Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-13 / 37. szám
/ / Nagysomkut, 1914. szeptember 13. 37-ik szám. KÖZÉRDEKŰ rÁRSADALMI HETILAP, A „NAG YSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET" HIVATALOS KÖZLÖMYE. EHiaricetéRi ár: Égés* évre . . , 8 K Megjcd évre , t K Fél évre . . , . 4 K Egyes síim ér» £0 fillér Bízzunk, higyjünkl „A legjobb védelem a támadás.“ Az 1870-iki német-francia, a japán orosz, a két év előtti balkán háború egy formán azt igazolja, hogy a támadóké a győzelem. A dolog nagyon egyszerű: a támadó tudja, mit akar, célját erősen akarja, azért rendszerint el is éri célját, győzelmet arat, A mostani háború gyönyörűen kezdődött. A magyar nemzet már a háború kezdetén remek győzelmet aratott. A nemzeti gondolat, a nemzet egysége elemi erővel nyilatkozott meg A magyar régi átka: a visszavonulás eltűnt. Mióta Magyarország fennáll, soha olyan egységes nem volt, mint a napokban. 1848-ban is volt nemzeti lelkesedés. De akkoriban még sem volt egységes az érzület. A legjobbak is haboztak, vájjon az esküt kövessék-e vagy a nemzeti gondolat parancsszavát. Ma nincs ilyetén meghasonlás a lelkekben: mindenki tudja, érzi, hogy igazságáért harcol, jogtalanul megtámadott nemzeti létünket, becsületünket kell megvédelmezni. Ami eddig puszta jeiszó volt, az jóságos királyunk élete alkonyán valósággá leit : Viribus unitis megy a harcba elsősorban Magyarország, aztán az egész Monarchia. A kezdet a győzelem biztosítéka. A németeknél sincs másképp: a 70 milliónyi németség HO milliónyi karral biró óriásként áll nagy császárra mellé. A szövetség köztünk és a németek között igazán bensőséges. Mintha csak egy ország verekednék az egész világgal... Soha olyan világos nem volt a jog és igazság a nemzet szeme előtt, soha azelőtt nem volt oly erős szövetségese, mint most. soha olyan egységes nem volt a magyar, mint a történelmi napokban. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy Isten az igazság Istene, hogy Isten a mi pártunkon van, mert jog és igazságért harcolunk: a magyarnak okvetlenül győznie kell. Az egységes lelkesedés az egész vonalon támadóvá tette a háborút s azért már a kezdet is biztató. S mégis furcsa tünetek jelentkeznek az itthon maradottak között.... Gyáva természetesen ..senki sem akar lenni. S mégis itt is, ott is a gyávaság üti fel a fejét. Faszerkor/,Üt: (>r. Illiavsiky Viktor. Feledt* szerkesztő: Barna B«oA, Miben nyilatkozik m°g a gyávaság ? A kételkedő kishitűségben, mely a megfontoltság s nagyképűsködés köpenyébe burkolózik. .Sok és hatalmas az ellenségünk: a belga, a francia, az angol, a szerb, az orosz, j japán — mind nekünk támad. Ki tudja hogyan fog még végződni a dolog?!“... Ennek a gondolatnak nem szabad be- | férkőzni a szivekbe. Aki győzni akar, annak j lelke talpra áll s azt mondja: ha törik, ha szakad, ha még több is volna az ellenségem, mint a mennyi van, ha a pokollal is kellene szembeszailanom, győzni fogok, mert győzni akarok. Milliónyi ilyen akarat legyőzhetetlen tényező főleg akkor, mikor a Mindenható Isten is a pártján van. Ámde a régiek mondása való igaz: auda- ces fortuna iuvat. Magyarul ezt igy mondhatjuk. „Segíts magadon, s az Isten is meg segít.“ Amit az Ur a lelki csatákról mond : „A mennyek országa erőszakot szenved s S csakis az erőszakolok ragadják magukhoz“ — | az a háborúra is áll. Aki győzni akar, annak í talpra kell állnia, lelkét a lelkesedés tüzével kell befütenie, annak meg kell feszítenie minden erejét ha ezt teszi, az Isten is megsegíti. Nekünk meg nagy vigasztalásunkra szolgál, hogy a páratlanul hatalmas Vilmos a szó- j i vetségcsünk. Azért tapasszuk be a lelki sivár, ságot, a gyávasság száját mindenütt s min- ! denkor, ahol s amikor csak jelentkezni merészel. Ez a lelki betegség fertőző baj, mint a sarlach, tífusz, vagy kolera. Ahogy a testi fertőzésnek útját álljuk, úgy kell vigyáznunk, hogy a gyáva Remegő Jánosok hitvány kishitűsége a levélheti vagy szóbeli érintkezés utján át ne ragadjon a hadseregre. A magyar katonának ma szentül meg kell győződve lennie: ón győzni fogok, mert győzni akarok s mert az Isten is pártomat fogja!... A lelki hitványság másik szomorú tünete a rémhírek koholása. „Kétezren repültek a levegőbe a Szávai hídon,“ „18 ezren estek már el Szerbiában a mieink közül“ stb. stb. Oly biztosan beszélnek e pletyka kovácsok, mintha egyenesen telefon összeköttetésük volna a harctérrel s a hadvezetőségnek nem volna egyéb dolga, mint e gyáva vén asszonyoknak megtelefonálni a veszteségeket. Hát hiszen való tény, hogy nincs háború, Sierkesztrtséu c* kiiuirthívHtHi. Napysonikut.Tfilekr-tér 484 Telefon szám 2. MEtiJELENIli M1ADEA Y A fi» A It ft A H’ sebesültek s holtak nélkül. Két milliónyi harcosunk közöl 10'VU eleshetik, más 10—207« megsebesülhet. Ámde az alkohol, a tüdővész, a közönséges tíidőgyuladás jóval többet öl meg egy év alatt, mint a háború A betegségek áldozataiból semmi sem fakad a háború áldozata ból pedig szabadság, Léke s haladás születik. A hitvesek, az apák, az anyák aggodalma kedveseik életéért természetes érzés. Ezt nem lehet erőszakkal kitépn i a telkekből. De nem is szükséges, hogy a szeretet aggodalma a keresztény hősiesség glóriás fénykörébe emeljék. Mikor Jóbnak azt jelentették, hogy ösz- szes fiai és lányai is egy órában meghaltak, akkor is azt mondta az Isten szerető lelke: „Isten adta, Isten elvette. Legyen áldott az ő akarata.“ Hol fakad ez a hősies lelkűiét ? A Kálvárián a kereszt tövében. Ott függ a gyalázat fáján a legjobb Fiú, ki valaha csak élt a világon. Ott áll a kereszt tövében a legjobb anya, kinél jobban senki sem szeretett. Ez a szerető anya a leggyalázatosabb halál utján veszíti el Fiát. De nem remeg gyáván, nem zúgolódik. Érzi a fájdalmat; de febna- gasztositja anyai fájdalmát. Szive oltár, melyen áldozatot mutat, be a Felségesnek. „Te adtad fiamat, Neked adom vissza. Egy világ üdvösségéért bal meg, legyen meg szent akaratod!“ Ha egy apa, egy anya, egy szerető hitves hírül veszi, hogy az kit szeretett, odaveszett a csatában, ne zúgolódjék, ne essék kétségbe. Menjen lélekben a Kálváriára, álljon a fájdalmas Anya mellé s vele együtt mondja: „Istenem! Te adtad, Te vetted el- Legyen meg a te akaratod. Fiam, férjem egy ország életéért és szabadságért halt meg. Amint az isteni Megváltó halála szükséges volt, hogy belőle üdvösség, örök élet fakadjon: úgy az én kedves fiam, férjem halála szükséges volt a haza életéért és szabadságáért. Ez is hősiesség, a hősiesség koronája. Meghalni sokan tudnak: a hősiesség o magaslatára kevesen emelkednek. De a hol sok szülő, sok hitves lelkében él ez a hősiesség, ott az igazi hősiesség legyőz heteden szelleme lakozik. Az otthonrnaradottak jól teszik, ha e nagy napokban imádságaikkal ostromolják az eget, inig hozzátartozóik a csatatéren harcol-
