Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-04 / 27. szám
város vagy rendezett tanácsú város kapott a jelen §. alapján vásárlásra engedőimet, a kereskedelemügyi miniszter a földmivelés- ügy miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértve a város lakóinak a 4. §-on alapuló vásárlási jogosultságát kizárhatja vagy korlátozhatja. 7. §. A főidmivelésügyi miniszter gazdasági egyesületeknek megengedheti, hogy az általa megjelölt területen saját tagjaik részére megbízás alapján közvetlenül a termelőtől vetőmagot vásárolhassanak. 8. §. Azoknak a gabonamennyiségeknek beszerzéséről, amelyekre közérdekből vagy kiviteli célokra egyébként szükség van, a kereskedelemügyi niniszter gondoskodik, A szükséges gabonamennyiségek megvásárlásával és szállításával elsősorban nyilvános számadásra kötelezett oly társaságot lehet megbízni, amely nyerészkedés kizárásával a jelzett célra alakul. A társaság alapszabályainak és módosításuknak érvényességéhez a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges. Az alapszabályok a kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. t.c.) rendelkezéseitől eltérhetnek. Az előbbi bekezdésben említett megbízást a kereskedelemügyi miniszter csak abban az esetben adhatja meg, ha 1. a társaságnak az állam, törvényhatóságok,rendezett tanácsú városok, szövetkezetek, gazdák, mezőgazdasági vállalatok, gabonakereskedők, gabonakereskedéssel iparszerük foglalkozó vállalatok, malom- és más ipari vállalatok a részvényesei ; 2. az alaptőkének a felét az állam maga jegyzi ; 3. a társaság alapszabályai kimondják, hogy az igazgatóság elnökét és tagjait a minisztérium nevezi kt; 4. A társaság kötelezi magát, hogy azoknak a termelőknek, akiknek termését egészben vagy részben a maga részére jogügylettel lekötötte, kívánságukra a minisztérium által megállapítandó keretben és módozatok mellett kölcsönt és előleget nyújt olyképen, hogy a kölcsönök és előlegek kamatlába legfeljebb 1 '/,°/0-kal haladja meg az Osztrák magyar bank mindenkori váltóleszámitolási kamatlábát; 5. a társaság alapítási tervezete és alapszabályai kimondják, hogy a társaság a jelen rendelet hatályának tartamára alakul és e hatály megszűntével a minisztérium rendeletével megállapítandó időn belül felszámolni tartozik; 6. a társaság alapítási tervezete és alapszabályai kimondják, hogy: . a) az évi osztalék a befizetett részvénytöke 5"/0-ál nem haladhatja meg; b) a felszámolás befejeztével a társaság terheinek fedezése és a befizetett alaptőkének visszafizesse, valamint a befizetett alaptőke összeg után a tényleges befizetésektől a visszafizetésig folyó — a kifizetett osztalékok által nem fedezett — évi 5u/0 kamatoknak megtérítése után fenmaradó felesleg a minisztérium által megjelölendő közcélokra lesz fordítandó. A társaság a magyar szent korona országainak egész területén vásárolhat. _2______________________________________ Kö vARVIDÉK 9- §• A kormány gondoskodni fog arról, hogy a termelőnek az a forgalomraképes minőségű, saját termésű készlete, amelyet a termelő annak, aki a közérdekből vagy kivitelre szükséges gabonamennyiségeknek a kereskedelemügyi miniszter részére való beszerzésével a 8. §. értelmében meg van bízva, az 1915. évi szeptember hó 15. napjáig felajánlott, de amely tőle meg nem vétetvén, nála raktáron van, megvétessék és a kormány által meghatározandó időpontban tényleg átvétessék. 10. §. Azt, hogy ipari szeszfőzésre, sörfőzésre és malátagyártásra, valamint más ipari feldolgozásra és mezőgazdasággal kapcsolatban nem levő állattartásra az i9l5. évi termésből mily mennyiségeket lehet vásárolni és feldolgozni, külön rendelet fogja megállapítani. Vételár. II. §. A jelen rendelet alapján eladott terményekért nem köthető ki magasabb vételár annál, amely a szállítás (vasútra vagy hajóra feladás) idejében érvényben álló, hatóságilag megállapított legmagasabb árnak a termények minősége szerint megfelel. Ezzel ellenkező megállapotás az ártöbblct tekintetében hatálytalan. A 6. §. szerint vásárlásra jogosullak és a 8. §. szerint megbízott az általuk vásárolt termények tovább eladásánál azokat az árakat számíthatják fel, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter hagy jóvá, még pedig a 6. §. esetében a belügyminiszterrel egyetértve. Folytatása jövő számunkban. HIRE K. Hősi halál. Kupse Pál 5. gyalogezred - beli gyalogos — lénárdt'alusi volt lakos a harctéren kapott sebe következtében a múlt hó 28-án a helybeli községi kórházban hősi halált halt. A helybeli vörös kereszt-egylet fiókja által föntartott kisegítő kórháznak ez az első halotja. A múlt hó 29-én délután 3 órakor temették el. A temetésen az összes hivatalok, hatóságok és egyházak testületileg jelentek meg. A gyászszertartást Illyés János helybeli gör. kát. esperes végezte. Megjelent a temetésen Gróf Teleki Sán- dorné, Gróf Teleki Sándor, Mán Lajos or- szággyülési képviselő és a község egész intelligenciája. Az ápolás alatt álló katonák közül is sorakoztak a temetésen, részben botokra és mankóra támaszkodva, hogy bajtársuk vég- tiszteségén jelen lehessenek. Majd a temetőben, mielőtt örök nyugalomra helyezték volna sortüzet adtak a részükre beszerzett vadászfegyverekkel. A ravatalt számtalan élővirágból készült csokor és koszom díszítette. Köszönti helyezett el Gróf Teleki Sándorné a veres kereszt-egylet helybeli fiókjának elnöknője, az ápolónők és többen. Mennyi szeszes italt fogyasztanak az egyes államokban. Tudvalevőleg 1917-ben kezdődnek meg Ausztriával az uj kiegyezési tárgyalások. Ez alkalomból a vámpolitikai központ statisztikai kimutatásokat készít, ezek egyikét Mátyás Jenő, az aradi kereskedelmi és iparkamara titkára állította össze a szeszes italok fogyasztására vonatkozólag. A kimutatás megbízható tájékoztatást nyújt arról, hogy az utóbbi években milyen arányt öltött az egyes államokban az alkoholfogyasztás. A kimutatás szerint Franciaországban átlag 140 liter bor jut évente minden egyes lakosra. Belgiumban átlag 218 liter sör, négy liter bor és hét liter pálinka jut évente egy lakosra. Hollandiában két liter bor, hét és félliter pálinka jut egy-egy leiekre évenként. A sörnek nincs keletje. Olaszországban egy létekre 112 liter bor, télliter sör és más- fétliter pálinka jut. Svájcban egy személyre átlag 64 liter sör, 68 és télliter bor, öt liter pálinka jut. Dániában egv ember évenkint 94 és fél liter sört, tizennégy liter pálinkát fogyaszt. Angliában egy emberre 139 liter sör, másfél liter bor és ötödfét liter pálinka jut. Németországban évenként egy személy 120 liter sört, iiét liter bort és nyolc liter pálinkát iszik. Ausztria-Magyarországban a sörből 43, a borból 19, a pálinkából 10 liter jut egy lakosra. Svédoiszágbart 57 liter sör és nyolG liter pálinka jut egy lakosra. Oroszországban a hivatalos adatok szerint négy és félliter sör és öt liter pálinka jut egy emberre. (Ez a részo a kimutatásnak aligha pontos.) Norvégiában 17 liter sör és három liter pálinka jut egy lakosra. A franci* arvosi akadémia kizárta német tagjait. A írancia orvosi akadémia e napokban Parisban ülést tartott, amelyen elfogadták Blanchard előadónak azt a javaslatát, hogy az akadémia zárja ki tagjai sorából Röntgen, Behring, Fischer és Ehrlich tanárokat. A határozatot egyhangúan hozták meg. Bizonyos, hogy amikor a tudománynak e ragyogó nagymesterei megtudták ezt. a komikus revánst, megvetően mosolyogtak egyet, különösen Ehrlich, aki az ő Sal- varsanjá.val éppen az ellen a rettentő betegség elleu adott a világnak egy korszakos ellenszert, amelyet francia katonák hurcoltak be Európába. E hírre a Petőfi juhászára gondoltunk, aki mikor szamarán ballagva, meghallotta, hogy haldoklik a babája, elkeseredésében nagyott ütött botjával a szamár fejére. — Blanchard ur is, a feletti keservében, hogy babája, Franciaország veszedelmesen beteg, bot-javaslatával nagyot ütött az akadémikus fejekre. Petőfi juhásza szamarának a további sorsáról mit sem tud a jelenkor, de a Blanchard ur juhászkodása alatt álló akadémikusokról megfogja tudni az utókor, hogy azok az 1915-ik óv junius havában egyhangúan megkergüllek. (r.) A cséplési eredmények kötelező bejelentéséről. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli; 1. §. Mindazok, akik benzinnel, petróleummal, villamos vagy más motorikus erővel hajtott cséplőgéppel, gőzcséplőgéppel, vagy járgányos cséplőgéppel a maguk vagy rnás részére az 1915. évi termésből búzát, rozsot, kétszerest, árpát, vagy zabot csépelnek, kötelesek az általuk végzett cséplésekről köz- ségonkiut és gabonanemenkint pontos feljegyzéseket vezetni és az általuk végzett _____________________ julitaS 4.
