Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-25 / 26. szám
i KÖVARVIDlK janiul 25. Erő és bizalom. Már a háború eleje óta állandóan hangoztatjuk, de nem csak mi hangoztatjuk, hanem minden illetékes tényező, minden nagy államférfi megmondta, hogy ennek a háborúnak egyik döntó faktora az erkölcsi eró. Minden stratégiának van ellenstraté- giája, minden taktikának ellentaktikája, a technika mpjdnem minden bravúros uj találmánya ellen ki lehe találni valami védőeszközt, de egy tényező van és szere- j pel a háborúban, amelynek nincs ellenszere, ez a tényező pedig az erkölcsi erő, am ly elien hiába van per^őmz, hiába v._n nyolcszoros roiiamosz op, hiába minden, az erkölcsi eró íöiénye megmarad. * Meg kel állapítanunk azt a tényt, hogy ez az eraö esi eró eddig es remeineiöleg ezután ts a mi oldalunkon miifcödk< Ezért nem er semmit az angol flotta számbeli fölény«, ezert nem ér semmit a íranciák ketségoeesett ellenállása és ezért fullad verse minden orosz idmegoííenziva. Soha o yan pompásán, oiyan eklatánsán nem bizonyult meg ue, uogy az erkölcsi erő ma a háború második évének véI génjs a mi oldalunkon harcol, mint a mostani orosz oltenziva idején. Bizonyos az, hogy fájdalmas dolog mar az is, hogy az oroszok a rettentő tömegekkel és az egy év óta ieihaimozoit tüzérségi anyag harcoavetésével az ottenáva első lökésé gyanánt valöbaa elértek bizonyos eredményeket, de annál megnyugtató®!*, annál lölényebb voi^az, ahogy a monarchia minden hivatalos tényezője, a Hőfer jeientésiöl Tisza Istvánig és a hivatalos tényezőkön kívül minden egyes polgára ezeket az orosz sikereket fogadta. Megnyugvással, önbizalommal és az •rkölcsi eró teijéoen vártuk és fogadtuk a hivatalos jéknteíesei, amelyek az orosz sikerekről beszámoltak és egyáltalában nem láttuk ső‘étnek a helyzetet még az orosz jelentések teljes leközlé^e és elolvasása után sem Bizonyos hogy a mi gorlic i átlöré- süuk és offeniivánk idején az orosz cenzúra elnyomta és visszatartotta a mi jelen léseinket, mint a hogy nagvon jól tudjuk, hogy Olaszországban is mindig panasz kodtak a lapok, hogy a legutóbbi diadal más offenziva idején az olasz cenzúra visz- szatartotta a mi hivatalos jelentéseinket. Hogy ezek a jelentések megjelenhetnek és hogy ezt a mi hivatalos köreink tudjak, ez bizonyítja legjobban, mennyi erkölcsi erővel nézzük ellenségeink próbálkozását. Hiszen mit ér.ek el vei#. Csekély kivételiéi csak a saját területükből foglaltak vissza e*y elenyészően cszkéiy részt és hogv a* entente célja távozói sem az volt, hogy saját teiületét visszafoglalja, hanem az, hogy a ml területeinket kerítse hatalmába, azt úgy hisszük nem kell ma gy aráznunk. Ahhoz a nagy erkölcsi eröhöz azon ban, amely eddig a legcsodálatosabb teljesítményeket piodukáitaita, úgy a központi hatalmak hadseregével, mint iparaval és nemzeti életéve , most éppen mikot fájdalmasabb iureket kapunk, mint amihez már egy év óta hozzászoktunk, egy másik nagy erkölcsi téuyezönek kell járnia: az önbizalomnak. Bizonyosak vagyunk benne, hiszen látjuk es tapasztaljuk, hogy az ön bizalom sem hiányzik a központi hatalmak népeiben. Olyan nyugodtan és annyi önbizalommal tekintünk továbbra Is a jö-őbe, mintha mindjárt eisó lövészárokvonalunu- bói vetettük volna viscaa az ellenséget. Nem ér semmit a próbálkozás, a katonai diadalt ma már nem «savarhaiják ki a kezünkből. Es ebben az önbizalmunkban megerősíthet az is, hogy a* ország, sói Német• a városban tartezkodb Lázár ezerl) cárral együtt fogeagbs cj-eue a Jb'iaocsacs Sermionto p**«.ncs- eoáfiág.4 akis álló hoíyérslgüt. Ezután 148 csaion- dia káreset®! maradt a tőrSK uraiéra ai&ti a Bscotté, U uiaio kiveieievet. vJ-uiíuOaa aúia .uát««. UéVeam iuouiuk. a iOioitoa, « »eiu«con*«, A »©góuo ióié Urgyekea, felUoiHiscn a inai iiovesefiCtt, ©sttdaifiiivia oiúi u,uaoU««i keizueuo«. 0 unreal tipuaEUtoíiítk. a varos íoió kosoiéuá «UxeUficges. gUijákat. A iOtoKük VulÜBogC S Biiúu ifcioüaO«tUi- ifiüfi uua ifiméi a veienCeiefiiUs reit, jss«jU *au Marco aezittisasigaiit.fi ouzasa nyoma« a uauciafi Vívlak érte Véres Jurcexal. üigészeu rövid időig ncbttfiy keiig firaittuCtafi. OutiaroDan Lapüioon caapaiAi. A ínogiRvai esaia uia& azonban i. Felró vici Fétor montenegrói viadisa, Nikiid eg/tk ösa kivert* önét, 18LJ bau a párisi bökő Kapcsolta ezután Dalmáciával egy tut Caituret es környéket ÁusaUiádoa, a mögötte fekvő terület a menteae- gróiaké lelt. Ez ti B«cche története. Sok-sok eaeméay van be»ne, mely úgy hasonlít e mai idők oseményei- hei, hogy akár csak ki kellőse írni a történelemkönyvből s bele lehelne ilieszlcai a jövő esztondei képe* kalendáriumba. Amikor a számok mondanak jóslatot. Az emberiséget minden időben olthatatlan vággyal töltötte el a jövőbe való látni akarás Jézus születése megjövendöJtetett. Ő maga pedig elárul tatását, halálát, feltámadását és mennybe menete lót jövendéit* meg. A görögök és rómaiak jós-papjai egyes jelekből, csillagok állásából, áldoaati állatok beleiből, madarak repüléséből, stb. jósolták meg a jü- vendéi, Isten akaratát — s nem egyszer a tett jóslatok teljes valóra válásival. Ma a statisztikák világában élve nem lesz érdektelen figyelemre méltatnunk és a kézéi jövőben ellenériinUnk as alábbi jövendölést, mely nevezetes számokból mend mystikug jóslatot: I, Ferencs József cs. és kir. — II. Yilmoz német cs. Születésiévé: . . . 1830 ....................... 1859. Urall codáiánsk kezdete 1843............................1888. Ko ra (év)..... 86....................... 57. Uralkodási ó ve: . . 88.......................... 28, E nevezetes sz. össz. r; 3832......................... 3832. Min t látjuk, a különböző évszámok dacára, kUlönösképen teljesen két egyenlő összeget nyerünk. De menjttak tovább s a* igy nysrt 3832-őt osssuk cl a felvett uralkodók számával, a 2-vel. 3832: 2 r= 1916. Tehát folyó évünk számát nyerjük. Ám a most ez évssáinot, mint számcsoportot a leírásban kétfelé taglaljuk, a 19 és 16 számokat nyeljük, melyek ktilöa-külön alaki értékük szerint összeadva (l r«á>g 9 — 10) és (1 meg 6 = 7)-et adják, ásni a VII. hó 10-ét. Jövő hó 10 éra tehát olyan eseményt várhátunk, mely vérzivataros napjainkban mindnyájunkat örömmel fog eltölteni. Ember terven, Isten végez I ország minden részéből is áilaudóan a leg jobb, legbiztatóbb joleniések érkeznek a termésről, amely minden katonai diadalon, minden erkölcsi t<rőn és önbizalmán felül mégis a legnagyobb, legdiadalinasabb fegyver. Gróf Tisza István megmondta a hájban: A béke ajánlatainkat nem fogadták el, ki kell itarcolniiuk a békét. Ehhez a harchoz megvan minden kellékünk, minden fegyverünk és bizonyos, hogy ez a har« épp oly sikeres lesz, mint a győzelemért* az eddig elért győzelemért folytatott harcaink. Ili it Id K. A vöröskereszt kitüntetései. Ferenci Salválor főherceg a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a Vöröskereszt hadi- ékítmény es 11. oszt. díszjelvényét díjmentesen adományozta Jeszenszky Béla tb. íö • szolgabiró a helybeli vörőskertszl egyleti elnökének és Dr. Takács Sándor kórházi; igazgat© főorvosnak. Továbbá a Vöröskereszt hadiékihnényes ezüst dísztermét díj- mentesen adományozta Birie Izabella, Kl«lh Jolán, Klein Lujza, Lingvai Tamásné, Luka Fereucué, Máihé Valéria, Pap Mária, Kadó Antalué, Szerafin Jolán, Szerafm Valeria, Szirmai Erzsébet, Virányi Erzsébet önkéntes ápolónőknek, továbbá Lasiu Tivadar helybeli szolgabiró egyesülőn alelnöknéky Komlósi József járási számvevőnek a vő • röskereszl pénztáritokénak és Lingvai Talmas járási dijnoknak. A szatmári lóvásárlássk fütárgyaíás a. A szatmári katonai lóvásáriások dolgából származott bűnügyben a kassai hadeiroság most íejezte sa az egy évig tarlö nyomozást. Erdélyt Sándor őrnagy, hadö író, « kassai honvédnerüleii parancsnok, iügyéss* már benjuj>otia vádiratát a kassai honvód- hadosziály bírósághoz az #gy év óla fogságban levő Papp Árpád szátmárudvarii földbirtokos, Ualgöczy Árpád szalmán fő szolgabiró és Nagy Bálint törvényhatósági utöiztos eilen. Ezeknek ügyében juiius 4 én lesz a fólárgyalá* a kassai hoavédbiró- sag elölt. Ldveiszés az orsazorazági hadifogi kai. Hivatalosan jelentik, hogy az or j^LOC szági hadifoglyoknak küldőit levelek^ orost betűkkel kell megcímezni. Az érdekeltek kívánságára a bécsi cenzúra rAt jj|etó jladw foglyok nevére kiállított ciiiljbetfls levelezőlapokat bocsátott most a, kőzömég rendél- kezésér«. Minthogy az eddigi megkerezó- sekei még n#m leiisfeit ieljesen elintézni, a cenzúra újabb megrendéleeeket nein fogad el. A 12-et honvédek háza. 1914—15 év telén a 1 >as honvédok rettenetsa harcolay vivtak a Kárpátok alján fekvő Teiepóc községben. A kis falu temetőjében sok siet- m ár megyei hős alussza örök. álmát. A hő»: honvédek emlőkének magörökitésére az. ezred Telepócon egy »kárpáti ház« felépítését határozta &!, melyet a *12-es honvédek házát nak fognak nevezni. Naptárogyesités. Szalmárvármogye gör- katholikus lakosságát élénken érdekli az az örvendetes tény, hogy junius 24-ikétö
