Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-25 / 26. szám

i KÖVARVIDlK janiul 25. Erő és bizalom. Már a háború eleje óta állandóan han­goztatjuk, de nem csak mi hangoztatjuk, hanem minden illetékes tényező, minden nagy államférfi megmondta, hogy ennek a háborúnak egyik döntó faktora az er­kölcsi eró. Minden stratégiának van ellenstraté- giája, minden taktikának ellentaktikája, a technika mpjdnem minden bravúros uj ta­lálmánya ellen ki lehe találni valami vé­dőeszközt, de egy tényező van és szere- j pel a háborúban, amelynek nincs ellenszere, ez a tényező pedig az erkölcsi erő, am ly elien hiába van per^őmz, hiába v._n nyolc­szoros roiiamosz op, hiába minden, az er­kölcsi eró íöiénye megmarad. * Meg kel állapítanunk azt a tényt, hogy ez az eraö esi eró eddig es remeineiöleg ezután ts a mi oldalunkon miifcödk< Ezért nem er semmit az angol flotta számbeli fölény«, ezert nem ér semmit a íranciák ketségoeesett ellenállása és ezért fullad verse minden orosz idmegoííenziva. Soha o yan pompásán, oiyan eklatán­sán nem bizonyult meg ue, uogy az erköl­csi erő ma a háború második évének vé­I génjs a mi oldalunkon harcol, mint a mostani orosz oltenziva idején. Bizonyos az, hogy fájdalmas dolog mar az is, hogy az oroszok a rettentő tömegekkel és az egy év óta ieihaimozoit tüzérségi anyag harcoavetésével az ottenáva első lökésé gyanánt valöbaa elértek bizonyos eredmé­nyeket, de annál megnyugtató®!*, annál lölényebb voi^az, ahogy a monarchia min­den hivatalos tényezője, a Hőfer jeientésiöl Tisza Istvánig és a hivatalos tényezőkön kívül minden egyes polgára ezeket az orosz sikereket fogadta. Megnyugvással, önbizalommal és az •rkölcsi eró teijéoen vártuk és fogadtuk a hivatalos jéknteíesei, amelyek az orosz sikerekről beszámoltak és egyáltalában nem láttuk ső‘étnek a helyzetet még az orosz jelentések teljes leközlé^e és elolvasása után sem Bizonyos hogy a mi gorlic i átlöré- süuk és offeniivánk idején az orosz cen­zúra elnyomta és visszatartotta a mi jelen léseinket, mint a hogy nagvon jól tudjuk, hogy Olaszországban is mindig panasz kodtak a lapok, hogy a legutóbbi diadal más offenziva idején az olasz cenzúra visz- szatartotta a mi hivatalos jelentéseinket. Hogy ezek a jelentések megjelenhet­nek és hogy ezt a mi hivatalos köreink tudjak, ez bizonyítja legjobban, mennyi er­kölcsi erővel nézzük ellenségeink próbál­kozását. Hiszen mit ér.ek el vei#. Csekély kivételiéi csak a saját területükből foglal­tak vissza e*y elenyészően cszkéiy részt és hogv a* entente célja távozói sem az volt, hogy saját teiületét visszafoglalja, hanem az, hogy a ml területeinket kerítse hatalmába, azt úgy hisszük nem kell ma gy aráznunk. Ahhoz a nagy erkölcsi eröhöz azon ban, amely eddig a legcsodálatosabb telje­sítményeket piodukáitaita, úgy a központi hatalmak hadseregével, mint iparaval és nemzeti életéve , most éppen mikot fáj­dalmasabb iureket kapunk, mint amihez már egy év óta hozzászoktunk, egy másik nagy erkölcsi téuyezönek kell járnia: az önbizalomnak. Bizonyosak vagyunk benne, hiszen látjuk es tapasztaljuk, hogy az ön bizalom sem hiányzik a központi hatalmak népeiben. Olyan nyugodtan és annyi ön­bizalommal tekintünk továbbra Is a jö-őbe, mintha mindjárt eisó lövészárokvonalunu- bói vetettük volna viscaa az ellenséget. Nem ér semmit a próbálkozás, a katonai diadalt ma már nem «savarhaiják ki a ke­zünkből. Es ebben az önbizalmunkban megerő­síthet az is, hogy a* ország, sói Német­• a városban tartezkodb Lázár ezerl) cárral együtt fogeagbs cj-eue a Jb'iaocsacs Sermionto p**«.ncs- eoáfiág.4 akis álló hoíyérslgüt. Ezután 148 csaion- dia káreset®! maradt a tőrSK uraiéra ai&ti a Bscotté, U uiaio kiveieievet. vJ-uiíuOaa aúia .uát««. UéVeam iuouiuk. a iOioitoa, « »eiu«con*«, A »©góuo ióié Urgyekea, felUoiHiscn a inai iiovese­fiCtt, ©sttdaifiiivia oiúi u,uaoU««i keizueuo«. 0 unr­eal tipuaEUtoíiítk. a varos íoió kosoiéuá «UxeUficges. gUijákat. A iOtoKük VulÜBogC S Biiúu ifcioüaO«tUi- ifiüfi uua ifiméi a veienCeiefiiUs reit, jss«jU *au Marco aezittisasigaiit.fi ouzasa nyoma« a uauciafi Vívlak érte Véres Jurcexal. üigészeu rövid időig ncbttfiy keiig firaittuCtafi. OutiaroDan Lapüioon caapaiAi. A ínogiRvai esaia uia& azonban i. Felró vici Fétor montenegrói viadisa, Nikiid eg/tk ösa kivert* önét, 18LJ bau a párisi bökő Kapcsolta ezután Dalmáciával egy tut Caituret es környéket ÁusaUiádoa, a mögötte fekvő terület a menteae- gróiaké lelt. Ez ti B«cche története. Sok-sok eaeméay van be»ne, mely úgy hasonlít e mai idők oseményei- hei, hogy akár csak ki kellőse írni a történelem­könyvből s bele lehelne ilieszlcai a jövő esztondei képe* kalendáriumba. Amikor a számok monda­nak jóslatot. Az emberiséget minden időben olthatatlan vággyal töltötte el a jövőbe való látni akarás Jézus születése megjövendöJtetett. Ő maga pedig elárul tatását, halálát, feltámadását és mennybe menete lót jövendéit* meg. A görögök és rómaiak jós-papjai egyes je­lekből, csillagok állásából, áldoaati állatok belei­ből, madarak repüléséből, stb. jósolták meg a jü- vendéi, Isten akaratát — s nem egyszer a tett jóslatok teljes valóra válásival. Ma a statisztikák világában élve nem lesz érdektelen figyelemre méltatnunk és a kézéi jö­vőben ellenériinUnk as alábbi jövendölést, mely nevezetes számokból mend mystikug jóslatot: I, Ferencs József cs. és kir. — II. Yilmoz német cs. Születésiévé: . . . 1830 ....................... 1859. Urall codáiánsk kezdete 1843............................1888. Ko ra (év)..... 86....................... 57. Uralkodási ó ve: . . 88.......................... 28, E nevezetes sz. össz. r; 3832......................... 3832. Min t látjuk, a különböző évszámok dacára, kUlönösképen teljesen két egyenlő összeget nye­rünk. De menjttak tovább s a* igy nysrt 3832-őt osssuk cl a felvett uralkodók számával, a 2-vel. 3832: 2 r= 1916. Tehát folyó évünk számát nyer­jük. Ám a most ez évssáinot, mint számcsoportot a leírásban kétfelé taglaljuk, a 19 és 16 számokat nyeljük, melyek ktilöa-külön alaki értékük szerint összeadva (l r«á>g 9 — 10) és (1 meg 6 = 7)-et adják, ásni a VII. hó 10-ét. Jövő hó 10 éra tehát olyan eseményt várhátunk, mely vérzivataros nap­jainkban mindnyájunkat örömmel fog eltölteni. Ember terven, Isten végez I ország minden részéből is áilaudóan a leg jobb, legbiztatóbb joleniések érkeznek a termésről, amely minden katonai diadalon, minden erkölcsi t<rőn és önbizalmán felül mégis a legnagyobb, legdiadalinasabb fegyver. Gróf Tisza István megmondta a háj­ban: A béke ajánlatainkat nem fogadták el, ki kell itarcolniiuk a békét. Ehhez a harchoz megvan minden kellékünk, minden fegyverünk és bizonyos, hogy ez a har« épp oly sikeres lesz, mint a győzelemért* az eddig elért győzelemért folytatott har­caink. Ili it Id K. A vöröskereszt kitüntetései. Ferenci Salválor főherceg a háború alatt a kato­nai egészségügy körül szerzett kiváló ér­demeik elismeréséül a Vöröskereszt hadi- ékítmény es 11. oszt. díszjelvényét díjmente­sen adományozta Jeszenszky Béla tb. íö • szolgabiró a helybeli vörőskertszl egyleti elnökének és Dr. Takács Sándor kórházi; igazgat© főorvosnak. Továbbá a Vörös­kereszt hadiékihnényes ezüst dísztermét díj- mentesen adományozta Birie Izabella, Kl«lh Jolán, Klein Lujza, Lingvai Tamásné, Luka Fereucué, Máihé Valéria, Pap Mária, Kadó Antalué, Szerafin Jolán, Szerafm Valeria, Szirmai Erzsébet, Virányi Erzsébet önkén­tes ápolónőknek, továbbá Lasiu Tivadar helybeli szolgabiró egyesülőn alelnöknéky Komlósi József járási számvevőnek a vő • röskereszl pénztáritokénak és Lingvai Tal­mas járási dijnoknak. A szatmári lóvásárlássk fütárgyaíás a. A szatmári katonai lóvásáriások dolgából származott bűnügyben a kassai hadeiroság most íejezte sa az egy évig tarlö nyomo­zást. Erdélyt Sándor őrnagy, hadö író, « kassai honvédnerüleii parancsnok, iügyéss* már benjuj>otia vádiratát a kassai honvód- hadosziály bírósághoz az #gy év óla fog­ságban levő Papp Árpád szátmárudvarii földbirtokos, Ualgöczy Árpád szalmán fő szolgabiró és Nagy Bálint törvényhatósági utöiztos eilen. Ezeknek ügyében juiius 4 én lesz a fólárgyalá* a kassai hoavédbiró- sag elölt. Ldveiszés az orsazorazági hadifogi kai. Hivatalosan jelentik, hogy az or j^LOC szági hadifoglyoknak küldőit levelek^ orost betűkkel kell megcímezni. Az érdekeltek kívánságára a bécsi cenzúra rAt jj|etó jladw foglyok nevére kiállított ciiiljbetfls levelező­lapokat bocsátott most a, kőzömég rendél- kezésér«. Minthogy az eddigi megkerezó- sekei még n#m leiisfeit ieljesen elintézni, a cenzúra újabb megrendéleeeket nein fogad el. A 12-et honvédek háza. 1914—15 év telén a 1 >as honvédok rettenetsa harcolay vivtak a Kárpátok alján fekvő Teiepóc köz­ségben. A kis falu temetőjében sok siet- m ár megyei hős alussza örök. álmát. A hő»: honvédek emlőkének magörökitésére az. ezred Telepócon egy »kárpáti ház« felépí­tését határozta &!, melyet a *12-es honvé­dek házát nak fognak nevezni. Naptárogyesités. Szalmárvármogye gör- katholikus lakosságát élénken érdekli az az örvendetes tény, hogy junius 24-ikétö

Next

/
Thumbnails
Contents