Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-05 / 10. szám

i

m^rciu' 5.

zőleg árujegyzékkel érdekeit külön-külön megóvhatja.

A világforgalom, amely a béke bekövetkezése után előbb vagy utóbb be fog következni, maga után vonja azonban azt is, hogy a gazdasági egyesülés államegységei egyéb külországokkal is vámszerző déseket kell, hogy kössenek.

Melyek lesznek ilyenkor azok az el vek, amelyeket az egyesülés tagjai követni tartoznak egyrészt a jelenleg semleges, a háború befejezése után tehát valószínűen jóindulatú államokkal szemben és mely elvek vezéreljék a gazdasági egyesülés egyes elemeit a valószínűen kevésbé jóindulatú, jelenlegi ellenséges államokkal szemben ? Avagy ezeket a vámszerzödéseket is a nagy gazdasági egyesülés közös fóruma fogja megállapítani? Hol van az a közgazda, aki a vámszerződésekben elöfordtdó ezerféle aprólékosnak látszó, de azért nagy jelentőségű és néha egyes államokban egész foglalkozási osztályok exisztenciáját súlyosan érintő tételeket és érdekeket helyesen megbírálhatja akkor, amikor négy államról van szó ?

A tervezett gazdasági egyesülésben lévő államok nagyon eltérő ipari fejlett sége aligha tűri azt, hogy az egyesülésnek közös külső vámtarifája legyen. De az átmenet is az utolsó időszak vámtételeiről uj, — mindenesetre nagyon eltérőkre — nagy méretű zavart fog előidézni egyes gazdaságilag, kivált iparilag gyöngébb államokban. itt is érvényesülni fog a termé szetes jog törvénye, hogy az erősebb

g)ŐZ.

Ha figyelembe is vesszük, hogy itt is — mint azt eddig is a vámszerzödések radikálisabb változásainál tapasztaltuk — az első zökkenések és kisebb nagyobb zavarok után idővel mégis csak kerékvágásba

dást. A bolgár tiszt katonai ismereteinek kibüvité sét szükségesek tartja. A legnagyobb figyelemmel kísérték a bolgár tisztek, a legutolsó orosz-japán háborút és annak tauulságait le is vonták és meg is jegyezték magukuak. Csak egy hibájuk van a bolgár tiszteknek és velük a katonáknak is, hogj' kissé lassúak. Azouban ez természet dolga.

A katonák kiképzése elsőrangú. Különösen nagyszerű meneteléseket tudnak produkálni. 1885- ben egy alka'-ommal a gyalog ág 26J óra ni ti 199 kilométert tett meg és megérkezve, azonual támadott. A parádés szolgálattal a bolgárok keveset törődnek, annál többet azonban a hardszerü kiképzéssel.

A mozgósítás alkalmával az országot kilenc hadosztálykernletre osztották, amelyek székhelyei voltak: Szófia, Pbilippopolis, Síi wen, Sehumia, Rustcsuk, Wratza, Dubnitza, Tski. Sagra és Picwnal Minden divízió két brigádból áll

Rendes flottájuk azonban ezidőszerint még nincs a bolgároknak. Kísérleteztek már floUaprog- rammok keresztülvitelével, azonban kevés eredmeny- nyel. A dunai ágyunaszádokon kivül mindössze néhány torpedóaaszádból és torpedóvadászból álló fekete-tengeri flottája van az országnak. De a bolgárok gondosságát legjobban aiutatja az, hogy már ennek a kis ftottillának a védelméről is kellőleg tudtak gondoskedni, amennyiben a fekete- tengertől a Dewna-tóig csatornát épitettak és a tavon rendezték be a flottilla védőkikötőjét.

A bolgárok a balkáni hadjáratban mint szövetségeseink — elegendő tanúbizonyságot tettek arra, hogy nagyszerű katonák, a generálistól a közlegényig és meg vagyunk győzöpve, hogy bizalom megerősítésére még lesz újabb alkalmunk is.

KflURVIDfií

kerül majd ez egyes érdekelt ország, k egész gazdasági mechanizmusa, mégis fé- iütik, hogy az itt tervezendő bonyolódott gazdasági szervezetnél az átmenet a gyöngébb államokra nézve nagy kárral fog járni és meg fogja akadályozni igy is, hogy azok ipara normális arányokban fejlődjék.

A gazdasági egyesülés maga után vonná azt, hogy egész gépezetének kormányzásával minden egyes tagjának kiváló gazdasági szakférfiait magában foglaló felső szervezet foglalkozzék. Ennek egyik fó- gondja volna az egyesülés első időszakában sűrűén, de később is folvvást előálló ellentétek és zavarok kiküszöbölésével foglalkozni. Az a fontos kérdés is az ember elé tolul itt, vájjon mily hossza időszakra szóljon a gazdasági egyesülés? Ha előre látriók ennek hosszú időtartalmát, egészséges megoldás lehetne ma már előtérbe lépett munkamegosztás elvének továbbfejlesztése. Avagy nem lehetne-e itt minden egyes állam érdekét olyképen megóvni, hogy esetleg a rendelkezésére álló nyersanyagon alapuló nagyarányú termelési spe- cializálást, illetőleg kontingálást megállapítsák? A világipar fejlődésének okvetlenül ez lesz a legfelsőbb és legtökéletesebb foka és majdan be is fog következni.

A mezőgazdasági munka végzése a nagysomkuii járásban.

A tavaszi szántás vetési munkák elvégzésének biztosítása tárgyában Nagysomku- ton Jeszenszky Béla tb. főszolgabíró elnöklete alatt tartolt járási értekezlet lefolyásáról szóló tudósítást alább közö jük:

A »Kővárvidék« tekinteles szerkesztő

I

ségének Nagysomkut. Eelkérem, hogy az alábbi járási értekezleti közgyűlés tartalmának rövid kivonatát tájékozás és a további teendő sürgős elvégezhetés indokából a legközelebbi számban közzé tenni szíveskedjék.

Nagysomkut, 1916. március 2.

Tisztelettel Jeszenszky Bála tb. főszolgabíró.

Folyó évi március hó 2-án Nagysom- kuton a községházánál Jeszenszky Béla elnöklete alatt járási értekezletet tartatott a tavaszi szántás vetési munkák ezzel kapcsolatos nyári munkák mikénti elvégzés ügyében, amelyen a járás 41 községéből minden számottevő egyén körülbelül 40U-an jelentek meg.

Ezen értekezlet során a kiadott miniszteri rendeletek alapján minden elóin- tézkedés megtétetett arra nézve, hogy e járás és mint egyik kiegészítő része a hazának. megfelelhessen nemzeti hivatásának és ő is végrehajthassa azokat az országos célokat, melyeket a reánk kényszeritett nagy mezőgazdasági harcban ellenségeinkkel megvívnunk keli s mondható, hogy a jelenlevők mindnyájan áthatva ezen nagy nemzeti érdeklő! a járásban sem fognak hátrább maradni s még tán sorakozni fognak azon járásokhoz a hol minden intézkedés megtétetik arra nézve, hogv a (a- v tszi szántás vetés s vele kapcsolatos más mezőgazdasági munkák kellő időben és

eredményesen megvalósíthatok leg vénéit.

I ekintve azonban azt, hogy az idő rövidsége miatt a járási értekezleten történt megállapodások és határozatok a legközelebb megjelenő »Kővárvidék« cimü lapban egész terjedelmében nem közölhető, igy ezúttal csak nagv körvonalokban közli a hatóság a körjegyzői mezőgazdasági inté- zöbizollság kinevezettek névsorát és azon teendőket, melyek a bizottságokra várnak, hogy azokat azonnal foganatosíthassa. Egv- ben felhívom a jegyzőket, hogy ezen lappéldányban közölt teendőket a mezőgazdasági bizottságokkal egyetemben azonnal hajtsák végre és a kimutatásokat hivatalomhoz 8 nap alatt felelősség terhével küldjék be. Az értekezlet lefolyását a jelenlevők neveinek felsorolásával és a hozott határozatokkal, felszólalásokkal e lapnak legközelebbi számában fogo n közölni, amely- ben mindenkinek kötelessége és leendője körülírva lesz.

Körjegyzői mezőgazdasági bizottságok teendői:

A) Megállapítandó és névszerinti kimutatásba foglalandó, kinek, hány hold négyszögöl területű ingatlana van, abból hány holdat veteti be őszi vetőmaggal, hány hold bevetetlen, ebből hány hold vár tavaszi szántás vetésre, mennyi kézi és igás erő áll családjában rendelkezésére és menynyi kézi és igás erőre van szüksége a tavaszi szántás vetési munkáknál.

B) Kimutatásba foglalandó névszerinti felsorolással, hány kézi és hány igás ető áll rendelkezésére a községnek és hány kézi és hány igás erőre lesz szükség a tavaszi szántási vetési munkáknál?

C) Megállapítandó, hogv egy körjegyzőséghez tartozó községekből hány kézi és hány igás erő rendelhető át a körjegyzőség más községébe a szántás vetési munkákra.

D) Megállapít andök körjegyzőségek szerint, hány hadifogolyra lenne szüksége a körjegyzőség községeinek? Itt megjegyeztetik, hogy az igényelt hadifoglyokért személyenként 30 kor. biztosíték teendő le készpénz, betétkönyv, vagy óvadékképes értékpapírban.

E) Megállapítandó és a kimutatás jegyzet rovatába foglalandó, hogy kik azok. akiknek családfőjük hadrakeit s van e a gazdálkodásban kisegitő munkaerő, éppen

| igy megállapítandó ez a kiskorúak, nők, munkaképtelenek, valamint kisbirtokosokra nézve, akiknek földjük megművelésében segítségre van szükségük és pedig azért, hogy az intéző bizottságnak első sorban feladata ezen felsorolt egvének tavaszi szántási és vetési munkáinak elvégeztetése.

Mezőgazdasági intézőbizottság névsora:

Nagysomkuton: Elnök Gróf Teleki Sándor. Tagok : Mán Lajos, Bocsánczy Márton, Hirsch Náthán, Buttyán János á Tóbi, Buttyán Péter, Zsurzsa Mojsza jegyzője Kri- zsevszky Albin.

Jederi körjegyzőségben: Elnök Gecza István Somkutpataka. Tagok: Fetti Pál Jeder, Ávrám Vászalika á Nyikuláj Nagv- körtvélyes, Pintyilie Nyikuláj Somkutpa- taka, Letnján János Szamosíericse.