Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-13 / 37. szám

szeptember 13^

_____

nak. De nemcsak övéik életére kérjenek oltalmat, nocsak magyar fegyverek győzelméért imádkozzanak, hanem a keresztény megadás hősiességét is kérjék az Istentől. Amely népben ez a hősiesség él, annak a népnek van ereje az életre.

Felhívás

Szatmárvármegye gazdaközönségéhez.

Nagy időket élünk, egy óriási küzdelmet kell megvívnunk, hogy biztosítsuk nemzetünk jövőjét. A győzelem a miénk, mert mellettünk az igazság. Az igazság pedig el ; nem bukhaük.

Fiaink mint oroszlánok harcolnak határainkon. Minden ütközet, minden csata egy újabb babérlevelet fűz ősi magyar dicsőségünk hervadhatlan koszol újába. Ok vérzenek, harcolnak, hogy megmentsék hazánkat a reánk törő ellenségtől és egy szebb jövendő kapuit nyissák meg sokat szenvedett hazánk népei előtt.

Ezt elvégzik ők, a hősök, nagy elődök méltó utódai, nekünk pedig, akik hon maradtunk, egyenként és együttesen vállaink'a kell venni mind ama terheket, amelyeket a munkáskéz hiánya reánk ró; és gondoskodni azokról, akiktől a haza védelme gondozójukat követelte el.

Gazdáink, gazdasági munkásaink nagy- része a harcmezőn van, vájjon lesz-e elegendő munkás az őszi termések betakarítására? Vájjon lesz-e erő az őszi gazdasági munkák elvégzésére?

Pedig ennek meg kell lennie, mert ne feledjük, hogy a háború összes gazdasági erőinket is igénjbe veszi, és ha nem akarunk váltságba jutni, nekünk a meglevőt biztosítani és a jövő évi termést mindenáron előkészíteni elsőrangú kötelességünk.

Ezért hívjuk fel a vármegye gazdaközönségét, hogy minden egyes község képviselőtestületével és birtokosságával hozasson határozatot, hogy a hadbavonultak földjei közös erővel megmunkáltainak, az őszi termés betakarításáról és az őszi vetésről gondoskodnak. Ahol vetőmag hiány van, annak beszerzéséről a hatóságok utján gondoskodnak, és ezen munkálkodásuk közben nem feledkezve meg a harcrakcltek árván hagyott családjairól, azok helyzetét állandó figyelemmel kisérve, minden bajt, hiányt, vagy mulasztást az illetékes hatóság tudomására hoznak.

Legyen talpon mindenki, győztesen hazatérő fiaink ne lássanak pusztulást vagy nyomort, lássák, hogy az itthon maradtak is kivették részüket abból a küzdelemből, amely küzdelem a nagj Széchényi ama látnoki kijelentésének megvalósulását jelentheti: „Magyarország nem volt, hanem lesz.14

Nagykároly, 1914. augusztus 31.

Szatinárvárraegyének a háború tartamára alakult központi segély-bizottsága.

Csaba Adorján, elnök.

KÖVARV-infiK

Takarékoskodjunk!

(A Pester Llovdból.)

A háború nem csupán abból áll, hogy a nép egy része a harctérre vonul és harcol, más része pedig gonddal lelő reménységgel várja vtssza a háborúba vonultakat s ilt-ott a segítségre szorultakról sem feledkezik meg. A háború átalakítja az egész gazdasági életet s ehhez az átalakuláshoz való hozzáilieszke- dés szegénynek, gazdagnak legfőbb kötelessége. Az a gyorsaság, mellyel az ország népe ezt a hozzáilleszkedést eléri, a nép érettségének a fokmérője Szomorúan kell beváltanunk, hogy a főváros közönsége nem igazolta ebbeli föltevéseinket. A székesfőváros magára vállalta tehát, hogy lakosságút figyelmeztesse erre Bárczy István dr. polgármester ma a következő hirdetményi tette közzé:

E nehéz napokban, mikor előrelátással kell mindannyiunknak a jövőre gondolnunk, a székesfőváros is kötelességének érzi. hogy ahol józanul lehet és szükséges, egész háztartásában takarékoskodjék. Ezért a tanács egyebek közt elhatározta, hogy utcáink és köztereink világítását korlátozza, természetesen csak amennyire ez a közlekedés és közrend biztonságával megfér. Ez nem csak azért történt, hogv készleteinket minél továbbra biztosítsuk, hanem azért is, hogy a székes- főváros példát mutasson lakosságának a helyes takarékosságra. Felhasználom az alkalmat, hogy e takarékosságra komolyan intsem poi- gái társaimat. Nem csupán a világításnak a magánosok háztartásában is kívánatos megszorítására, de általában mindenfajta fogyasztásunkban józan mértékletességre és kivált okos beosztására. Fogyasszunk elsősorban olyasmiket, amiket hiába tennénk el. mert megromlanának. Viszont az eltehetőkből rakjunk el mindent, ami ma felesleges vagy ami nélkül is,meg lehet Kmi. Ez persze nem azt jelenti, hogy szükséges és hasznos beszerzésok riadt halasztásával megakasszuk az 'par és kereskedelem vérkeringését s siettessük az amúgy is lenyegető munkanélküliséget. Nincs okunk félni s nem kell megijednünk, de komolyan kell vennünk a komoly időket.

Budapest, 1914. augusztus hó 24-én.

Bárczy polgármester.

Ez a felhívás lényegében mindenekelőtt az asszonyokhoz fordul. Öle azok kik hazájuknak rengeteg nagy szolgálatot tehetnek, anélkül, hogy család ukat észrevehető nélkülözéseknek tennék ki. A takarékoskodás nem annyira a készkiadások csökkentését célozza (ámbár ez is feltétlen szükséges), mint inkább a rendelkzzésünkre álló nyersanyag jobb ki használását. Nehezen érthető, de mégis úgy van. hogy ma több a pénz, mint a nyerstermék. A háború gondolható legszerencsésebb i kimenetele sem változtat azon a tényen, hogy i háboruközben az országközi árucsere meg van í kötve, hogy a meglevő élelmiszer mennyisége megszámlálható, hogy mindazok, a milliók akik cddigelé termeltek, jelenleg már csak fogyasztanak és pedig, kétszeres erőkifejtésük folytán, kétszerannyit. Isten őrizzen rneg bennünket attól, hogy élelmiszerünk kevés legyen drága hadseregünk részére Mivel en nek semmiképen som szabad sorra kerülnie, mégis annyit vesznek a hombárokból, hogy még a polgárság éhsége is csillapittassék. A hombár, mint mondtuk, jól megtelt, de nem végtelen nagy! Az tehát, aki érti, hogy ho- i gyan kell a saját, vagy embertársa egészsé- ! nek kockáztatása nélkül, ennek az anyagkészletnek (nemcsak az élelmiszert értjük) egy részét érintetlenül hagyni, amennyiben azt, amit tényieg felhasznál, hnszimthajtólag őrié - kesitheti, az az államnak és a társadalomnak legalább is oly szolgálatot tesz, mintha ennek az érintetlenül hagyott résznek értékét készpénzben adta volna oda.

2

Ne pazaroljatok, még ha telik is pénzetekből ! Ne gyüjtsétek garmadára az élelmiszert ; az éléskamrában őrzött nagy zsák liszt, a sok szén a pincében hiányzik a forgalomból s megdrágítja az árakat. Ez a vagyono- ; sok előitéíete, mely a jelen súlyos ülőben a j közre való tekintettel nem egészen tisztessé- | ges eljárás. A bőséges készlet másrészt pazarlásra is csábit. Ilyen módon az illető, mivel a háború nemcsak néhány hétig fog tartani, önmaga is srgit előidézni azt az állapotot, melyet annakidején ő maga fog a legnehezebben elviselhetni.

Csak azt fogyasszátok el, ami feltétlenül kell! Csodálkozni fogtok, hogy mi minden nem kell feltétlenül! Éljelek egyszerűen. Az eddigi három helyett ezentúl csak kéltál étel keriil- jön az asztalra. Ne pazaroljatok egy falat kenyeret, egy deka húst sem; mert hadba- vonult testvéreinktől vonjátok oi. Igazgassátok magatok a konyhát (jómódú emberek sza- kácsnéja igen hajlik a pazarlás felé) s ne szégyenkezzetek a maradékokat is felhasználni. Ne szégyenkezzetek a vendégeitek előtt (remélhetőleg csak a legkedvesebb barátaitokat látjátok most vendégül,) a világítással való takarékosság miatt. Tanuljatok az amerikai asszonytól, mint kell zsiradékból szappant főzni és tejmaradékból túrót csinálni. A csontokból mily pompás hamisleves készül! Főzzetek be mindent, ami különben elromlik. Gyümölcsöt, s minden zöldséget. A szilvából és buráéból ne engedjétek, hogy pálinkát főzzenek, mielőtt meg nem töltöttetek volna éléskamrátokat szilvafőzelékkel stb. Sok asszony eddigi hóbortja: a végnélküli befőzés, a jelenben szociális feladattá vált. Ne engedjétek elromlani a kenyérmorzsát, a kolbászvéget, a félig romlott almái. Most nemcsak magunknak, de az országnak is takarékoskodjunk. Váltsanak ki a szokatlan viszonyok szokatlan erőket I Nem mindnyájan lehetünk szerencsések harcolhatni, nem is segíthetünk mindnyájan, de a negativ segítségre, a takarékosságra minden becsületes hazafi és honleány képes. Valamennyien egy család tagjai lettünk, egy szervezet sejtjeivé váltunk. A jelszó legyen ezentúl: Valamennyien egyért, egy valamennyiért! St—i E.

H 1 R É K.

Megválasztották az uj pápát. A Rómában összeült konkláve Della Chiesa olasz bi- bornokot pápává választotta a ki a XV. Benedek nevet vette fel, A pápa alig múlt 60 éves. Fiatalos temperamentuma van — mint írják, termote alacsony, sovány, kissé meghajolt. Szemüveget hord. Óriási munkabíró, fáradhatatlan, a szociális kérdéseket kitünően ismerő. Megjelenése imponáló és kemény akaratot eláruló- Édes anyja él, a kihez még most is gyermek1 gyöngédséggel ragaszkodik. Két fivére vau- Az egyik ügyvéd, másik ellentengernagy az olasz tengerészeinél. Rómát nagyon szereti. Beszél a latinon kívül olaszul és tökéletesen beszél angol és francia nyelven. Mindig nagy figyelemmel kísérte Ausztria és Magyarország ügyeit. Azt írják a lapok, persze fentertással közölhető ez a hir is, hogy az uj pápa az utolsó szavazatnál 55 szavazatot kapott. Tehát csaknem egyhangú választás volt.

Jegyzők nem vonulnak be. A m. kir.

honvédelmi miniszter rendeletét intézett a j polgári katonai ügyosztályokhoz, hogy azok a jegyzők, akik csupán aug. 30-ig mentettek fel a bevonulás kötelezettsége alól, további j intézkedésig — tekintettel art a, hogy reájuk a l további katonaügyi teendőknél feltétlenül szükség van — na vonuljanak be.