Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-25 / 26. szám
XIV évfolyam. gysomkul, 1918. junius 25. 28-ík szára. / rr 916 ^ KÖ/.ßUDEKÖ f AltsA l> A i -M t UK HI. Ah' a „NAH irtOMKUTI JÁRÁSI- JEGYZŐI EGYLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. ig^si évi • Vél évr* Rlfiflzelési ár: , 8 br Negyed évre 2 K 4 K Kgyes rsiím dm 20 fillér Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő. S*erkeszt5ség és líadóhívatai; Nayysoinkut,TeÍ8ki-iér4Ő4 ✓^é'^ToTh&zám 2. »I8S« JELEIK. 'itSEiVUUAi VASlMAP A bajtársi szövetkezet. Pünkösd vasárnapján alakult meg Bu dapesten a Magyar Baj ársi Szövetség, amelynek megalakulására igen sok német előkelőség, a Német Bajtársi Szövetség vezető tagjai is eljöttek a magyar fővárosba. Nagyon örvendünk ennek az uj szöveiségnek, de szabadjon már ma arra a vágyunkra hivatkoznunk, hogy ez a szövetség valóban az legyen, aminek lennie kell, valóban egy bajtársi szövetség, amelyben teljesen egyenlő bajtársak vagyunk mindnyájan, akik egy haza fiai vagyunk, de egyszersmind bajtársi szöveiség fegyen köztünk és a németek között ís. A háborúnak a magyarok számára talán nem a legkisebb diadala az, hogy észreveitek bennünket. Aki külföldöli utazott háború előtt, akárcsak Németországot utazta volna be,, már ott is mpasztalta, hogy a magyarokról teljesen tévés, halvány, de rendszerint egészéh különös fogalmai voltak a külföldnek. A legintelligensebb,. legképzettebb külföldi társaságban is előfordul;, hogy a magyarokról szólván, olyan kijelentések tétettek, amelyektől minden * magyar ember hajaszála égnek meredt .. j uuUÖ ö',‘öttJPUAI , • j■ - «vjíi A háború ..sok véráldozatábóf kinőtt az "a virág is, amely a magyarok megis1 .liOro ! mérését jelképezi. A Bajtársi Szövetségben a magyarok megismertelésének uj eszkö- : zét látjuk. Ez a Szövetség szoros kapcsodban fog működni a német szövetséggel és igy valóban- bájtársi viszonyt fog kötni a két -nemzet. Ha' a háborúban ; minden bánta! mat, minden mégbántást feledtünk és.a bajtársi szövetségnek riem lesz nagy igyekezetre szükségé, ha'be akarja | bizonyítani, hogy a magyarok válóban megérdemlik-.azt, -hogy a németék bajtársi érzülettel visel lessenek -irántuk Mi a háborúban megmutattuk.,- hogy íud'tmk egyenlően harcolni, küzdeni; a nénfbtekkét és éppen olyan eszünk va-ií a há-bortt viseléséhez, a -haza mggvédéséhéz, : mint a 1 Binoßvoi »nülnuHN un,n.öU.*iö Azonban, ha a baj'ársi szökéVáég csak azért alakult, hogy a háború alatti bajtársi érzést erősítse és ébreii‘tátija, akkor nem .teljesíti azt -a feladatöt ■fé^e^ég'é'bbh, amit elvárunk és elvárhatunk tőle. !Í A Bajtársi .Szövetség - akkor tánana vakVoao a . helyzet magaslatán, ■ ha gondoskodnék arról, hogy a háború után is azon a helyén álljunk mi, magyarok, ahol ma a háborúban állunk. Ma :egyenraágu baj - társak vagyunk, maradjunk iá azok, akkor, amikor a békés munka ideje elkövet kezik. Tudjuk azt, hogy a németek igazságos és objektiv emberek, éppen ezért kell számítanunk rá, hogy amiképen a háborúban magukkal egyenrangúnak elismertek bennünket, ugyanúgy fognak egyenrangúnak elismerni a békében isi A magyar ipar és gazdasági élet — a melynek megvédésére kell főleg a Bajtársi Szövetségnek ügyelnie a háború után — a béke korszakában nem tudott fejlődni, igen nagy mértékben a német ipar versenye miatt, a háborúban bebizonyította, hogy meg tud felelni a legnehezebb feladatoknak is. A háború alatt majdnem mindenünket itthon termeljük és állítjuk elő és ha nehézségek árán is, de megteremtettük a tulipánokkal el nem érhető honi ipart. Ezt az ipart, ezt a fejlettnek bizonyult gazdasági szervezetet ébren kell lartani- életben kell tartani, sőt fejleszteni kell a háború után is és a fejlesztésben kell, hogy a német ipar a német nemzet is segédkezet nyújtson nekünk. Reméljük, hogy azok, akik úgy a magyar, mint a német részről a Bajtársi Szövetségei megalapították és megalapításában támogatták, szem előtt tartották ezeket a szempontokat is. ft „KOVÁI!VIDÉK“ TÁRCÁJAÄ Bocche Cattarói följegyzéseimböl. Az utóbbi hatelc harcaiban sokszor került szóba a Bocche, a monarchia legdélibb tengeröblo. Bocche tulajdonképpen olasz szó. A bocca szóból származik, amelyik száját jelent. Aminthogy olyan is a cattarói öböl alakja, mint egy nyitott száj. A sziklák |közé szorított szűk La Catene a garat hozzá s a legbelső öböl a bendő. Catlaró a legideálisabb hadikikötő. Eddig nem használhatta ki a monachia agy, ahogy kihasználni lehetne, mert hátulról nem volt eléggé megvédelmekve. Ahogy katonáéit mondják, nem volt hiuterlandja. Most már az is van s hogy a miénk a Lovcsen is, meg a Vermács is, a környék két legmagasabb bőgj csúcsa, mi uralkodunk véges-végig az Adria keleti partján. Ma a világ U gcsendesebb, legbékésebb népe lukja a Bocehét, de még néhány évtizeddel ezelőtt is a legveszedelmesebb rabiófészeknek tudta mindenki. A Bocchesianerckel, ahogy magukat az .• íe aa-. öböl körül lakók nevezik, övükben hanazsár, ke* zükben puska nélkül el se lehetett képzelni. A nép, amelyik évszázadokon koresztül vad harcokat vívott a környező törökökkel, albánokkal, ornagor- coltkai, arnautákikaf, nem is csoda', ha elvadult erkölcseiben, De mihelyt bokös^atött a monarchia uralmával a rend, csend és béke, éppen olyan hamar meg is szeüdüt, amilyen gyorsan azelőtt haragra lobbant. _• __* .'___________ Ez a vidék Európa legrégibb, históriailag megáliapitott eseményeinek a színhelye. Skodrába-n, a inai Skutariban, Teuta, a félelmetes Agron király felesége uralkodott 228-ban Krisztus szilié lése előtt. Teuta királynő népe elfoglalta Irsa, a mai Lissa szigetet s mikor a római, spnltus követeket küldött Skodrába, követelve, hogy azounal hagyják el a szigetet, ezeket a parlamentéroket megölték. Erre kitört a háború, a rómaiak átkeltek az Adrián, elkergették Teuta királynőt Üköd- rából, Agron népe erre Rhizinumba, a mai Risa- noba menekült, ahová a rómaiak nem tudták őket követni, mert nagy hegyek álfák aljukat. Csak száz esztendővel később, Ö-mtius az utolsó iiiur király bukása uián vált római gyarmattá a Bocche. De csak a Bocche, A mögötte fekvő országrészek ben korlátozatlan, vad szabadságban éltek a szerb törzsek, akiket már Szent István uralkodása idejében egyesitett Csaszlav zsupán. Eunek az utóda, Prelimir, volt az első dukljai király. Daklja volt a neve a mai Montenegrónak, amelyik akkor is, miut most, közvetleuül a háború előtt, a Bocche- tól a Skodrai-tó déli partjáig terjedt. Hát ilyen körforgások vánnak a történelemben. Prelimir már ott tartott, ahol sok évszázaddal később utóda Petrovics-Nyegus Miklós s ugyanúgy bukott abban a nagy hadjáratban, melyet a Bocchoba betört rabló szaracénok ellen Sámuel bolgár eár inditött 1002 ben Krisztus után. Volt azután ez a vidék a szerbeké, a normánnoké, majd Vittore Pisani admirális meghódította Velence számára. Mikor azután Nagy Lajos magyar király megverte Velencét, Cuttaro és környéke a magyaroké lett. N*agy Láj >3 halálával újra a szerbek kezére kerül, akik felisrr érték a Bocche nagy hadászati értékét és Erzegnoviban a mai Castelnuovoban hatalmas erödöt építettek az értékes kíkötö védelmére. Majd jöttek a törökök és kiverték a szerbeket; jöttek a velenceiek és elzavarták Hadzsi bég csapatait. Az ozmánság még sokáig vívott érte elkeseredett harcokat, a velencei helyőrség számtalanszor vei te vissza Cattaro falai alól, de a túlerőben lévő tosökség végüt is győztes maradt
