Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-09 / 2. szám
mint a jelenben, mert ilyen pu-'ztitó hadjárat, soha nem volt annyi áldozata a küzdelemnek, mint jelenleg, sohase kellett any- nyi segítség, annyi ápolás, mint mostan. Valóban meggondolandó, hogy nem kellene e a: általános hadkötelezettség mellett egy nemét az általános ápolási kő elezetBégnek : béke idején már behozni. Mindenesetle szükséges a béke idejében már előre sokkal intezivebben gondoskodni azon fajdal mák és szenvedések enyhítéséről is, a melynek előidézésére irtózatos áldozatot hozunk, A társadalom minden rétegeihez tartozó nők összemüködése ugyanazon szent és jótevő munkában, az a szeretet, szív, odaadó áldozatkészség, a melyet a nő a háborúban kifejt a nemzeti élet harmóniáját is fokozza, a szociális kérdést is enyhíti és a< erkölcsi egy ensuly fentartásához hozzájárulhat. És ha a háborút győzelmesen és a lehető legkevesebb kárral fogjuk átélni, úgy ebben annyi érdeme lesz a nőnek, mint a férfiaknak. 2 __________________________________ Ki felelős a világháborúért? A világháború kitörése óta izgatja a diplomáciát és az egész müveit világ közvéleményét ez a kérdés, mert azok a felelős tényezők, amelyek a háború kitörésénél aktiv szerepet játszottak, igen természetesen mindkét oldalról egymásra tolják •zt a nehéz és súlyos felelősséget. Mi tudjuk, bogy a világháborúért, annak felidézéséért kizárólag Anglia felelős és ezt a tudomásunkat szinte okmányszerüleg tudjuk bizonyítani, azonban igen érdekes, hogy a felelősség kérdéséről miképen vélekednek maguk az angolok. A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« király elsőrendű szakember és mint ilyen sokszor olyan találó niegjegyz'seket tesz, ai :lyek a legsztk- értőbb esoj*ontmiosokat| is nem egyszer ejtették ámulatba. A hivatalos beszédeit som dicsérem, amelyeket 1885 ben cs 1890-ban, az emlékezetes két nagy kiállítás alkalmával tartott. Hiszen azokban a hivatalos körök felfogása tükröződött vissza. Do lcét momentumra sokszor emlékszem. Az egyik, amikor kihallgatásra jelentkeztem az ezredéves kiállítás alkalmából kapott kitüntetésemet megköszönni. A jelentkezők között talán a századik voltam. Féltem, hogy Ü B'elsége annyi emberrel való érintkezés után fáradt lesz és bizonyosra vettem, hogy minden 1 ósői látogató már terhére van. Kellemesen csalódtam. Ó Felsége friss volt és lekötelezőén szívélyes. Amikor megköszöntem a legfelsőbb kegyet, Ő Felsége kifogástalan magyar kiejtéssel ezeket mondotta: — A kiállítás nagyon szépen volt megcsinálva, de ne feledjék, hogy a kiállítás sima lobonyolitása még nehezebb munkát lován önöktől. Elámubam, hogy O Felsége olyan, a nyilvánosságon kivid eső fontos niianszokra is gondol. Bölcs intelme persze jól esett és be is vált. Mikor pedig ugyancsak a Md’e eutn alatt az iparosoknak egy díszes küldöttsége köszönetét fejezte ti a mi a yn <k a kiállítás paUvnátúsáórt, 0 Felsége egy rtnid ke -zedben viszont az iparos <k ,/á- radhatlan buzgalmát“ és „áldozatkészségét1’ köszönte meg. Majd „további serény munkára“ bűz ditotta az iparosságot, mert: — így jelent meg a nyilvánosság előtt a beszéd utol«' sora— a munkában van az erő! Én azonban, aki az ü in pi szó nők mellett á ottani, tehát Ó Felségével égisz n szemben, igen élénken emlékezem, hogy a kirá'y az utolsó szavakat igy mondotta: — Mert egyedül a munka az. ami í o' loj 1 íme egy uralkodj, aki u munkát h rdeli a boldogság főfonásának. Köv essük pé i d áját. Aki dolgozni tud, az — bármi sors csapás érjo — nem lehet boldogtalan. legutóbb egy cikkel közöli, amelyet A. G. Gardiner, a Daily News és Leader kiadója 1914. augusztus 1 én irt. és amely cikk azt bizonyítja, hogy még néhány nappal a háború kitörése elölt is voltak emberek, akik a nemzetközi külpolitikai helyzetet elfogulatlanul Ítélték meg. Az eredeti cikk címe volt: »Miért nem szabad hadat viselnünk?« — Minden ország boldogsága mondta a cikk — milliók élete és sorsa egy embernek, az orosz cárnak a kezében van. Oroszország az az állam, amelyért nekünk vé- reznünk szabad? Tegyük-meg Oroszorszá got Európa és Ázsia urává? Ez a kérdés. Mert igaz, hogy az orosz cár kezében van a mérleg, de viszont az orosz cár a mi kezünkben van és végső forrt nként nekünk kell döntenünk, hogy Európát elárassza-e a vér, vagy sem. A lapok mai számában egy Reuter-jelentés található pétervári keltezéssel : »A helyzet nem hajtott a béke felé. A britt flotta elindulása Portlandból mély hatást tett és Japán hizlalásaival egybevetve, megerősítette Oroszországot abban az elhatározásban, hogy szilárdan fog állani ágyúi mellett.« Mintha villámfény világítaná meg az egész helyzetei. Látjuk a cárt kezével a mérlegen, Angliára pillantva, ahol valami bizonyosságot keres, amelyre szüksége van. Ha Anglia azt mondja, hogy saját veszélyedre és kockázatodra billented ki a mérleg nyelvét, akkor nem fogja kibillenteni. Azt mondják nekünk, hogy Németországot felbátorítjuk, ha átlátja, hogy nem kell velünk is számolnia. De most nem Németországról van szó, hanem kizárólag Oroszországról. Ami a Szerbiával való vitát illeti, nem szimpatizálhatunk Szerbiával. A trónöiökös és feiesége megöletése hideg és brutális gaztett volt, egy összeesküvés gyümölcse, amelyet nagy gonddal és meg- gondoltsággal készítettek elő és amelyet egész Szerbia inspirált. A gyilkosság volt csucspotnja annak a régöta folyó akciónak, amelynek célja az volt, hogy Ausztria Magyarország szlávjait lázadásba kergessék. Nem védjük az ultimátum feltételeit, de senkisem tagadhatja, hogy Szerbia provokált és hogy Ausztria-Magyarországnak joga volt e gonosztevőkkel szemben szigorú feltételeket szabni. És semmi baj sem leit volna, ha Szerbia és az osztrák-magyar monarchia izolált lett volna. Azonban Szerbiát most védeni fogjuk egy európai háború árán is. Mert Szerbia Oroszország eszköze volt. Belgrádban működőit a legsötétebb, legelszántabb orosz diplomata, és Belgrádon keresztüt akarja Oroszország megszerezni magának az egyeduralmat j Oroszország fölött. Van valami érdekünk, ! hogy ebben Oroszországnak segítségére | legyünk. Il i Németországot elbuktatnók és Oroszországot Európa és Ázsia diktátorává i tennök, ez a mugati kuli urára és civilizá- I ciöra a legnagyobb veszedelmet jelentené. | Visszaesést jelentene a barbarizmusba és a vak babona és tudailanság győzelmét a i felvilágosul! szellemi élet felett. Csak a mi semlegességünk menthetné meg Európát a borzalmas romlástól, amelytől fél. Tegyünk semlegesség! nyilatkozatot, ez még az egyetlen eszköz, egyéb már nincn Mond_______ K OV Í HV.1DÜ ju k, hogy amíg angc I érdekek nem sértetnek meg, mi a háborúban nem veszünk részt, hogy Szerbiáért és az orosz cárért egy csepp angol vér ne folyjon el, hogy egyetlen érdekünk és kötelességünk országunk érdekeinek és békéjének megvédése. Ha ezt kijelentjük, akkor még Európát az utolsó pillanatban vissza tudjuk tartani a háborútól. Megmenthetjük a békét, ha kijelentjük a cárnak, hogy háborúját egyedül kell végigküzdenie és a következményeket is magának kell viselnie, ha az angol kormány ezt megteszi, akkor az emberiségnek olyan szolgálatot tesz. amilyenhez hasonlót nem jegyez fel a történelem. Ha nem teszi, magára vonja az emberiség átkát, amelyet nemzedékek fognak megsinyieni.« •Ezt angol ember irta, a háború első napján. Tehát ki Felelős a háborúén? ________________________ja null- 9, n i n e k Silveszter ist. A „polgári köt“ ez évben is megtartotta a szokásos silveszter estét. D » nagyon meglátszott a háborús idő, alig pár iparos család jelent nmg. Nincs mi nálunk mulató kedv. Pedig egész csinos kis műsor volt. Szava'tak igen ügyesen: Virányi Irma, Bod.t Adolf és Pap János pénzügyéi*. Egy hangulatos alkalmi darabot adtak elő: Hajdú Erzsébet, Pap Hóra, Boda Mariska, Sebő Teéz, Hajdú Vilma és Miien András műkedvelők. Felolvasott Sebő Ida, nagyon értelmes, kellemes előadással. Végül Jónucz István szellemes keretben ismertette röviden a világháború történetét. A rendezéséit Jónucz István p. ü. fóvigyázót illeti a dicséret és elismerés, Ez alkalomból a „polgári kör“ szükségleteinek fedezésére adakoztak: Mán Lajos orszgy. képviselő 10 kor. Földnek Am él 10 kor. Papp János pénzügyér, Némethy Sándor 5—5 kor. Bada Vince 4 kor. Bultyán Miklós 3 kor. Pilcz Ede, Veress József, Krizsevszky Albin, Dr. Buttyán Simon, Bultyán László, Málhé Athanász, Sebő András, Prüszter Dezső, Virányi Ferenc, Újlaki Gyu'a, Id. Thun Ferenc, 2—2 kor. Asztalos Gyula, Ungar Ágoston, Miien András, Jónucz István, Fóúíor József, Papp László, Bultyán Sándor I — 1 koronát. A szives adományokért a kör vezetősége ezúton is hálás köszönetét nyilvánítja. Uj évi üdvözlet matjváitás. Brunner Károly pribékfaivi birtokos 10 koronát küldött be szerkesztőségünkhöz uj évi üdvözletek megváltása címén a sebesült katonák javára. Országos vásárok. Nagysomkuton a f. 1916, évben az országos vásárok a következő napokon fognak tartatni: 1. Oculi vásár: március 22. és 23-án. 2. Urnaps vásár: junius 2 I. és 22-én. 3. Szent Istvánnapi vásár; augusztus 16. és 17-én. 4. Már ton napi vásár: november 8. és 9-én. Népfelkelők behívása. Az 1873., 1874, 1S75., 1876., 1S77. évben, azonkívül az 1895. és 1896. évben született és a megtartott népfelkelési bemutató pótszemlén népfelkelőid fegyveres szolgálatra alkalmasnak talált — népfelkelők, —a mennyiben névszerinl (elmentve nincsenek — a folyó január hő 17-én — a népfelkelési igazol vány i lapon feltüntetett m. kir. honvédki'gószilő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére népfelkelési tányleges.szolgálatra b*vo- i nullái tartozni k.
