Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-05 / 10. szám

XIV. évfolyam.

ír

Nagysomkut, 1916. március 510-ik szám.

KÓZKUDKKÍ) I AKHAUALM1 HETILAP, a „NAGYSOMItlJTJ JAKA.SI JEUYZÖI EGYLET“ HIVATALOS KOZLÖNYfc,

. S3 « 6 r | * i> t é s i ár:

Rgi1« flvrt , . . 8 ti N»gy»d évr» , i \(

r“l .................* U Egye* síim ára ÍO Bitét

/V középeurópai államok gazdasági egyesülésének kérdéséhez.

lila: Gaul Károly kir. tan., a Technológiai ipar múzeum igazgatója.

Hgy áttekinthetőség és nifgvalósitha- tóság tekintetében rendkívül bunyoluhnak mutatkozó kérdés a jelenlegi élet-halál- harcban politikailag összeforrott közép- és déleurópai államok gazdasági egyesülése.

Lássuk csak, miről is van itt szó. Németország a világ legszervezettebb és legfejlettebb iparával és kereskedelmével, máris rendkivül intenzív mezőgazdaságával és állattenyésztésével szemben áll Ausztriával, az ip ri í. jlettségnek szintén bizonyos magasabb fokán álló országgal és Magyarországgal g\ őnge és még mindig labilis alapon al ó iparával, kiterjedt, de még aránylag alacsosabb fokon álló mezőgazdaságával és állattenyésztésével.

A két, illetőleg három állam pedig megint szemben áll az iparilag még gyönge Bulgáriával és Törökországgal, amidőn azonban az előbbi államban a mezőgazdaság és állattenyésztés terén már bizonyos haladás észlelhető, m:g Törökország első- sorben csak mint bizonyos nyersanyagok beszerzési forrása gyanánt jöhet tekintetbe.

Németország aránylag olcsó gyártási

Főszerkesztő: Pilcz Ede.

Felelős szerkesztő: Barna Banő.

—____-_Z_________________________________kö

ltségeivel, rendkivül fejlett közlekedésével iparának védelmére nem szorul. Kőny- ii) en agyon nyomja azonban ez a többi ér* dekelt állam fejlődő ipaiát, nemcsak ezen államok határain betűi, de n*ég az esetleges egyéb ez államegyesűlés löbbé-kevésfé kizárólagos gazdasági hatáskörébe tartozó országokban is.

Németország a mezőgazdasági termékek, főképen a gabonafélékben bevitelre | szorul. Az e téren fölmerülő nem túlságos nagy szükségletét a többi érdekelt államból fogja elsősorban hozatni, az átlalte- I mésztés köréből azonban szárnyasoktól és ; ezek termékeitől (tojás) eltekintve már nem ! igen szorul az esetleges gazdasági egye- i sütés egyéb tagjaira. Rászorul azonban | majd bizonyos, az iparában szükséges nyers* j anyagokra, amelyeket — föltéve, hogy a jelenlegi állapot az ellenséges államokkal | még a jövőben is hosszabb ideig fönnáll, íóképen bizonyos ércekre, fémekre, ipar' zsiradékok, ásványolajok termékeire és lex- tilanyagokra, utóbbiaknál például gyapjúra, pamutra, len és kenderre, stb. Ezek egy részét ugyan a jelenleg még semleges európai és tengereméi országokból, de — kivált a háború után bekövetkező kor első időszakában — a vele szövetséges államokból, főképen Törökországból fogja beszerezni.

S**rké»*U!*4g is ki»dóhív*t«l: Nagysomkut,Telski-tór 484

Telefon szám 2.

!%aiNI»UN VAláHNAP

Sthogysem tudjuk elképzelni a francianémet háború óta kifejlődött középeurópai vámszerzödések iránya mellett, amelyet úgyszólván mindig Németország diktált, valamint az iparfejlesztésnek szélliben elterjedt jelszava mellett, mikép fog négy, illetőleg öt oly heterogéu, egymástól gazdaságilag határtalan mértékben eltérő gazdasági elem, aminök a kérdéses államok, egymás mellett fönállani oly fölt ételek mellett, hogy mindegyik a nagyon eltérő, gyakran ellentétes érdekeit külön-külön kellően, a gazdasági fejlődés föltételeivel megóvja.

Peg) ük fel, hogy vannak az érdekelt államoknak oly gazdasági szakférfiai, akik képesek ezeknek az államoknak jogos gazdasági igényei közötti ellentéteket kiküszöbölni, illetőleg akik képesek oly szerződési iöllételeket kieszelni, amelyek minden egyes állam gazdasági érdekeinek megfelelnek, akkor is rendkívüli szervezeti változások volnának szükségesek, hogy a közös hatalmas gazdasági orgániznms hibátlanul működjék.

Legelső föltétel volna a közös külkereskedelmi politika ami azt jelenti, hogy a gazdasági egyesülés kifelé közös vámtari- ! fával, árujegyzékkel és eg)séges vámkeze- ! lési eljárással rendelkezzék. Vájjon el lud- I juk-e képzelni, hogy a kérdéses négy állam j mindegyike közös vámtarifával és követkeft „KOVAHViilÉK“ TÁBCÁJi. 1

A bolgár hadsereg.

Van egy tó>ök közmo idus. amaly azt mondja, bogy ha egy bo gír a fejébe volté, hogy egy nyu- lat dér, akkor déri azt míg egy arabéval is. Az »rabiról pedig tudni kell, hogy az egyr igen nehéz és lassú kétkerekű kocsi, amelynek gyorsasága csak lizodrész annyi, mint egy nyulé.

Ez a közmondás tehát azt j-lenti, hogy a bolgár szivóságával lehetetlen dolgokat is megkísérel. Ez a szívósság cs kitartás megnyilvánult a búig»*ok minden eddigi hiboitijabsn is, még akkor is, — ha, — mint 1913 ban a hadiszei encso nem mosolygott rájuk. Akkor, a második Balkán- háborúba», maga Bulgária lett az űzött vad és a sok kopó végre le is terítette ö\ Az összes Balkán-államok, Törökországgal együtt rátámadtak a kis országra. Hatalmas veszteségeket szenvedett ekkor az ország és ha ma a bolgár hadseregről beszélünk, ezeket a veszteségeket mindig mérlegelnünk kell. A két Balkánháborttban Bulgária nem kevesebb, mint 160.000 halottat vesztett, bár természetesen ez a szám nem teljesen hiteles. Bulgária 1912-ben 350 OüO emberi mozgósított, azonban meg kell gondolnunk, hogy a B itkáuon minden háború — mint a mostani is — valósaggal néphá- boru, amelyben az egész lakosság, aggok, nők és gyermekek is részivesznuk, hogy az ellenséget visszaverjék.

Az általános katonai statisztikák 380.000 emberre teszik a bolgár hadsereg létszámát, ami azonban még akkor is kicsit magas számnak tü- ! uik, ha tekintetbe ves>zük, hogy a bukaresti szer- j zödés m'gis növelte a bolgár népességet. Az or j szag népessége 5 millióra becsülhető és ennek I meglehetős magas percentje volna 380,000 ember, dacára annak, hogy a mon enegróltkuál 14 százalék a katonaság, a poroszok ped-g 1813-bau lakosságuk 17 százalékát tették katonának. A Bil- kánon azonban rendszerint nem is emberben, hanem fegyverben, munícióban és pénzben szokott hiány mutatkozni.

A hadsereg szervezete nem sokban különbözik a mienktől. Általános védköielezettség van a 20-ik életévtől a 46-ikig, ebből a tényleges hadseregben töltendő a gyalogságnál 20 év, a többi fegyvernemnél 19 év, ebből 2, illetve 3 év aktiv, és 18 illetve 10 év a tartalékban, végül 6, illetve 7 év a népfelket s első és második osztályában. Ezenkívül azonban megvan a hadrnentességi adó is, amelyet húsz évea keresztül kell fizetni, sőt megvan engedve a hadiszolgálattól való megváltás is.

A vilíghábnu eddigi lefolyása megálltpi tóttá, hogy számszerű t dalokat egy ország hadseregéiül iii.iba adunk, mert a háborúban mindenmásképen van. Elég legyen tehát annyit megjegyeznünk, hogy a bolgár hadsereg békelétszáma 4000 t isztre és 56 CCO altisztre és közlegény re rúg. A békében a borgár hadseregben volt 20 gyalogsági és 3 lovasbrigád, 10 tábori tüzérezred, 3 hegyi tüzérezred, ezenkívül 10 ponierszázad, valamint tran és a többi megfelelő segédcsapatok, végül 16 határőrszázad.

A háború meghagyta a három hadtestparancsnokságot, amelyek békeben Szófia, Phlippopolis és liuscsuk székhellyel fennállottak és ezen az alapon hátom hadsereget mozdított meg. Egy-egy hadseregben jelenleg 3—4 hadosztály van, valamint három lugyi tiizérütrg ás 15 nehéz taracküteg. Minden hadosztályban van négy gépfegyverszázad, továbbá két svadron lovasság, tiz tábori üteg, két pionier és egy egészségügyi osztag. A többi kötelékekből függetlenül van egy lovashadosztály ezenkívül technikai kötelékeket is alakítottak. A fegyverzet a Mannlicherfegyver, míg a tüzérségét részben Knipp, részben Schneider Creuzot szállította. Hogy Bulgária az utóbbi hónapokban mit szerzett be, azt természetesen nem tudhatjuk, de valószínű, hogy felszerelését nagyban lökéletcsi ette.

A bo’gárok komolyan veszik a katonásko-