók államférfi ik érdekesen tárgyalták a király kiváló tulajdonságait az orsziglás torén. Az ő bölcsesége, tapintata, gyakorlott dtp Jomáe'ai érzéke, körültekint© figyelme, jósága, humanitása, avatott részéről talált méltánylásra. Leírták ahogy fogad ahogy cerclét tart, ahogy ebédel ; dicsérték asztalát és pineéjét, dicsőítették kíi önö- sen miat kiváló katonát. Pontossága, lovagiassága, gavallérsága, különösen pedig kötelességtudása közmondásos, munkabírása példás. Szereti népeit, de szereti a békét, a nyugalmas fej ődés és meghoz minden áldoza'ot, hogy a vagyonosodás és jilét országaiban terjedjen, hogy népei és nemzetei megelégedettek és boldogok legyenek. Nem akarok a kiválasztó t írókkal és leírókkal versenyezni. Hiszen én a király közvetlenül czak néhány kiállításon és néhány audiencián figyelhettem meg. És e szemlékről kívánok papírra veini néhány igénytelen, futólagos feljegyzést. Az ISS5-iki és a railleneumi kiállításon végig járta az összes kiállítási pavillor.okat. Megnézett mindent, »ami érdekelte. És nagyon sok vök, ami érdekelte. Kísérőinek és hivatalos személyeknek először Is ki -ka a ro,ideletet, > -;v kerülj ék a díszt, jel íjjuec in;- -i zord niúbn. A sok rendőrt é» kom a- « t tűr *. lutonságban érezte magát nálunk ■ iádig és mird aiiitt. Azután uk- szor mondotta, hogyha o.-».y egy nagy firmát véletlenül kih így a szent éje ah.almával, az nein baj, de a kit embereket nem akarja elkerülni, m >rt ezeknek msszul esnék, .' a mell ízest tapasztalnának. És minden -.iliez volt egy biztdó, elismerő szava. És nem fáradt ki soha. Néha, rekkenő hőségben, majd kidőltek mellőle az emberek. Ö volt a legfrissebb, Icgfáradhatlanubb. Felosztotta látogatását ! hét-hét napra és fejedelmi pontossággal jelent meg minden alkalommal a kitűzött helyen és időben és sohasem távozott eíöbb, mig az előre íncgállapiiolt túrának vége m m volt. Két dolog láthatólag kellemetlenül érintettto Az egyik: az illetéktelenek ilyenkor elkerülhetlen I tolakodása a másik, amit igen illetékes helyről tudtam meg, egyes lapoknak c látogatásokkal szemben űzött visszaélései, amennyiben olyan dolgokat adtak a szájába, amiket sohasem mondott, o'yauok- kal szemben, akiket nem is szólított meg, akik esetleg kint se voltak a kiál Pás terület n Ennek az értesülésemnek hatása alatt indítottam meg az akciót az ujs.ígiróegvesületekbcn a hasonló reklám- szerű visszaélések ellen, ami tudvalevőleg sikerrel is járt. Azt talán szinte feicsleges megjegyeznem, hogy nagyuii előkelőségét, fejedelmi komolyságát, disztingvált, finom modorát soha egy pillanatra se hagyta el. Pedig volt sok komikus hatású jelenet ; a zavarban levő kiállítók féiszegsége, néha szánalmas fellépése vagy merevsége, ügyetlen elszólása, stb. sok megjegyzésre adhatott volna okot. Egyetlen egyszer— 18S5-beu történt — voltai:] szemtanúja egy hamisítás, majdnem pikáns megjegyzésének. Egy felsővidéki bányavállalat ob joka.mának őrzésére egy gyönyörű szép parasztié nyt alkalmazott. Egy szőkébe oltott ifjú Blaha Lujza volt, akit mindenki megbámult. A királynak is feltűnt a friss, posgás, üde. kivételes szépségű parasztlány'. Jő! meg is nézte. És mielőtt „ tovább lépett,“ öukénytelenül megjegyezte: — Igazán szép volt. nagyon szép. A bányatulajdonos azt hitte, hogy ez a meg. jegyzés az ö bányáinak szólt és hétrétre görnyedve rebegte: — Felséged boldoggá tesz. Ez egyszer igazán alig tudtuk a nevetést elfojtani, amit őfelsége is észrevett és még jó sokáig mosolygott az eseten, sőt — horrend um dictu — egyszer-kétszor míg vissza is nézett az említett „kiállítási objekiumra.“ De mindez oly diszkrétül törtért, hogy a közvetlen környezeten kívül alig vette észre valaki. Zavarba jönnék, ha arra a kérdésre kellene felelnem : mit szeretett legjobban a kiállításokon P Min- deu érdekelte, a mezőgazdaság, ipar és művészet minden ága. De volt mégis két esopor’, meiyckt en otthonosan érezte magát, melyeknek a szokottnál is több figyelmet szentelt. Ezek a vadászat és a k dfelszei'dcsi ipar. Az idetartozó tárgyakban a S*frkesztó«ég is kiadóhivatal: Mayysodlklll, ÍHlskl Sál 484 Telefon szám 2. VASiuyií*
