Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-05 / 36. szám

szeptember 5-3 A törvényhatóságok küldöttségei Ö Fel­sége a királynál. E hó másodikén jelentek meg a törvényhatóságok küldöttségei O Fel­sége előtt Scliönbruni kastélyában, a hol Gróf Tisza István miniszterelnök óriási nagy hatást keltő liódo'ó beszédet mondott; mire O Felsége az összes jelenvoltak által nagy éljenzéssel fogadott beszéddel válaszolt. Mindkét beszédet egész terjedelmében külön kiadásunkban közöltük a közönséggel. Kitüntetés. Ő Felsége a király dr. Bo- hatiel Coiiolán ügyvédet, tart. hadnagyot, bagymásláposi gör. kall), lelkész fiát, akit már az ezüst vitézségi érőmmel is kitüntetett, újabban az ellenség előtt tanúsított vitéz ma­gatartásáért a signuin laudis-sal tüntette ki. Vasárnap is dolgozni kell a gazdaság­ban. Tisza Ttván gróf miniszterelnök kéz detnényezésére a belügyminiszter tegnap ren­deletet küldött a vármegyéhez. A rendeletben arra kéri a miniszter az alispánt és a nép­pel érintkező közigazgatási tisztviselőket, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó nép az idén kivételesen vasárnap is dolgozzék. A vasár­napi munkára ma a háborútól eltekintve is, a rendkívüli rósz időjárásra való tekintettel, igen nagy szükség van. Különben a vasár­napi munka az egyház törvényeivel sem üt­közik össze, ha azt kényszerítő körülmények teszik szükségessé. Mar pedig most, amikor minden kis jó időt fel kell használni a kint levő termés behordására, a kényszerítő kö­rülmény fennforog. A miniszter rendeletéből sokat vár és annak végrehajtására a lelké­szeket és tanítókat is felkéri. A tüzifaszükségletek biztosítása. A m. kir. belügyminiszter a tüzifaszükségletek biz­tosítására és a meglevő készlet takarékos használatára nézve kiadott rendelet a közön­ség tájékoztatása végett egész terjedelmében alább közöljük : A földmivelési miniszter ur értesítése szerint az ország sok részéből érkeztek olyan tudósítások, hogy a meglevő tüzifakészletek a bekövetkező és téli idény szükségleteinek kielégítésére nem elégségesek a munkaerő­nek katonai célokra tőit ént nagymértékbeni igénybevétele következtében pedig a tűzifa- le: melés terén erős visszamaradas állott elő. Ebből következőleg minden tényezőnek nem­csak okszerű feladata, de hazafias köteles­sége is, bogy a beállhato tüzifahiány lehető csökkentése érdekében úgy a meglevő kész­let takarékos használatát mint a mennyiben tüzifalermeléshez alkalmas erdőséggel rendel­kezik, ma tüzifatermelés sürgős megindítása lehető fokozása és lankadatlan folytatása ál­lal minden tőle telhetőt megtegyem A fóld- mivelési miniszter ur az alaja rendelt erdő­igazgatóságokat, erdői el ügye tősége két, állami erdohivaialokat valamint a varmegyei és vá­rosi, kozigazgatasi bizottságok,, gazdasági bi zotlságainak elnökeit a tüzifatermelés toko­zásának elősegítése érdekében már részlete­sen uiasiloita s felhívta arra, hogy az ösz- szes erdőbirtokosokat a termelésre irányuló törekvéseikben lehetőleg támogassák. A cél elérése érdekében azonban ez még nem eleg és szükséges, hogy azért a nagy közérdekéit a törvény hatóságok, varosok és községek úgyis mint erdőbirtokosok teljes erővel so­rompóba lépjenek. Részemről tehát a törvény­hatóságok, városok és községek kipróbált bazafisagához fordulok azzal a felhívással, hogy a liizifatcrmeiésre alkalmas fekvésű erdőikben első sorban a szállítás szempont­KŐVARTIDEK jábol kedvező fekvésiekben akár vannak azok állami kezelésben, akár nem, a folyamatban levő tüzifatermelést fokozott mértékben foly­tassák illetőleg a tüzifatermelést sürgősen kezdjék meg és akár a helyi, akár a közel vidéki, akár a távolabb vidéki lüzifaszükség- let kielégítése céljából lehető nagykészlete­ket állítsanak elő. Ha ez csak külön erdő­rendészeti engedély alapján lehetséges arra vonatkozó kérelmüket, ha erdeik állami ke zelós alatt állanak a kezelő m. kir. erdő- gondnoksághoz különben pedig az illetékes kir. erdőfelügyelőséghez késedelem nélkül adják be. Hogy az uj termelésű tűzifa a célnak a lehető legjobban megfeleljen és a tél beálltával elégjél fel is használható le­gyen. figyelmeztetem, bogy a tüziíát első­sorban is a korábbi vágásokban visszama­radt száraz faanyagból az erdőkben előfor­duló száraz vagy széldöntött fából és végül a vékonyabb méretű s hamarább száradó áterdölési, tisztítási (edőhasználati) faanyagból termeljék. Felhívom ezek kapcsán a várme­gyei törvényhatóságokat, hogy jelen rend elé - temről a rendezett tanácsú városokat és a nagy és kis községeket sürgősen értesítse saját részéről is megfelelő utasításokkal lássa cl s minden rendelkezésére álló eszközzel oda hasson, hogy azok ezen rendelet értel­mében teljes odaadással járjanak el. Egyút­tal pedig utasítom az összes törvényhatósá­gokat, hogy hatóságuk területén az összes alárendelt hatóságok, hivatalok, intézetek és üzemekre nézve a legnyomatékosabban in­tézkedjenek aziránt, hogy tüzifafogyasztásuk széntüzeléssel való áttéréssel, ha pedig az lehetséges nem volna, legalább a lüzifaszük- ségletuek a lehetőségig való korlátozásával mentői kevesebbre mérsékeltessék. A kolera. A kolera, mint háborús be­tegség, még az 1866-os háborúból szomo­rúan emlékezetes. Az osztrákok és poroszok egyaránt nagy vesztességeket szenvedtek a betegség következtében, sőt a polgáii lakos­ságot sem kerülte el a veszedelem. A kato­naságról a betegség a lakosságra is átter­jedt és igen sok áldozatot szedett. Koch Robert, a kiváló természettudós ez alkalommal találta fel a betegség okozóját, a kommabacillust. A táplálékkal és az italok­kal jut a gyomorba. Akinek a gyomra egész­séges, annak gyomorsava a bacillust megöli, viszont annál az embernél, akinek gyomor és emésztési zavarai vannak, a gyomron ke­resztülmegy, bejut a belekbe és itt mérhe­tetlenül megszaporodik, miáltal igen súlyos bélhurutol idéz elő. Folytonos hasmenés, azonkívül hányás és láz a tünetei a beteg­ségnek, mely vizszegénnyé teszi a testet igen hamar és igy igen gyors elerőtlenedést idéz elő. A vízhiány miatt a testben izomgörcsök állanak elő és a betegek 40—50 percentje j meghal. • Más esetekben viszont krónikussá válik az állapot és ilyenkor lehet gyógyítani a be­tegséget, de ebben az esetben is sok alka­lommal halálos a kolera. A kolera közben békeidőben is több ízben végigpuszlitotta a világot. Ilyen kolerajárvány volt például 1892-ben Hamburgban A nagyvárosok vízellátásának vízvezeték utján való szabályozásával azon­ban valószínűleg a koleraepidémia terjedése és pusztítása remélhetőleg egyszersminden- koraa megvan akadályozva békeidőben. Jelen­leg ez a lém a keleti harctéren megjelent és állítólag az oroszok közül számos áldozatot szedett. Az osztrák-magyar hadseregben is számos kolerainegbelegedés fordult elő, amit megérthetünk, hogy ha meggondoljuk, hogy a harc ide-oda hullámzik és egyes helyek majd az egyik, majd a másik fél birtokában vannak, úgy hogy valóságos csoda lenne,-ha a járvány csak az egyik hadseregből köve­telne áldozatot. A kolera gyógyítására még semmiféle szerünk és egyelőre csak aira szorítkozha­tunk, hogy a betegség egyes szjinptómait, például a vizszegénységet megakadályozzuk. Mint járványt, úgy küzdjük le a kolerát, hogy a betegeket elkülönítjük, amire minden állam­ban számos járványkórház és vizsgálóállomás van berendezve. Ez állomásokon minden gya­nús beteget megfigyelnek mindaddig míg meg nem állapítják, hogy veszélytelenek, Jó és rendes táplálék lehet az egyetlen biztosí­ték arra, hogy a hadseregen a járvány úrrá nem lehet. Persze a kívánalmak teljesítése ellen néha áthághatatlan akadályok haram­iának. Az időjárás és egyes évszakok vál­ságos szövetségesei a . kommabacilíusnak, amely például a hidegséggel szemben nagyon érzékeny és a legtöbb kolerajárvány eddig nyár folyamán dúlt. Dörmögö úrról még nem volt már hír, mióta beállt önkéntesnek a hadseregbe. Most dérül ki, hogy szabadságot kapott s a Bdaíónon vitozlázik: be is mutatja e mulatsága közben egy kedves kép. kedves családjával együtt, a Jó Pajtás legújabb augusztus 29-iki számában. Ugyanebbe a számbo Ábrányi Emil irt verset, Madarassy Erzsébet elbe­szélést, Sebők Zsigmond és Faragó Jenő folytatják regényeiket, Pataky Géza csinos képet rajzolt, egy cikk a kigyótenyésztésről szól, Katona bácsi egy igazi hősről ir, Zsiga bácsi uj mókát mond el. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél I évié 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ! ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány­számokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest IV., Egyetem utca 4. Fő ni un ka társak: Or. Olsavszky Gyula. Dr. Kovács Mór. Laptulajdwnos : BARNA BENŐ. Szabadalmazott és törvényesen védett vetőmag-csávázószer „ANTISPQRA-VITÄ“ Hazai és külföldi szak­tekintélyek megállapí­tották, hogy az Antis« pora-Vita az összes /etömag félék, de el­ső sorban az iszeg által hazánkban állan­dóan fenyegetett bú­zának csávázásra a legmegfelelőbb és igy a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen. Kilója I korona 40 Fillér. Részletes ismertetővel és használati utasítással szolgálnak a vezérelártrtitók : Schwarz cs Tauber nagykereskedők, NAGYKANIZSA.

Next

/
Thumbnails
Contents