Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-05 / 36. szám
2 szeptember 5. német elme-orvos, most egy hosszabb tanulmányban foglalkozik ezzel a kérdéssel. Szerinte a háborúnak nincsenek különös betegségei, hanem ugyanazok az idegbe- tegségek fordulnak elő a háborúban, mint békében, sőt arra sincs bizonyíték, hogy háborús időkben több volna az idegbeteg, mint a békés napokban. A hadseregben a hadilétszám és a békelétszám közti különbséggel egyáltalában nem arányos a betegségek emelkedése. Az 187ü-es háborúban összesen 316 elmebeteg katona volt ami egy fél ezreléknek felelt meg. Ha ehhez hozzászámítjuk az idegbetegeket is, akkor 2 százalék azoknak a katonáknak a száma, akik epilepsziában vagy ideggörcsökben megbetegedett. Ezeknek a betegségeknek nagyobbrészt a fején kapott sebek és agyrázkódások az okai és csak igen kis részüket okozzák, a testi-lelki megerőltetések sok ideges megbetegedést okoznak a járványos betegségek, a tífusz, a vérhas. 65.000 ember közül akik tífuszból felgyógyultak, 334-eu lettek elmebetegek. Emellett előfordultak nehezebb ideges megbetegedések, amelyek testi fájdalmakkal, másrészt lelki apátiával és komolysággal járnak és amely ek a testi és lelki kimerültségnek a következményei. A 316 szorosabb értelemben vett elmebeteg közül 109 beteget gyógyultan eibocsájtottak 10-en pedig meghaltak; említésre méltó dolog az is, hogy 1870-ben az egész hadseregben mindössze 30 öngyilkossági eset volt, mig a következő békeévekben ádag 221 volt. Az időzavarokról újabb megfigyeléseket lehetett tenni az orosz-japán háborúban. Awtokratow dr. szerint, aki a charbini pszivhiátriai kórházban volt a vörös kereszt megbízottja, e kórházban egy és negyed év alatt 1904. év végétől 1906. év tavaszáig 1347 elmebeteg katona került, köztük 275 tiszt és 1072 közlegény. Az elmebetegek arányszáma 1.9 volt ezrenkint. A ROvArvidEk tiszteknél igen sok volt a krónikus alkoholizmus stb. stb., amelyek az elmebetegségi esetek egybarmadát tették ki. Második helyen állt az agylágyulás és harmadik helyen az ideges agybántalmak és elmezavarok. A katonáknál viszont első helyen álltak az epileptikus betegségek és csak a második helyen volt az alkoholizmus. Ugyanúgy szólnak a moszkvai hadikóriiáz orvosainak megfigyelései is. Az elmegyengeség eseteiben ugyanazok a tünetek mutatkoznak, mint a békeidőben, csak természetesem a rögeszmékben és a képzelődésekben a főszerepet a hadiesemények játszották. Azonban i ebben semmi különös nincsen, mert a rendkívüli események épp tigy nyomot hagynak a szellemi betegek, mint az egészséges emberek elméjében. Azt lehet tehát mondani Birnbaum dr. szerint, hogy a háború és a vele kapcsolatos lelki megrázkódtatások azoknak, akik arra hajlamosak, az elméjét megzavarják, ami békeidőben elmaradt volna. Az elmebetegeket lehetőleg gyorsan el kell távolítani a harctérről és a tábori kórházakból és az ország belsejében levő elmegy ógyin- tézetekben keli elhelyezni. A csatatéren levőkön kívül a polgári lakosság körében az elmebetegség terjedése nem volt tapasztalható, sőt az 1870-es háború alatt Franciaországban 1300 ra fo- gyott a számuk. A háború tehát nagy általánosságban nincs rossz hatással az elme állapotra és az egyes előforduló esetek rendszerint elmebetegségre hajlamos emberekkel esnek meg. Ul MEK. Kinevezés, Őfelsége Váikonyi Rezső pénzügyi fogalmazót főhadnaggyá nevezte ki. Bárczi Iván kitüntetése. Bérezi Iván, nagykárolyi volt helyettes pénzügyigazgatót, aki csak a napokban lett Trencsénbe pénzügynagyot C3apva az asztalra. És ez a dal mentette meg Franciaországot! A titkár azt hitte, hogy megpukkad a hazafias lelkesedésébea és azonnal belekezdett a dal éneklésébe. Az öreg Mathieu a feszület előtt guggolt és egyik térdével a földet érintve halk hangon imádkozott. Talán fiára gondolt, aki mint megvadult bika rohant esztelenül a vad háború veszélyeibe. A pásztor ruhába öltözött fiatal ember, aki eddig az árnyékban meghúzódott, hirtelen a szoba közepére lépett. A titkár, mint szimatoló véreb felugrott helyéről, a fiatal, szőke biztos fürkésző szemeit a tir'al pásztorlegényre függesztette. — Alit énekeltek itt ? — kérdezte remegő hangon, szikrázó szemekkel a pásztor. — Hit nem ismered a ,,Marseillaise“-t ? — ordította dühösen a káplár. — Ismerem, — mondta h'ggadtan az idegen — de mm tudíam, hogy minek nevezitek. Ismerem a dilt, mely hazámat megmentene . . . ismerem, inéit tőlem származott és az én lelkemben fogant meg! Én mentettem meg Franciaországot, barátaim 1 Es szemeiből sűrűn ömlöttek a könnyek meg- barnitott arcára. — Polgártárs — mondta a titkár, fürkésző, ravasz kifejezéssel — eszerint te tiougd de Lisle tüzérkapitány vagy ? —- Az vagyok! — válaszolta büszkén az idegen. A jakobinus egy ugrással mellette termett: — Ragadjátok meg a szökevény arisztokratát, az összeesküvőt, aki törvényen kívül helyeztetett ! A katonák haboztak, de a titkár a fiatal nemes vállára téve kezét, folytatta : — Leszünk olyan bátrak, önt minden további formalitások nélkül a másvilágra küldeni ! — M.'gálljatok ! — dörögte harsány hangon a biztos. — A köztársaság nevében itt egyedül én parancsolok! Rouget de Lisie kapitány; hogy merészel ön, a megbélyegzett rojalista a köztársaság védői elé lépni ? — Az én dalom megmentette Franciaországot és ki merészelné a Marseillaise költőjét a forradalom ellenségének nevezni ? — valaszoita önérzetesen a pásztor. — Lehetetlen, hogy azt a dalt egy ilyen közönséges ember irta volna, — mondotta kétkedve a biztos. — Strassburgban történt . . . egy szép estén. A polgármester házának vendége voltam. Leánya, a menyaszonyom mellettem tilt, nővére pedig a zongoránál. Alkonyodott. A hazasorsáról beszéltünk, a nagy éhségről, mely Strassburg népét sanyargatta. — Yan még egy palack jó borunk— mondta a polgármester —hozd ide lányom, hadd ébrednek fel a poéta barátunk mákonyod álmaiból, hadd Írjon egy hymnuszt, tüzeset, lelkesítőt, mely a csüg- gedőket felrázza és uj tettekre serkenti! Fiatal barátom, maga költő, ajándékozza meg hazáját a szabadság dalával, mert különbed elpusztul, megfullad tehetetlenségében! (Folytatása következik.) igazgatóvá kinevezte, Őfelsége, a király, leg- legkegyelmosebben királyi tanácsossá nevezte ki. Taláit pénz. Klein Lujza urleány 14 . koronát talált és adott át a községi jagyző- nek, igazolt tulajdonosa átveheti a községi elöljáróságtól. Kitüntetés. Hirsch Gyula orvostanhallgató kadotőrmestert, a ki a mozgósitás óta a gödingi reserve spitalbnn teljesít szolgálatot, a vereskereszt ezüstéi dem étmévd tüntették ki. A szamoskrassói kolerajárvány. A múlt héten Szatmárvármegye három községben: Szamoskrassón, Kissikárlón és Olcsvaapá- liban szórványos koleraesetek fordultak elő- Szainoskrassón eddig hivatalosan hét kolera- esetről tudnak, amelyek közül hat végződött halállal. Kétségtelenül kiderült, hogy a fertőzést a Szamos vize terjeszti. Amig Kis- sikárlón a járvány jobbára a szegényebb, rosszul táplálkozó és a tisztaságra kevesebb gondot fordító lakosság köréből szedi áldozatait, addig Kiásson a jobbmódu lakosság kőiében is fordultak elő megbetegedések. A gazdák ellátása korpával. A megalakult Koipa-központ ügyrendjét az igazgatóság letárgyalván jóváhagyás végett felterjeszd a íöldmivolósügyi miniszterhez. A gazdasági felügyelők rövid időn belül mar megkapják a megfelelő utasítást és megkezdhetik a korpa kiutalványozását, addig is azouban a Korpa-központ iészéről felhatal- inaztattak a malmok, hogy a régi utalványok alapján a legújabb, kormányrendoletileg megállapított áron a jelentkező gazdáknak legfeljebb 100 mélermázsa korpái kiadhassanak. Adakozzunk a nemzeti áldozat készség szobrára. Felhívjuk községünk és a járás lakosait, hogy „a nemzeti aíűczai készség szobor“ végrehajtó bizottságának lapunkban már közölve volt felhívása alapján adakozzanak az ország védelmében elesett katonák özvegyeinek és árváinak, valamint rokkant harcosaink tisztességes, a magyar nemzethez méltó eltartására, a községi jegyzői hivatalban kitett gyűjtőivel). A hadi állapot és a kereseti adó. A péuzügyminiszter kiadott rondelete szerint a kereseti adó I. vagy III. osztálya alá tartozó adózó, a ki az 1914. évi julius hó 28-án bekövetkezett hadi állapot tartama alatt anélkül, hogy iparigazolványáról, illetőleg ipar- engedély éxől lemondott volna, vagy cégét töröltette volna; üzletét vagy foglalkozását hitelt érdemlően boigazoltan megszüntette, úgy hogy nevében az üzletet, foglalkozást senki sem folytatja, jogosítva van a pénzügyigazgatósághoz benyújtott folyamodványban kérni, hogy üzlete, foglalkozása után kivetett I. vagy III. osztályú kereseti adónak a megszűnés napjától járó része töröltessék. Az adótörlés Iránti kérelem benyújtása nincs határidőhöz kötve. Katonai felmentési folyamodványok bélyegmentesek- A pénzügyi, kereskedelemügyi és honvédelmi minisztériumban mostanig niegleletezték a: okai a katonai felmentési kérvényeket és mellékletüket, amelyeket a folyamodó nem bélyegzett fel. A pénzügy- miniszter meghagyta a pénzügyi hatóságoknak, hogy haladéktalanul intézkedjenek aziránt, hogy a leletezés mellőztessék, illetve, hogy a bélyeghiány miatt netán már íelvett leletek alapján a királyi adóhivatalok bélyegilletékeket ne írjanak elő.
