Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-13 / 37. szám

szeptember 13^ _____ nak. De nemcsak övéik életére kérjenek oltal­mat, nocsak magyar fegyverek győzelméért imádkozzanak, hanem a keresztény megadás hősiességét is kérjék az Istentől. Amely nép­ben ez a hősiesség él, annak a népnek van ereje az életre. Felhívás Szatmárvármegye gazdaközönségéhez. Nagy időket élünk, egy óriási küzdel­met kell megvívnunk, hogy biztosítsuk nem­zetünk jövőjét. A győzelem a miénk, mert mellettünk az igazság. Az igazság pedig el ; nem bukhaük. Fiaink mint oroszlánok harcolnak hatá­rainkon. Minden ütközet, minden csata egy újabb babérlevelet fűz ősi magyar dicsősé­günk hervadhatlan koszol újába. Ok vérze­nek, harcolnak, hogy megmentsék hazánkat a reánk törő ellenségtől és egy szebb jö­vendő kapuit nyissák meg sokat szenvedett hazánk népei előtt. Ezt elvégzik ők, a hősök, nagy elődök méltó utódai, nekünk pedig, akik hon ma­radtunk, egyenként és együttesen vállaink'a kell venni mind ama terheket, amelyeket a munkáskéz hiánya reánk ró; és gondoskodni azokról, akiktől a haza védelme gondozóju­kat követelte el. Gazdáink, gazdasági munkásaink nagy- része a harcmezőn van, vájjon lesz-e ele­gendő munkás az őszi termések betakarí­tására? Vájjon lesz-e erő az őszi gazdasági munkák elvégzésére? Pedig ennek meg kell lennie, mert ne feledjük, hogy a háború összes gazdasági erőinket is igénjbe veszi, és ha nem akarunk váltságba jutni, nekünk a meglevőt biztosí­tani és a jövő évi termést mindenáron elő­készíteni elsőrangú kötelességünk. Ezért hívjuk fel a vármegye gazdakö­zönségét, hogy minden egyes község képvi­selőtestületével és birtokosságával hozasson határozatot, hogy a hadbavonultak földjei kö­zös erővel megmunkáltainak, az őszi termés betakarításáról és az őszi vetésről gondos­kodnak. Ahol vetőmag hiány van, annak beszerzéséről a hatóságok utján gondoskod­nak, és ezen munkálkodásuk közben nem feledkezve meg a harcrakcltek árván hagyott családjairól, azok helyzetét állandó figyelem­mel kisérve, minden bajt, hiányt, vagy mu­lasztást az illetékes hatóság tudomására hoznak. Legyen talpon mindenki, győztesen ha­zatérő fiaink ne lássanak pusztulást vagy nyomort, lássák, hogy az itthon maradtak is kivették részüket abból a küzdelemből, amely küzdelem a nagj Széchényi ama látnoki ki­jelentésének megvalósulását jelentheti: „Ma­gyarország nem volt, hanem lesz.14 Nagykároly, 1914. augusztus 31. Szatinárvárraegyének a háború tarta­mára alakult központi segély-bizottsága. Csaba Adorján, elnök. KÖVARV-infiK Takarékoskodjunk! (A Pester Llovdból.) A háború nem csupán abból áll, hogy a nép egy része a harctérre vonul és harcol, más része pedig gonddal lelő reménységgel várja vtssza a háborúba vonultakat s ilt-ott a segítségre szorultakról sem feledkezik meg. A háború átalakítja az egész gazdasági életet s ehhez az átalakuláshoz való hozzáilieszke- dés szegénynek, gazdagnak legfőbb köteles­sége. Az a gyorsaság, mellyel az ország népe ezt a hozzáilleszkedést eléri, a nép érettsé­gének a fokmérője Szomorúan kell beválta­nunk, hogy a főváros közönsége nem iga­zolta ebbeli föltevéseinket. A székesfőváros magára vállalta tehát, hogy lakosságút figyel­meztesse erre Bárczy István dr. polgármester ma a következő hirdetményi tette közzé: E nehéz napokban, mikor előrelátással kell mindannyiunknak a jövőre gondolnunk, a székesfőváros is kötelességének érzi. hogy ahol józanul lehet és szükséges, egész ház­tartásában takarékoskodjék. Ezért a tanács egyebek közt elhatározta, hogy utcáink és köztereink világítását korlátozza, természete­sen csak amennyire ez a közlekedés és köz­rend biztonságával megfér. Ez nem csak azért történt, hogv készleteinket minél továbbra biztosítsuk, hanem azért is, hogy a székes- főváros példát mutasson lakosságának a helyes takarékosságra. Felhasználom az alkalmat, hogy e takarékosságra komolyan intsem poi- gái társaimat. Nem csupán a világításnak a magánosok háztartásában is kívánatos meg­szorítására, de általában mindenfajta fogyasz­tásunkban józan mértékletességre és kivált okos beosztására. Fogyasszunk elsősorban olyasmiket, amiket hiába tennénk el. mert megromlanának. Viszont az eltehetőkből rak­junk el mindent, ami ma felesleges vagy ami nélkül is,meg lehet Kmi. Ez persze nem azt jelenti, hogy szükséges és hasznos beszerzé­sok riadt halasztásával megakasszuk az 'par és kereskedelem vérkeringését s siettessük az amúgy is lenyegető munkanélküliséget. Nincs okunk félni s nem kell megijednünk, de ko­molyan kell vennünk a komoly időket. Budapest, 1914. augusztus hó 24-én. Bárczy polgármester. Ez a felhívás lényegében mindenekelőtt az asszonyokhoz fordul. Öle azok kik hazá­juknak rengeteg nagy szolgálatot tehetnek, anélkül, hogy család ukat észrevehető nélkü­lözéseknek tennék ki. A takarékoskodás nem annyira a készkiadások csökkentését célozza (ámbár ez is feltétlen szükséges), mint inkább a rendelkzzésünkre álló nyersanyag jobb ki használását. Nehezen érthető, de mégis úgy van. hogy ma több a pénz, mint a nyerster­mék. A háború gondolható legszerencsésebb i kimenetele sem változtat azon a tényen, hogy i háboruközben az országközi árucsere meg van í kötve, hogy a meglevő élelmiszer mennyisége megszámlálható, hogy mindazok, a milliók akik cddigelé termeltek, jelenleg már csak fogyasztanak és pedig, kétszeres erőkifejté­sük folytán, kétszerannyit. Isten őrizzen rneg bennünket attól, hogy élelmiszerünk kevés legyen drága hadseregünk részére Mivel en nek semmiképen som szabad sorra kerülnie, mégis annyit vesznek a hombárokból, hogy még a polgárság éhsége is csillapittassék. A hombár, mint mondtuk, jól megtelt, de nem végtelen nagy! Az tehát, aki érti, hogy ho- i gyan kell a saját, vagy embertársa egészsé- ! nek kockáztatása nélkül, ennek az anyagkész­letnek (nemcsak az élelmiszert értjük) egy részét érintetlenül hagyni, amennyiben azt, amit tényieg felhasznál, hnszimthajtólag őrié - kesitheti, az az államnak és a társadalomnak legalább is oly szolgálatot tesz, mintha ennek az érintetlenül hagyott résznek értékét kész­pénzben adta volna oda. 2 Ne pazaroljatok, még ha telik is pénze­tekből ! Ne gyüjtsétek garmadára az élelmi­szert ; az éléskamrában őrzött nagy zsák liszt, a sok szén a pincében hiányzik a forgalom­ból s megdrágítja az árakat. Ez a vagyono- ; sok előitéíete, mely a jelen súlyos ülőben a j közre való tekintettel nem egészen tisztessé- | ges eljárás. A bőséges készlet másrészt pa­zarlásra is csábit. Ilyen módon az illető, mivel a háború nemcsak néhány hétig fog tartani, önmaga is srgit előidézni azt az állapotot, melyet annakidején ő maga fog a legnehe­zebben elviselhetni. Csak azt fogyasszátok el, ami feltétlenül kell! Csodálkozni fogtok, hogy mi minden nem kell feltétlenül! Éljelek egyszerűen. Az eddigi három helyett ezentúl csak kéltál étel keriil- jön az asztalra. Ne pazaroljatok egy falat kenyeret, egy deka húst sem; mert hadba- vonult testvéreinktől vonjátok oi. Igazgassátok magatok a konyhát (jómódú emberek sza- kácsnéja igen hajlik a pazarlás felé) s ne szégyenkezzetek a maradékokat is felhasználni. Ne szégyenkezzetek a vendégeitek előtt (re­mélhetőleg csak a legkedvesebb barátaitokat látjátok most vendégül,) a világítással való takarékosság miatt. Tanuljatok az amerikai asszonytól, mint kell zsiradékból szappant főzni és tejmaradékból túrót csinálni. A cson­tokból mily pompás hamisleves készül! Főz­zetek be mindent, ami különben elromlik. Gyü­mölcsöt, s minden zöldséget. A szilvából és buráéból ne engedjétek, hogy pálinkát főzze­nek, mielőtt meg nem töltöttetek volna élés­kamrátokat szilvafőzelékkel stb. Sok asszony eddigi hóbortja: a végnélküli befőzés, a je­lenben szociális feladattá vált. Ne engedjétek elromlani a kenyérmorzsát, a kolbászvéget, a félig romlott almái. Most nemcsak magunk­nak, de az országnak is takarékoskodjunk. Váltsanak ki a szokatlan viszonyok szokat­lan erőket I Nem mindnyájan lehetünk sze­rencsések harcolhatni, nem is segíthetünk mindnyájan, de a negativ segítségre, a taka­rékosságra minden becsületes hazafi és hon­leány képes. Valamennyien egy család tagjai lettünk, egy szervezet sejtjeivé váltunk. A jelszó legyen ezentúl: Valamennyien egyért, egy valamennyiért! St—i E. H 1 R É K. Megválasztották az uj pápát. A Rómá­ban összeült konkláve Della Chiesa olasz bi- bornokot pápává választotta a ki a XV. Benedek nevet vette fel, A pápa alig múlt 60 éves. Fiatalos temperamentuma van — mint írják, termote alacsony, sovány, kissé meghajolt. Szemüve­get hord. Óriási munkabíró, fáradhatatlan, a szociális kérdéseket kitünően ismerő. Megje­lenése imponáló és kemény akaratot eláruló- Édes anyja él, a kihez még most is gyermek1 gyöngédséggel ragaszkodik. Két fivére vau- Az egyik ügyvéd, másik ellentengernagy az olasz tengerészeinél. Rómát nagyon szereti. Beszél a latinon kívül olaszul és tökéletesen beszél angol és francia nyelven. Mindig nagy figyelemmel kísérte Ausztria és Magyarország ügyeit. Azt írják a lapok, persze fentertással közölhető ez a hir is, hogy az uj pápa az utolsó szavazatnál 55 szavazatot kapott. Tehát csaknem egyhangú választás volt. Jegyzők nem vonulnak be. A m. kir. honvédelmi miniszter rendeletét intézett a j polgári katonai ügyosztályokhoz, hogy azok a jegyzők, akik csupán aug. 30-ig mentettek fel a bevonulás kötelezettsége alól, további j intézkedésig — tekintettel art a, hogy reájuk a l további katonaügyi teendőknél feltétlenül szük­ség van — na vonuljanak be.

Next

/
Thumbnails
Contents