Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-12-17 / 51. szám
2 KŐVÁEVIDÉK decemher 17 tűtbe azért a királyért, aki itt nálunk, az ország gyönyörű szép fővárosának gyönyörű szép palotájában otthon érzi magát, otthon akar lenni és aki a magyar nemzetnek minden szívdobogását innen közel ről akarja kihallgatni. Uj korszak virradt a magyarságra és mintha már éreznök a szebb jövő hajnalának hűvös, de kellemes szellőjét. Béketárgyalásra hívtuk fel az entente hatalmát. Budapest 1916, december 12. Mikor 1914 nyarán a tervszerűen tolytatott állandóan fokozódó kihívások és fenyegetések egész sorával szemben Ausztria Magyarország türelmének végeszakadt és a Monarchia zavartalan békónék 50 esztendeje után fegyvert fogni volt kénytelen, e súlyos elhatározásában sern támadó szándék, sem hódítási vágya nem rezet, hanem kizárólagos önvédelem keserves parancsának engedve a Monarchia a jelenlegi háborúban az volt a feladata és célja, hogy lótót megvédelmezze és ellenséges szom szádoknak hasonló álnok támadásai ellen a jövőt biztosítsa. Hűséges fcgyverbarátságban kipróbált szövetségeseivel egyetemben Ausztria Magyarország hadseregei és hajóhada harcolva és vérezve, de egyszersmind előtörve és győzedelmeskedve gazdag sikereket ért el és meghiúsította ellenségnek szándékait. Négyesszövetségünk nem csupán győzelmek beláthatatlan sorát vívta ki, hanem nagy ellenséget is tart hatalmában. Nem tört meg ereje, melyet utolsó áruló ellenségével csak nem rég éreztetett és nein rendült meg lakosságának szívós ellentálló akarata sem. Ellenségeink soha sem remélhetik, hogy ezt a hatalmi szövetséget legyőzzék és szétzúzzák és soha sem fog nekik sikerülni, hogy kócsag, plöröz és egyebek a szekrény fenekén maradtak. De tessék kérem elhinni, hogy csak tisztán állatvédelem a célja, csak humanizmus csak Stb. «tb. Most csak csipke divatos a kalapokon. A legelőkelőbb üzletekben is nagyon olcsó az ilyes holmi, már 50—00 frankért egészen csinos csipke, diszt lehet venni. Van persze drágább is. Van 6—600 frankért is, Ez persze szebb mint az olcsó áru és feltétlenül jobban áll a szőrme sapkákhoz és kalapokhoz. A princessruha nagy keletnek örvend. Mindenféle szinü szövetet viselnek, de legkedveltebbek a kék, bronz, szürke ég barna, valamint ezen színeknek a különböző árnyalati, Elegáns lády csak nagy rnuffot és szőrme gallért visel, szintén lehetőleg nagyot A boá teljesen kimeat a divatból. A cipő a ruha színéhez hasonló szövetbetéttel készüljön és jó magas szaru legyen. Egyáltalában megint elkezdődik az anyagpazarlás. De hát Londonban is igy van és Paris szépei ma a londoniakat utánozzak mindenben. Divat, hogy azt higyjék, hogy az ember nem párisi, hanem londoni. A londoni asszonyok pedig már ko rán reggel elmennek bevásárolni az áruházakba es ott költik el tizes uzsonnájukat. Nosza a párisi asszonyok kora reggel már elárasztják az üzleteket ss áruházakkal és vásárolnak egész délelőtt. Minden üzlet pompásan megy, mintha nem volna háborür-iöiíitlia a „grand nation“ fiainak száza íréi nem pusztulnának a harctereken. Nem hiszem — fejezi be közlegényéi a hollandi zsurnaliszta, hogy Berlin asszonyai ilyen lóba módon élnék végig a háborút, mint a párisi nők. Ma amikor zekünk mint semlegeseknek is megkell vonnunk magunktól mindenfélét, váljon helyes e a párisi nők életmódja és esztelen ltöltekezósök petn fog rosszra vezetni ? ezt a szövetséget elzáró és kiéheztető rendszabályokkal esztendejébe sem jutott közelebb, a jövőben teljesen elérhetetleneknek fognak bizonyulni. Haszontalan és hiábavaló tehát, hogy ellenfél a harcot tovább folytassa. A mi négyesszövetségünk ellenben sikeresen halad előre céljai télé, hogy a fennállása éa integritása ellenségtől fogva tervezett és forralt támadás ellen magát megvédelmezze, valamint, hogy a léte és békés fejlődése ellen irányuló hasonló támadások megismétlődése ellen a reális biztosnékokat megszerezze. A szövetség hatalmai nem is engedik magukat többé leszorítani existencu- juknak arról az alapjáról, amelyet a kivivőit előnyökkel biztosítottak. Mindinkább nyilvánvaló, hogy a gyilkos háború folytatása, amelynek során az ellenség még sok mindent elpusztíthat a végzetei, amint a négyesszövei- ség bizton reméli — többé meg ne n fordíthatja. Nem egyébb, mint emberi életnek és javaknak céltalan pusztítása, mint semmiféle szükség által nem parancsolt embertelenség, mint bűn, melyet a civilizáció ellen elkövetnek. Ez a meggyőződés és annak a remény sége, hogy hasonló ueklás az ellenséges táborban is érvényesülhet, az osztrák magyar kormányoknál teljes egyetértésben a szövetséges hatalmak kormányaival azt a gondolatot érlelte meg, hogy nyílt és loyalis kísérletet tegyen, oly célból, hogy a beke előkészítése céljából beható inegbeszelest iolytaihassou az ellenséggel, E végből ma Ausztria, Magyarorszag, Nemetoaszag, Torok- ország és Bulgaria kormányai azonos szövegű jegyzékei intézték azoknak az államoknak az uietó fővárosokban aokreditalt képviselőihez, amelyek a tekintetbe jövő állampolgárok vedeiinevel az ellenséges orszagok- uan megvannak bízva, E jegyzék kifejezi Hajlandóságai arra, Hogy ellentéteinkkel be- ketargyalasokba bocsátkozzunk es azt a kérést is tartalmazza, hogy ezt a kinyilatkoz tatást kormányaik uijan az illető ellenséges államoknak közvetítsek. Ez a lépés egyidejűleg külön jegyzek utján a Szentszék képviselőjének is tudomására hozatott es a be- keajanlat iránt a papa közreműködő érdeklődésé is kikereteit. — Hasonló értesítést kapott erről a lépésről a többi semleges államnak a négy fovarosabau ackredikait képviselője is, liogy u demarcnerol kormányaikat eiiesnséa. Ausztua-Magyaiorszag es szó. vetsegesei e lépésükkel uj es donto mzonyi- tekat adtak bekeszereietükiiek. Az ellenségen múlik most, hogy érzületéről tanúságot tegyen az egész világ elolt. A négyesszovetsóget azonban bármilyen legyen is javasiatauak eiedménye a habomnak esetleg reá erőszakolt folytatása miatt a sajat népeinek ítéiöszeke elótt sem terhelheti majd felelősség. Ausztria Magyarorszag, Németország, Bulgaria es Törökország ma átnyújtott azonos jegyzőkének szószerinti tartalmat a mimsz- leremokseg sajtoosztalya a következőkben közli lapunkkal: „A világ nagy részét immár közei két és fél éve dúlja a legietionutesobb háború, amelyet valaha ismert a történelem. Ez a katasztrófa, amelyet a közös ezer esztendős civilizátió köteléke sem volt képes feltartóztatni az emberiség legértékesebb javait támadja meg, rombadöutóssel fenyegeti azt a szellemi és anyagi haladást, smely a 20. [ század hajnalán Európának büszkesége volt. Ebben a küzdelemben Ausztria Magyar- ország és szövetségesei, Németország, Bulgária és Törökország bebizonyították legyőzhet len erejüket, Számban éi hadiszer tekintetében fölényes ellenfeleikkel szemben. Hatalmas sikereket ériek el. Soraik rendüittle- nül állnak még az ellenséges hadak folyton megújuló rohamaival szemben. A Balkánon bekövetkezett legutolsó támadás gyorsan és győzelmesen leveretett. Ez utolsó események igazolják, hogy a háború további folytatása sem törheti meg ellentálló erejüket, ellenkezőleg egész helyzet további sikerek reményére jogosít. Létüknek és szabad nemzeti fejlődésüknek védelmére keit. A négyesszövetség tettei sem változtatták meg küzdelmüknek ezen jeleket egy percre sem vesztették szem elől, hogy a többi nemzetek jogainak tiszteletű sajat jogaikkal és érdekük kel ellentélben nem áll. Nem aka jak szétzúzni, vagy megsemmisíteni ellenségeiket, katonai és gazdasági erejük tudatában készén arra, hogy ha kell végsőkig folytassák a reájuk erőszakolt küzdelmei. Egyszersmind azonban áthatva attól az óhajtol, hogy a további vérontásnak elejét vegyék és véget vessenek a háború borzalmainak a négyes szövetséges hatalom a bóketárgyalások mielőbbi felvételére tesz javaslatot. -Meggyőződésük szerint azok a javaslatok a melyeket ezekie a tárgyalásokra magukkal hoznak és amelyek nepeik becsületét és fejlődési szabadságai kívánjak biztosítani alkalmas állapotot nyújtottak az állandó béke helyreállítására. Ha a békének és engesztelödésnek ezen ajanlata dacara tovább folynék a küzdelem a szövetséges négy hatalom elvan tökéivs, hogy azt győzedelmes befejezéséig fogja folytatni, a felelősseget az emberiség es a történelem előtt ünnepélyesen elhárítják ma gukróh A os’, és kir. kormánynak van szerencséje excelleutiád szives közvetítésével kormányát tisztelettel felkérni, hogy ezt a közlést kormányának tudomására hozni móltóz* tassék. ü i n íü K. Jegyezzünk hadikölcgönt. Vidéki előfizetőmhez. Lapunk mai számához vidéki elótizdtoink részére postautalványt csatolunk, a melyen kivan tüntetve hátralékos előfizetési díj tartozása. Felkérjük tehat, hogy az azon kitüntetett tartozásukat lehetőleg postafordultával szíveskedjenek utalványozni. hogy az még a folyó évben javukra elszámolható legyen. A király hadiparancsa. Budapest, 1916. december 12. A miniszterelnökség sajtoosztalya közli: Ö császári és királyi apostoli lelsége a Következő hadsereg és hajóparancsot meltoziaiou legkegyelmesebben kiadni. — Hadseregeim és hajóhadam katonáihoz ! isten kegyelme és segítsége s az a vitézség és kitartás amelyet hu szövetségeseinkkel egyetemben tanúsítottak oly helyzetet teremtett, amely üen végleges győzelmünkhöz többé kétség nem léidéi. Aooan a törekvésben, hogy a uohez időiíbeu íerliasau kitartó népeknek a beke áldáséit visszaszerezzük én és fen- költ szövetségeseim kísérletet tettünk tisztes beke létrehozására, imádkozom a Mmdenható- noz vajha aidasa kísérné ezt a lépést, de biztos vagyok abban is, hogy ti változatlan hosicsseggol fogtok tovább is küzdeni amig a beket meg nem kötjük, vagy amig az ellenséget döntően meg nem veitek. Becs 191$ december 12 én, Karoly s. k,
