Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-18 / 25. szám

i kóvakvIbéK Junius 18. Az angol presztízse. A világháború kitörése vagy elhalasz­tása, elkerülése, mint azóta okmányszerü ieg kiderült Anglián fordult meg. ha Anglia őszintén és becsületesen törekedett volna a békére, ha Anglia nem kertelt volna azok­ban a végzetteljes augusztusi napokban, akkor ez az óriási világkatasztrófa nem szakadt volna a világ nyakába. De akkor Anglia külügyi feje, Grey kijelentette, hogy Anglia sokkal többet vészit, ha nem lesz háború, mint ha hozzájárul annak felidé­zéséhez, tehát Anglia belement a jó üzlet­nek látszó háborúba. Hogy azóta kiderült, hogy a háború mégsem olyan jó üzlet és az angol spe­kulánsoknak ez egyszer nem volt jó orruk, az tény, de viszont legalább az utolsó időkig megmaradt az angol presztízs. Mert mire voltak büszkék az angolok mindig. Először arra, hogy nem estek áldozatul a militarismusnak, nincs állandó szárazföldi hadseregük. Ez a legutolsó hetekben meg­dőlt. Anglia is kénytelen volt szárazföldi hadsereget felállítani, kénytelen volt magát belevetnie a militarizmus karjaiba, mert be kellett látnia, hogy az európai háború a szárazföldön dőlt el. Mikor pedig Bethmann HollWeg kan­cellár rámutatott arra, hogy a béketárgya­lásoknak a térkép alapján kell megindul­niuk és & békefeltételeket, a térkép kör­vonalai határozzák meg, akkor Anglia a mellére ütött és azt mondta, de ne csak Európa szárazföldjének térképét nézzük, hanem nézzük a tengerek térképét is, akkor megállapíthatjuk, hogy ha a központi ha­talmak elfoglalva tartják fél Európát, az angolok pedig elfoglalva tartják az összes tengereket. Ez volt Anglia büszkeségei A tengeri uralom, amelyhez eddigi iátszat szerint nem lehet hozzáférni, amelyen az angol hajó had nyomasztó fensóbbséggel uralkodik. Ez volt Anglia presztízsének a vérijei! A tengeri uralom és a hajóhad. Az angol büszkeség és az angol gög itt jutoti leg­jobban érvényre. De mit tesz Isten és mit tesznek a németek? Megmutatják, hogy a legféltet­tebben őrzött angol büszkeség és angol presztízs sem tud megállni előttük. Az a május 31 iki tengeri csata, amelyben hét óriási csatahajót, Anglia szemefényéí meri tettek viz alá a németek, alaposan meg­tépázta az angol presztízst, olyan alapo san, hogy most már biztosan számíthatunk Angliában is a komoly békehangulat felül kerekedesére. Anyagilag és hadi szempontból is igen nagy veszteség az, ami telszen vedett. De bizonyos tengeri csatában Anglia abban sokkal nagyobb az erkölcsi veszteség. Nem tudunk eiKepzdni nagyobb csapást Angliára, nem tudunk elképzelni fájóbb valamit, mint az angol hajóhad óriási vesztesége. Ha tudjuk, hogy Angliában minden hajó vizrebocsálása orsságos ünnep, ha tudjuk, hogy Angliában semmit sem tisztel - tek és becsültek annyira és oly nagyra, mint a hajóhadat, akkor el tudjuk képzelni azt az érzést, amely az elmúlt napokban az angol sziveket összeszoritotta. Vége min­dennek, vége a presztízsnek. Most nemso­kára Angliában is eszébe fog jutni sokak­nak a jelszó: Menteni ami még menthető! Hl IVE K. Hősi halál. Újlaki Gyula helybeli csiz­madia iparos 1895. évben született fia Újlaki Jenő 9-ik gyalogezredbeli honvéd a f. évi január hó 8 án a Bravaravkai üt­közetben hősi halált halt. * I egy nagyobb összeget küldött a poruljirt feltalá­lónak, hogy kísérleteit folytathassa. Hogy milyen eredménnyel dolgozott tovább Barblioger, arról hallgat • krónika, de a nép beszeg igy énekelte meg hősét: „Ulmbaa egy szabó repülni megpróbált Gépével fel is szállt De terv* dűlt dugába, Mert az ördög belevitte a Dunába.“ Belátták, hegy az emberi erő vajmi kevés a szárnyak mozgatásához. A kutatók rájöttek, hegy a hires olasz festőművész Leonardo da Vinci is fogialkesett a repülés technikájával és hogy a viiághirh mester egy nagy csavar segélyével hajtja ropülő-készülékét és a repülő részére egy ülőhely van készítve. 1850-ben Lenoir nevű fran •ia mérnék találta fel a gázmotort. Németország­ban 1867-ben építette az első motort N. A. Ottó mérnök Kölnben, majd néhány év alatt Gottl, Danmet' es Bcuz Karoly folytattak kísérleteiket. A gazmoter tökéletesítése óta lehet csak tulajdon­képen repülő technikáról beszélni. A XIX. század végén Kresz bécsi mérnök hozzáfogott egy sárkány rendszerű repülőgép fel- épitésóhes. Ez egy több fedelű gép volt és min­táéi a gyermekjáték sárkányu szolgált. Légcsavar volt as elejére szerelve. Sem Kresz, som pedig a vele egyidöben kísérletező berlini Hoffmaan ne'ü mérnök eredményeket nem értek el. Sokkalta eredményesebbek voltak Lilienlhal Ottó német mérnök kísérletei. Ez viszont a madár rendszerű repülőgépekhez tért vissza, de sokkal sikerülteb­ben működött, n^int a rendszerűek előbbi hívei. | A nyoUvanas évek végén GansWindt nevű német mérnök nagy reklámot csinált repülőgépének, de jelentősebb eredményt ő sem tudott fel­mutatni. Buttenstadt Károly fríedrichshageni báuya- hivatalnok állapította meg először a repülés prob­lémáját azzal, hogy bebizonyította, miszerint a levegő ellenállasára kell basirózni a repüiökészü- lók megkonstruálását. Eanok alapján Lilieathal újra muukaba fogolt es repülőkisérleleit már suk­kal jobb eredménnyel végesle mint az előb­bieket. Sajnos a kiváló ember egy próba alkal­mával lezuüant és meghalt. Ó volt a modern re- püiőtechntka első áldozata. Az amerikai Wright testvérek folytatták helyes Utón a megkezdett munkát. Mondhatni fényes eredményekkel. Tulaj- denképen ők voltak az elsők, akik a levegőnél nehezebb gépen repülni tadtak hosszabb túrákat is. Repülőgépük egy kétfedelű sárkányból, egy I benzinmotorból es egy légcsavarból állott. Az ausztráliai születésű Saulos Dumont dacara an­nak, hogy nem ért el olyan sikereket, mint Wright-ék, mégis említésre méltó, mert ő viszont az egyfedelű röpülő gép rendszert állapította meg Ezután jött Bieriet és jöttek a többi feltalálók. Kísérletezők és pilóták, kiknek nevei már isme­retesebbek előttünk. Manapság a repülőlecknika oly rendkívül magas fokon all. melyre néhány évvel ezelőtt még gondolni sem mertünk. Hála ponipés gépeinknek éa még pompásabb repü­lőinknek, a kitűnő léglhuszarok is erősen ki­veszik részüket a gigászi harcból, még pe­dig dicső hadseregünkhöz méltóan mindig győ­zedelmesen. Kinevezés- A vármegyei főispán l^o- moróczy Iván volt vármegyei tisztviselőt tiszteletbeli föszolgabiróvá kinevezte és egyullal a szinérváraljai főszolgabirói hiva­tal vezetésével megbízta. Péter Pál napja a Magyar Vöröske­reszté. Qyüjieni fognak ezen a napon az ország minden részében, az Alföld rónáin, a hegyek bércein, a dombok vidékéin, gyűj­teni fognak e napon a templomokban, hi­vatalokban, a város tereken és utcákon, gyűjteni fognak mindenütt, ahol a magyar szent haza érzése él és ahol ezért áldozni adó becsületes emberek vannak és remél­jük, hogy nem fog kitérni a gyűjtés elöl senki, meri leheleden, hogy egy ember is legyen, aki megtagadja filléreit a sebesült katonák, a háború borzalmai áltál sújtott esdcklödóklöi. Mar pedig a Fetar-Fai napi gyűjtés minden egyes fillérje a sebesültek­nek, a nyomorgóknak jut, mint egy ember fog Magyarország egesz népe ezen a na­pon áldozni és azt, amit az ad, tulajdon­képpen item a Vöröskeresztnek adja, a Vöröskereszt Egylet csak ut, amelyen az adományok a legszentebb célhoz jutnak. A rendes érettségi vizsgálatok nagy­bányai all. főgimnáziumban í. hó 14 en folytak le dr. Mázy Engelbert ktr. tanker, főigazgató elnöklete mellett. Összesen 0 tanuló jelentkezett s mind a hat érettnek nyilváníttatott. Jelesen 1: Suta József; jól i\ Arkosi Béla és László Endre. Ereit 3 : Debussy János, Fuksz Elek és Kerekes lát­ván. — A tanfolyamul hallgató katonai ta­nulók érettségi vizsgálata í. hó ZD. táján lesz. Rekvirálják a rézkiiincseket is Az or­szágszerte folyó iémrekviráiás mindenütt kedvező eredményekkel jár, mindazonáltal szükség van arra, hogy a közönség tulaj­donában levő ama réztárgyak is a katona­ság rendelkezésére bocsáttassak, ameiyek eddig mentesítve voltak a beszolgáltatás kötelezettsége alói. A hadvexetöség ezért azt tervezi, hogy iegközeiebb felhívással fordul a közönséghez es kérni fogja a tu­lajdonában levő rézkilincsek átengedését. Mielőtt azonban a kivitelnek sorát ejtenék, gondoskodni fognak vasból és egyéb anyag­ból való kilincsekről, hogy az átengedett anyagokért nyomban megfelelő nagyság« és minőségű kilincseket lehessen fel­ajánlani. A kárpáti falvak felépítése. A május hó elsején tartott isk«lai ünnepélyek és gyűjtések alkalmával Szatmárvármegyében a kárpáti falvak felépítésére összesen 7728 kor. 12 fillér folyt be. Tekintettel arra, hogy az összeget a tanuló ifjúság adta össze, valóban szép eredménynek mondható. Tíz millió hadikölcsönt jegyeztek a vár­megyében. Túlzás nélkül állíthatjuk: a ne­gyedik hadikölcsőnjegyzésre való felhívás Szatmárvármegyében teljes megértésre ta­lált. Ennek tudható be, hogy noha nem tartozik az ország dús vármegyéi közé — a negyedik hadikölcsönre való jegyzés meg­haladja a 10 millió koronát. Ez az impo­náló szám a megye városai és járásai között igy oszlik meg: Nagykároly város 2,397.450 K. Nagybánya város 636,050 í\, Felsőbánya város 291.250 K, Mátészalka község 1.815,900 í(, Fehérgyarmat község

Next

/
Thumbnails
Contents