Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-20 / 38. szám

«üf'ptpmber 20, KÖVÁRTiníl 2 birtokosokat, akikuok aszaló és agyéb beren­dezésűk vari, hogy hasonló feltételekkel szin­tén bocsássák ezeket másoknak is rendelke­zésükre, mert őzzel most nagyon értékes hazafias szolgálatot fognak teljesíteni. De nemcsak a kényesebb Ízlést kielé­gítő aszal vány ok, konzervek, izek slb, töme­ges előállításáról ran szó, mindezeknél sok­kal fontosabb az egyszerű nép mesterkéletlen igényeit kielégítő olyan aszalványok, koflzer- vek és izek nagymérvű előállítása, melyek a népies tűzhelyen és sütőkemencében ké­szülnek. Kgészségos tömegtáplálék előállítása legyen a főcél s e cél elérése érdekében felkérünk mindenkit, aki a i ép érdekeit szí vén viseli, különösen a vidéken lakó úri kö­zönséget, hogy felvilágosító, buzdító szóval serkentse válvetett tevékenységre a falusi kis­gazda közönséget. Ne kicsinyeljo senki o tevékenységet, gondoljon mindönki a most íolyó háború következményeire: a harcban álló milliók az élet szükségleteit előállító szerszámok helyett mindnyájunk íldvoért fegyvert forgatva nem kereshetik meg a téli szükségleteket, nekünk itthon maradottaknak kötelességünk azokról is gondoskodni, kik életüket, epségöket koc­káztatva mindnyájunkért harcolnak. Egy falat se menjen veszendőbe, melyet a télre kon­zerválhatunk, hasson át minket az a tudat, hogy áldozatot és fáradságot nőm ismerve kell egymáson segítenünk és önzetlen tevé­kenységgel á köznek minél nagyobb hasznára lennünk, Hegyvidéki miniszteri kirendeltség. ti 1 U E K. A Miniszterelnöki sajtóosztálya a követ­kezők közlésére kérte fel szerkesztőségün­ket: A hadsegélyzőhivatal hazahas tevékeny­ség sikerei érdekében figyelmeztet arra, hogy nekünk akik most itthon maradtunk köteles­ségünk mindent megtenni ami az értünk küzdő katonáknak harcképességeit fokozza. Vannak olyan tárgyak a melyekből a kész­let már elfogyott úgy, hogy azokat vétel utján megszerezni felette nehéz. Ilyen a jó távcső is, mely úgy liszt­jeinknek, mint altisztjeinknek a harctéren megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz. A had- segélyző hivatal felkéri azokat, akik láteső birtokában vannak, melyeket nélkülözhetnek, küldjék azokat a hadsegelyző hivatalnak Budapest IV. Váci-utca 38. sz. Küldött azon adományok a posán porlomenlesség ked­vezményében részesülnek. Adomány a bevonultak családtagja se­gélyezésére. Hirsch Ignatz kővárremetei la­kos 10 koionát adott a bevonultak család­jainak segélj-ezésére. A népfelkelők behívása. Az 1891., 1893. t*s 1892. évben születtek, tehát 20, 21 és 22 évesek, kivé vén a kik besoroztattak vagy fcgyverképtelennek találtattak, összeírásuk végett kötelesek a tartózkodási bolyok köz­ségi elöljáróságnál jelentkezni. Nagysomku- ton az összeírás e hó 17. és 18-án fogana­tosíttatott. Ez alkalommal jelentkezett 1894. évben született 23 egyén, 1893 évben született 10 és 1892. évben született 10 egyén, összesen 53 egyén Az összeírtak a később közzéteendő ren­delkezéshez képest, az október 1—20 áig ter­jedő időközben, a tartózkodási hely honvéd- kiegószitő parancsnoksághoz népfelkolési be­mutató szemlére fognak elővezelletni és osz- tályoztatni. Figyelmeztetés. A bűntettekről és vét­ségekről szóló 18'8. t.-c. 438. §-a illetve a távírda, távbeszélő és villamos berendezé­sedről szóló 1888. évi XXXI. t.-e. 12. §-a értelmében a ki távirdát illetve távbeszélőt, vagy annak valamely tartozékát szándéko­san megrongálja, vagy szándékosan oly cse­lekményt, vagy mulasztást követ el, mely által a távinla, illetve távbeszélő használha- tága félbeszalcittatik, vagy gátoltatik; a há­ború esetére való kivételes intézkedésekről szóló 1912. évi 63. t.-c. 21. §. alapján 5 i évig terjedhető börtönnel és 4000 koronáig ! terjediu tő pénzbüntetéssel büntotendő. Ezen ! büntetendő cselekmények a m. kir. minisz- ■ tóriumnak 1914. évi július hó 27-ón 3488/914. M. E. sz. rendelele élteimében gyorsított bűnvádi eljárás alá tartoznak. Katonai utósorozások. A m. kir. hon- j védelmi miniszter elrendelte, hogy állítás i kötelesek megvizsgálása végett az állandó sorozó bizottságuk annyiszor üljenek össze | és működjenek a hányszor ez a jelentl-ezó ; állitáskötclesck keliő száma folytán szüksé­gesnek mutatkozik. Ezen bizottság elé azon 26—31 éves állitáskötelesek lesznek előál­lítva, kik állitáskötelezeüségüknek a rendes | időben még eleget nem tellek. Kik akarnak katonai pályára menni? A m. kir. honvédelmi miniszter felhívást in­tézett a vármegye alispánja utján a vármegye közönségéhez a császári és királyi közös hadseregbeli hadapródiskolákban magyar ho­nos ifjak részére fentartott és az 1914—15. tanév kezdőién betölthető magyar állami ala­pítványi, magánalapitványi és tandíj fizetéses helyekre vonatkozólag felkérvén a törvény- hatóságot, hogy igyekezzék társadalmi utón odahalni, hogy a lovassági és a traiskircheui tüzérségi hadapród iskolába való felvételre a magyar ifjak nagyobb számmal pályázzanak, mert ezen hadapródiskoláknak párhuzamos magyar osztályai csakis akkor állíthatók fel, ha azokba elegendő számú magyar ifjú is jelentkezik. A háború Ó8 húsfogyasztás. Vitéz had­seregünk akadályt nem östnerve halad előre. A nagy fáradalmakat katonáink jól bírják, mert kitűnő táplálásban részesülnek. Nálunk nincs is éhező katona mint az ellenséges had­seregekben, s mert éppen katonáink minde- nike naponta legalább 40 deka bust fogyaszt, szervezetük a legnagyobb erő megfeszítésére is képes. Hadsei egünk ma legalább őtszjrle több marhahúst fogyaszt mint béke időben, a mit Ausztria és Magyarország több mint 15000000 darabot kitevő szarvasmarha állo­mánya minden károsodás nélkül el is bir, ha mi, itthonmaradoltak korlátozzuk marhahús fogyasztásunkat. Hadseregünk már a leves főzés, s könnyebb elkészühetése miatt nem nélkülözheti a marhahúst, ellenben mi köny- nyedén, minden hátrány nélkül áttérhetünk a sertés és juhhus fogyasztására. A nagy Né­metország — a melyet mindenben példaként állíthatunk magunk elé — husszükségletének 05 százalékát sertéshússal fedezi. Reánk is minden tekintetben csak hasznos volna, ha kiméinek szarvasmarha állományunkat, s ha a sertéshús általánosabb fogyasztásával fel lenditenők, s jövedelmezőbbé lennék sertés­tenyésztésünket. A sebesült katonák részére gyűjtött be főtt nyugtázása. A budapesji Veres-Kereszt Egylet a Goldstein Rózsi és Barna Irma ur- ieányok által gyűjtött és hozzá beküldött be­főhet az alábbi sorokkal nyugtázta „Gondstein Rózsi és Barna Irma urleá- nyoknak Nagysomkut. Értesítjük, hogy a kül­dött 2 láda befőttet megkaptuk. Fogadják és tolmácsolják a nemes szivü adományozóknak is — adományaikért sebesültjeink nevében is — hálás köszönetünket. Budapest, 191». szep­tember 14, A Veres-Kereszt Egylet kórházi főparancsnoksága. Nagysomkut község lakosságának áldo­zatkészsége. Nagysomkut község 100 sebe­sült katonát óhajtván elhelyezni, me|y célból Jeszenszky Béla járási tb. főszolgabíró 3 gyűjtőivel bocsájloh ki, hogy azzal a köz­ségi elöljáróság tagjai a szükséges ágy és ruhanemű felszereléseket adományok utján összegyüjtsék. A beteg illetve sebosült katonák a hely­beli kórházon kívül, a Chiornna tak. pénztár által felajánlott takarékpénztári épület egy részébou, a bel) beli gör. katli. iskola nagy- ; terméboo. a vármegyeháza épületének egy- í részében és több magánházban nyernek el­helyezést. A még folyamatban levő gyűjtésnek meglepő eredménye van már is. Megható, hogy községünk legszegényebbje is készség­gel járult hozzá ezen hazafias és emberbaráti cél megvalósulásához. Szebbnél szebb ágy-, fehér- és ruhaneműt adtak, oly nagy meny- nyiségben, hogy 100 beteget bőségesen le­het ellátni ágy- és fehérnemüokkel. Az ada­kozók és adományozott tárgyak nagy meny- nyigére való tekintettel a névsor és begyült tárgyakról jövő számunkban fogunk beszá­molni Fizessük meg az adónkat! az adófize- i tés békés időszakban bizony eléggé gyűlölt foglalkozás, de a megpróbáltatások mai nap­jaiban hazafias kötelessége mindenkinek, hogy a magyar állam is eleget tudjon tenni nagy feladatainak. Fizesse meg mindenki az adó­ját s a helyzettel ne éljen vissza senki! Szo­morú jelenség, hogy Szatmárvármegyében az elmúlt hónapban épen 149.000 koroná­val folyt be kevesebb adö, mint a múlt óv hasonló szakában. A katonák ügyes bajos dolgainak elin­tézésére alakult bizottság vármegyénkben. Elnök; Kölcsey Ferenc dr. vármegyei tiszti főügyész Nagykároly. Tagok: Nagykároly város: Borody György, Nonn Gyula, Berger Ármin. Nagybánya város: Dr. Makray Mi­hály, Révész János, dr. Weisz Ignác. Fel­sőbánya város: Dr. Moldován Ferenc, Spá- ozay Gyrila. Nagykárolyi járás: Dr. Falussy Árpád, Cs'ghy István, Zahoránazky István, Mátészalka járás: Nagy Zsigmond, Katona Géza, Gál Sándor, dr. Fuchs Jenő. Csen­geti járás: Sulyok Ede, Kun István, Lioh- man Kálmán. Fehérgyarmati járás: Dr. Jármy Béla, dr. Hunvald Izidor, Kormány j Lajos. Szatmári járás: Dr. Nagy Vince, cs. Mayer Sándor. Böszörményi Emil dr. Szi- nérváraljai járás: Dr. Lányi Sándor, ifj. Pa- polczy László, Neuman Zsigmond. Nagybá­nyai járás: Molcsányi Gábor, Révész János, i dr. Drágos Theofil. Avasujvárosi járás: Széli György, Nagy Bálint, Nyáguly Mihály. Ká- rolyi-erdődi járás: Rébsy Dezső, dr. Mats Gyula, Leichtman Oszkár. Nagysomkuti já­rás : Mán Lajosf Bccaánczky Mártoa, dl* Otsavszky Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents