Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-18 / 25. szám
3 RÖV Á fi V I D EK junius 18 472.300 K, Erdőd község 298.092 K, Szi- nérvácalja község 396 830 K, nagybányai járás 315.850 K, nagypomku'i járás 867.400 K, Csenge i járás 581.050 K, szalmái i jáiás 1‘100.000 K, nagy káro \ i jáiás 1,158.850 K, avasujvárosi járás 42.160 Ko ona. Ö szesen 10,373,802 Korona. Jegyzők figyelmébe. Pályázati hiidet- mény. A Magyar Gazdiisszmiyok Országos Egyesületének cinkotai leánynevelő intézeténél községi és kői jegyzők leánygyermekei számára létesitelt állami alapítványi helyek közül az 1916—17. tanévre 7 ingyenes és 11 íéklijas hely üresedik meg. A megüresedett alapítványi helyekre pályázatot hirdet a belügyminiszter. Pályázni községi kör- és so- gcdjegy/.ők oly gyermekei, illetőleg árvái «időkében lehet, akik legalább négy elemi iskolai osztályt végeztek. Az elemi osztályok valamelyikébe való fölvételnek csak teljesen árva gyermeknél, egészen kivételes körűimé..yek között lehet helye. A kérvényhez csatolandó: 1) a gyermek születési anya könyvi kivonata ; 2) utolsó iskolai bizony it- ványa; 3) himlőoltást bizonyítványa és az arról szóló hatósági orvosi bizonyítvány, hogy a gyermek egészséges; t) az apa közszolgálatát, valamint gyermekeinek óletkurát. számát és nemét, továbbá az apa, illetőleg az anya 8 a gyermekek vagyoni viszonyát iga. zoló, a járási főszolgabíró által lállamozott községi bizonyítvány. Ebben a bizonyítványban azt is meg kell jelölni, hogy a gyermekek közül hány jár iskolába, van közöltük ösztöndíjas? 5) azokra a gyermekekre vonatkozólag, akiknek atyja a háborúban hősi balált halt, vagy szolgálatképtelenné vált; ezt a körülményt hatósági bizonyítvánnyal igazolni kell. Az alapítványi hely élvezete teljes ellátásra és tandíjmentességre terjed ki. Az ingyenes alapítványi helyre pályázók jelöljék meg lét vényükben azt is, hogy amennyiben ingyenes helyűt nem nyerhetnének, félfizeléses helyet hajlandók e elfogadni. A pályázati kérvényt 1016. junius 30-ig bezárólag a vm. főispánhoz kell benyújtani, illetőleg oda kell beküldeni. Mindenki vegye meg a Nemzet Háza idöreform emléklapját. Halálozás. Anka János helybeli lakos nyugalmazott kir járásbirósági dijnok e hó 15 én 81 éves korában elhalt. Temetése e hó 17-én ment végbe. Az elhunyt vagyonának egy részét a helybeli róni. kaih., ref. és gör. katb, egyháznak hagyományozta vég rendeletileg. Eltűntek kutatása az ellenséges fogoly táborokban. A „Katona Nyomozó Jegyzék“, mely a Magyar Vörös Kereszt Egylet budapesti Tudósitó Iro Iája vezetőinek: Batthyány Lajos gróf és Hadik Barkóczy Endie gróf kiadásában jelenik meg, már eddig megjelent nyolc számában közzétett kutatásai során is jelentős eredményeket ért <1. Sok olyan eltűnt katona sorsára deriteft világosságot, akinek személyét illetőleg a hivatalos nyomozás bolt pontra jutott, A szeikesztoség- nek legújabban sikerült bizto-dtania a wieni Gemeinsames Z mtralnachweischbureau utján, hogy a Katona Nyomozó Jegyzék minden száma az e lenséges fogolytáborokba is eljusson s ezzel újabb lehetőséget uyhoil arra, hogy kutatásai még több esetben és még eredményesebbek legyenek. A Katona- nvomozó Jegyzék B. V'rágh Géza szerkeszd. Szerkesztős-g és kiadóhivatal; üu, dapest, IV., Váci-u 33., I. em , -ahol a Katona Nyomozó Jegyzék közlési feltételei és minden egyéb Pbiiágositás megtudható. A megtakarítóit óra értékéből juttassunk valamit a rokkant hősöknek. A katonák két heti szabadságolása. Sokszor érkeztek kérderösködések arra nézve, hogy azok a legénységi állemánybeli katonák, kik állandóan a harctérin vannak milyen időközönben kaphatnák újabb két Inti szabadságot. Erre való tekintetben ebben a kérdésben a következő intézkedés történt: A fronton levő legénységi állományhoz tarozó katonák hat hónap «Keltével, azok pedig akik nincsenek a fronten, 9 hónap leforgása alatt ismét kaphatnak szabadságot. Országos vásár. Nagysomkuton a legközelebbi országos vásár @ hó 21. és 22-én fog megtartatni és pedig 2 kén a baromvá- sár, 22-én a kirakodó vásár. Uzsorások emlékkönyvébe! A háború sok lelketlen íizést csábított arra, hogy kíméletlenül hódoljon meg gazdagodági vágyának. A törvényeknek kellett teljes szigorral közbelépni, hogy e hiénák mohóságát valahogyan féken tartsa. A németek járlak és járnak elől a háborús időt kihasználó uzsorások kemény megbüntetésében. Münchenben egy burgo nyakereskedőt eze. ölszáz márka pénzbírságra ítéltek, mert bebizonyítottál! egyetlen egy szer a maximális árnál többet követelt árujáért E'dekesnok tartjuk az Ítélet indokolásából a következő részt közölni: „A háborús időben űzött uzsora aljas, elvetemült érzületről tanúskodó bűntett. Aki ezt eselekszi, elárulja saját népét, hazáját. Az életfentartáshoz szükséges élelmiszerek igazolatlan megdrágítása gyengíti népünk testi, kiváltképpen pedig szellemi erejét. Az éleim szeruzsora a háború- nehéz idejében való kitartást veszélyezteti. A fronton álló csapatok bátorsága és harckészsége szenvedhet az éleltniszeruzsora okozta ama gond alatt, hogy az otthon maradt asszonyok és gyermekek kellően nem táplálkozhatnak. Az élelmiszeruzsora aláássa az állam fundamentumát, megzavarhatja a benső rendel; lényégé i a serdülő ifjúság egészségét, melyen jövőnket akarjuk felépíteni Aki élelmiszeruzsorát üz, az az árulók egy fajtájához tartozik; mint beLő ellenség hátba támadja hazáját és kockára veti mindazt, amit vitézeink künn a harctéren megszerezlek, leküzdötték nekünk. Ezért kell az élelmiszeruzsorát a legkeményebb büntetéssel sújtani.“ Ez a véleménye a német bírónak az élelmiszeruzsorásokról, kiket méhán tart a nép árulóinak. Mese Egy fiatal asszony meghalt há ború kitörése előtt.|Két éve volt már a menyországban, amikor elfogta a vágy, hogy viszontláthassa a földet, melyet oly korán el kelle t hagynia. Kérte Istent, engedje megint a földre. A jóságos Úristen monda: „Nagy változások állottak be a földön. Teljesítem kívánságodat, de csak úgy, ha megigéied, hogy nem fogod az uj dolgokon való meglepetésedet hangos felkiáltással vagy feltűnő ámulással elániiui. Senkinek sem j szabad észrevenni, hogy két óv óta nem vol- | tál a földön. Különben azonnal visszahívlak.“ Az assz * y roegUúté, A földra került, hol szóllan járt-kelt az utcán. Hallott beszélni háborúról, győzelmekről, látott .sebesült katonákat és ezerszer meg akarta kérdezni, mit jelentsen ez? Ita állhatatosan uralkodott magán. Ekkor a vásárcsarnokba lépett. Amikor itt meglátta az élelmiszerárakat és visz- szaemlékezett a régiekre, elvesztette önuralmát —-----Is mét visszakerült a menyországba. „Hordár!“ A vonat megáll egy üdülőhely előtt. Egy vasúti szakasz ablaka leereszkedik. Parancsoló asszonyi hang hallatszik: „Hordár I“ Senkisem jött. „Hor-dár I“ Valamennyi kiszállt utas már a kijárónál volt. Köztük és a hölgy közt nagy ür tátongott. „Horr-dárr!“ —-kiáltott kétségbeesetten a hölgy ós az ablakból kifelé forgatta finom kézitáskáját. A kerek sárgarézcinkére bárói korona volt vésve. „Ho-o-orr-dá-á-rr!“ A fütő kihajolt a inozdouyból és kiál-.. tott valamit feléje. A forgó kézitáska nem tudta megérteni. „Hát nincs itt hordár?“ —jajgatott. Most a fütő hangesävet formált a kezéből és beleharsogta, hogy az indulásra kószüiő mozdony mindinkább íokozodó böm- bölését luíkiáltsa: „A hordárok a harctéren vannak!“ A kézitáska megszűnt forogni. Egy pillanatig mozdulatlanul pihent az ablakráma alján és sárgaréz szemét bámészan meresztette az állomás-épületre. Azután gyors elhatározásra szánta magát. A kézitáska leszállt a kocsi lépcsőjén. A kézitáska — zárjában ösz- szeazoritott fogakkal — haladt át a perronon. A kézitáska büszkén és hallgatagon vonult át a kijárón az utcára, onnan a szállodába. Vacsoránál a bárónő társalgóit asztaltársaival. A háború nélkülözéseiről beszélgettek : „Bizony,“ mondta a bárónő, „ebben a komor időben mindenkinek nehezére esik a maga terhe! “ A kézitáskájára gondolt. Ä SZÓ hatalma. „Hol vetted az uj ruhádat? Hiszen csak tegnap kerültél haza Illavárói !“ „Hat tudod, elmentem a szabóhoz, be- • zártam magam után az ajtót és azt mondtam neki: Kérem ajándékozzon nekem egy ruhái! Mikor nem akarta ideadni, hát azt mondtam neki: Jól van, — de most mondok magának valamit; éppen most jövök Illavá- ról, ahol liz esztendeig ültem, mert megöltem egy embert; attól is épp úgy kértem egy öltő ruhát, mint most magától és amikor nem akarta ideadni, épp úgy, mint most maga, hál éppen ilyen bottal, mint ez itt, agyonvertem. — Azzal megmutattam neki a botomat, — s amint ezt elbeszéltem, nyomban ideadta a legjobb ruháját, ami a boltjában volt. Látod, testvér, csak beszélni kell tudni, mindjárt máskép gondolkoznak az emberek.“ Föííhiü ka társak: Or. Ölsavszky Gyula. Dr. Kovács Mór. Laptulajdonos: 8 A fl ü A i i ff ü.
