Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-04 / 40. szám

Xlí. évfolyam. Nagysomku», 1914. október 4, 40-ik szám. er r r KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. BUNicléd ár : Égés* éw>* V . , 8 Ü tvr* . 2 K Kél évr* .... 4 K Egyes seéin ars 20 Síiéi Ffl»zerke»*lö: Dr. OluTizk; Viktor. Felelő« szerkesztő: Marna Hen6, baarkesatőség és kiadóhivatal. NagySOnikut,! eloki tér 484 Telefon szám 2. MEGJELENIk AIIAUIiN VANÁHNAI* Dicső idők. A gyönyörű német legenda verőfénye ömlik el a háborús Magyarországon. A Grál- lovag messze földön, véres csatákban köz- j dőlt. Mikor már vérző sebei elviselhetetlenül ! fájtak, mikor a nélkülözés, a testi szenvedés ; már-már megtörte husi kitartását, legyőzhe- : tetten lelki erejét, — láthatatlan angyalujjslc | végig simogatták a homlokát, bekötöttek a i sebeit, megeny hitették a fájdalmait és az j örök ideálok hőse minden ellenségén, minden j megpróbáltatáson diadalmaskodott. Ennek a j legendának uj hőse támadt és a monda lát­hatatlan angyalujjai is munkában vannak. A magyarság titáni harcának, uj nemzeti hős­korának Grál-luvagja: a magyar katona diadal­masan harcol délen és északon a világtörté­net legnagyobb csatáiba. A véres harc, a sok szenvedés, az emberfeletti kitartás nem tudja megtörni hősi erejét, mert a nemzet, a magyar társadalom a végtelen szeretet, a határtalan áldozatkészség, a nemes odaadás, « kifogyhatatlan jótékonyság arnyalujjriival igyekszik megenyhiteni a hősók fáradalmait, szenvedéseit. A világtörténet e nagy viharában talpon ; van az egész ország, a magyar társadalom nagyszerű bizonyságát adja kötelésségtudá- sának. Különösen a magyar nők járnak elöl abban a nagy munkában, abban a nagy íeladarban, amely a magyarság minden tá.- sadalmi és gazdasági ei ejének megfeszíté­sét igényli A diadalmas csaták hősei hullá­sával a létünket, a határainkat védik meg, de történelmi missziójuk van az iithomnara- dottak százezreinek is! Nekik kell gondos- kodniok első sorban a legyőzhetetlen Grál- lovag szenvedéseinek, nélkülözéseinek eny­hítéséről, ők kell, hogy megnyissak a világ­történelmi küzdelemben hadaink számára a kiapadhatatlan erkölcsi és anyagi erőforrá­sokat. A magyar nők valóban e históriai idők­höz méltó nagy lélekkel vesznek részt a nemzeti társadalom karitativ munkájában. Az ő jótékony kezük valóban a legenda angyal­ijait simítja végig a küzdő nemzet vérző homlokán, ők mindent megtesznek idehaza a maguk tevékenysége területén, hogy meg­nyugodjunk ez uj nemzeti leitámadás kálvá­riájába is. Különösen most, a közeledő hű­vös őszi időszak alkalmával növekszik meg a nagy értéke karitativ tevékenységüknek. A zordon időjárás uj ellenségeket zudit a hő­sökre. Az orosznál, a kozáknál, a szerb ko- initácsinál nagyobb ellenségek támadják meg katonáinkat és azok ellen nem védheti meg őket az ágyú, a kard, a szurony. Azok or­vul, gyilkos erővel támadják meg a legyőz­hetetlen Grál-lovagöt. A fagyos hideg, a zi­vataros ősz, a közeledő tél igyekszik kicsa­varni a hősök kézéből a kardot! A csatamezőkről, északról, fí&lről a hő­sök, küzdő véreink, hőslelkü szeretteink ize- netct küldenek a magyar nőknek és kérik őket, hogy segítsenek nekik legyőzni a leg­ádázabb ellenséget: a hideget, a dermesztő őszi szelet, az ólmos esőt. Az időjárás mos- tohasága, a természet ezer csapása több szenvedést zudit a küzdő seregre, több aka­dályt állít diadalmas útjába, mint az ellenség több milliós serege. Az előttünk álló nehéz küzdelmek, a téli hadjárat eshetőségei ma­gasztos kötelességeket rónak a magyar tár­sadalomra, legfőképpen a magyar nőkre. Most már a karitativ tevékenység angyalujjai ! vegyék elő a kötőtűt és a kicsiny lándzsával i izén jenek hadat a katona veszedelmes ellen- 1 sógeinek: a galíciai mezők ólmos esőjének, a szarmata síkság fagyos viharának. Száz­ezer és százezer csuklómclegitő, ing, gyap- jusapktt készüljön széles Magyarországon! Ez a munka valóban minden időkre szóló dicsőségei fog szerezni a magyar történet Zrínyi Ilonáinak, Dobó katicáinak ... 11 1 K U K. Adomány. Gróf Teleki László Gyula kováihosszulalvi nagybirtokos 50 köb méter tűzi fái ajánlott fel a nagysomkuti Vörös kereszt egylet által u sebesült katonák elhe­lyezésére berendezett kórház részére. Polgári őrség Nagysomkuton. Nagysom- kuton polgári őrség szervezése van lolyamat- ban. Tagja lehet fedhetlen jellemű 18-ik élet évet betöltött józan és erkölcsös életű, testi­leg és szellemileg egészséges magyar állam­polgár. Barna Benő községi jegyző által e cél­ból kibocsátott felhívásra mar eddig jelent­keztek : Bálint Sándor, Buttyrán Simon, Bo- csánczy Marton, Dr. Dosza Teolil, Farkas Sándor, Goldstein József, Havas Emil, Kürthy Rezső, Karácsony Pál, Kis Sándor, Kepess Jenő, Dr. Kálmán Henrik, Dr. Kis József, Krizsevszky Albin, Lázár Lajos, Muntyán László, Máthé Atbanász, Dr. Nyilván Aurél, Pap János, Pap Simon, Kmiocsa Mihály, Rogozsán Lőrinc, Rádó Antal, Szirmai Ja­nos, Székely Ernő, Tkun Ferenc, Tamás János, VVeisz Móric, Vámfalvi Sándor. Fólkéretnek mindazok a kik bolépni óhaj­tanak, jelentkezzenek Barna Benő községi jegyzőnél. A román lelkészek és tanítók. A hazai román tanítók a hazafias lelkészek is áldozat készséggel impozáns bizonyságot szolgáltat­óik. A segélyző bizottságnak alig három hét alatt 18 vnggon rakomány inget, lábrnvalót, törülközőt, lepedőt és leunvásznat gyűjtött összo, a melyet a napokban küldtek a fővá­rosba, a Vörös kereszt dinére. A 18 vag- gon rakománya 100.000 korona értékel is meghaladja és túlnyomó részben kézi munka. 1964/914. Hirdetmény. A fenyegető kolera veszélyre való tekintettel ez utón is figyel* meztetjük a község lakosságát a követke­zőkre: 1. A községen átfutó árkokat minden lelek tulajdonos azonnal köteles kitakarittatni és azt állandóan tisztán tartani. 2. A köz- és magánkutak és eztek kö:- nyéke tisztán ta landók. 3. Közfogyasztásra szánt élelmi sze­rekre különös gond fordítandó. 4. Udvarokról a trágyalének az utcákra való folyását mindenki megakadályozni kö­teles. 5. Az árnyékszékek —• különösen a nyil­vános helyeken — tisztán tartandók, naponta mésztejjel fertótlenitendők. A szegényebb sorsnak deszkával fedett emésztő gödröt léte­sítsenek. 6. Minden hányás- és hasmenéssel járó betegség a községi elöljáróságnál azonnal bejelentendő. 7. Ha galíciai menekült vagy sebesült érkezik a községbe az azonnal bejelentendő. Nagysomkut, 1914. szeptember hó 28-án. Barna Benő községi jegyző. Buttyán János községi biró. A háború és kenyér fogyasztás. Diadalt diadal uián arató hadseregünk kenyérliszt fogyasztása természetszerűleg igen nagy, s ennek következtében a monarchia liszt fo­gyasztása is jóval nagyobb mint inás évek­ben, mert bár eddig is ugyanannyi ember anyagunk volt mint most, mégis azok egy része kevesebb kenyeret, de több burgonyát, tengeri lisztet, s egyéb olyan anyagot fogyasz­tott, melyek .romlékonyságuknál , s egyéb okoknál fogva a hadsereg táplálására nem alkalmasak. — Tekintettel pedig arra a kö­rülményre, hogy idei termésünk is gyengább a szokottnál, hajseregünk kenyérliszt szük­ségletét csak az esetben fedezhetjük fennaka­dás nélkül, ha mi, itthonmsradottak keve­sebb kenyórlisztct, s több olyan anyagot fo­gyasztunk, amely hadseregünk táplálására nem alkalmas, a iiéídő a tengeri liszt bur­gonya stb. Kötelességünk továbbá az is, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents