Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-16 / 7. szám
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGY30MKUTI JÁRÁSI JEGYZÖIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Bg#u évr* . . . . S K Megyed évre , Kél évre ..... 4 K Egyes »ám ár« . 2 K. 20 fillér FímerkíMtíl: Dr. OUtTiskjr Viktor. Felelői »zerkeiu ö : Barna Benő, Sserkesxtáség és kiadiShivatal. Nagysomkut,Teleki-tér 843 MEGJELENIK MIKBEN VASÍKNAP Gazdasági cselédek biztosítása. Mintegy 12 évvel ezelőtt annyira érett meg a szociális közszeliem, hogy a törvény- hozás a gazdasági cselédek biztosítását ko- dofikálta. Ezek a paragrafusok havi 120 fillérrel terhelték meg a gazdát cselédenként, s ezzel szemben a balesetben megsérült cselédek gyógyítását elvállalta, ha a baleset bizonyos időtartam alatt gyógyítható volt. Ezt az intézkedést javította meg az 1912. évi 8-ik törvénycikk, amennyiben a "biztosítás vonalát kiszélesíti, anélkül, hogy a biztositó gazda terheit emelné. Ez a tény mindenkit örömmel tölt el, a cselédet természetszerűleg, mert hiszen az ó érdekében történik, de a gazdát is, mert a magyar cselédtartó ember egy kenyéren él a cselédjével, azt mintegy családtagnak tekinti. A gazdasági cselédbiztositási törvényt kiterjesztett alakjában minden város és községháza kapuján kifüggesztik mostanában, amely bőven felvilágosít mindenkit a törvény rendelkezéséről. A gazdasági cseléd biztosítása mai stádiumát igy körvonalozhatjuk röviden : Ha a gazdasági cseléd valamely baleset miatt megsérül, a törvény úgy gondoskodik róla, hogy gazdája köteles gyógyittatui, köteles neki a teljes cselédbért arra az időre is levonás nélkül kiadni, amikor a cseléd sérülés miatt dolgozni nem tud. A gazdának ez a kötelessége legfeljebb egy negyed évre szól. Ezt a gyógyítást és ellátást azonban a törvény nem követeli ingyen £a gazdától, mert a baleset nem az ő hibájából történt és a biztosítás bejelentés rendben volt, akkor az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár megtéríti neki a gyógyítás költségeit és ha a cseléd a balesettel számított két hétnél tovább nem tudott dolgozni, akkor a tizenötödik naptól kezdve minden napra, de legfeljebb hetven napra, a gazdának egy-egy korona megtérítést fizet. Ha a cseléd egy negyedév eltelte után sem épül lel egészen, akkor a pénztár tovább is gyógyitatja és mindaddig mig egészen tel nem épül, tehát esetleg holta napjáig, nyugdíjjal látja el. Még pedig ha teljesen nyomorék marad, úgy, hogy semmit sem tud dolgozni, akkor évenként kétszáznegyven korona nyugdijat kap. Ha tud valamit dolgozni, akkor arányla^^-Sftiv.kevmiebiaeL-. P-oU dául, aki felényit tud dolgazui, mint baleset előtt, az évenként 120 koronát kap. Már az is kap évi hatvan koronát, aki a baleset által okozott testi hibája miatt egy negyedévnél kevesebbet tud dolgozni, mint a baleset előtt. Ha a baleset miatt meghal, hátrahagyott családja kap négyszáz koronát. Ha három tizennégy éven aluli gyermeke maradt, ötszáz koronát; ha négy tizennégy óven aluli gyermeke maradt, hatszáz koronát, ha öt tizennégy éven aluli gyermeke maradt, kétszáz koronát, ha hat vagy több több tizennégy éven aluli gyermeke maradt, nyolcszáz koronát. Ezt a biztosítási módot némileg nyugdíjtörvény félének tekintjük, vagy legalább is a jövő nyugdíjtörvénye elődjének. Az árvák segélyét csaknem 100 °j0-al emelték, ami persze — sajnos — igy sem nevezhető soknak, de mégis valami támaszték, A gazdasági cseléd biztosítása kötelező és ennek elmulasztása nemcsak )0 korona büntetéssel jár, hanem amennyiben a nem biztosított cselédet baleset éri, a gazda épen olyan segélyt tartozik a sajátjából fizetni, mint amilyen a pénztártól kijárt volna, ha a biztosítás rendben van. Ugyanez áll fenn akkor is, ha a gazda biztosítási dijat nem a kellő időben fizeti be, s ezalatt történik a baleset. A cseléd-biztositás mint sok más s/o- iúális intézmény Franciaországból indult ki, csakhogy ott sokkal előrehaladottabb állapotban van, mint nálunk, mert a jólét, a fejlettebb gazdasági és ipari élet több lehetőséget kínál. Mindenesetre örvendetes, hogy nálunk, ahol 40 évvel ezelőtt a vidéknek nagyon sok helyén nem láttak az emberek egész életükben orvost — nem mintha olyan egészségesek lettek volna, hanem merj nem volt orvos — most a törvény keze nyit utat a balesetben megsérültek gyógyításához, megélhetéséhez, családjukról való gondoskodásához. A „KŐVÁEVIDÉK“ TÁRCÁJAH gyermekbiróságA kővárvidéki patronázs egyesület által az ur1 kaszinóba e hé b-án tartott estélyen felolvasta: Dr. Berényi Autai kir. járásbiró. Tisztelt Hölgyeim és Uraim I Az anyagiasság korát éljük, s a különböző önző érdekek érzéketlenül rohannak egymás mellett tova abban a forgatagban, a mit társadalom néven ismerünk általánosan. Sokszorosan jól esik tehát a gondolkozó embernek, ha ennek dacára olyan jelenségekkel találkozik, a melyek megcáfolni látszanak a most emliteit igazságot. Nem célom, hogy az összes ilyen jelenségekkel foglalkozzam most, mert azok eme rövid karatre szabott felolvasás körét messze túl haladnák, hanem csak egy jelenséget említek fel, a mely- lyel igazolva látszik as a feltevés, hogy vannak mtg korunkban is érző lelkek, a kik a maguk egyéni érdekein kivül nem sajnálnak időt és fáradságot embertársaik ügjes, bajos dolgaival való foglalkozástól sem. Ea a jelenség: a társadalomra nézve veszélyes és zülöít gyemukek megmentésére való törekvés. Nincs a nemesen gondolkozó emberi lélekre nézve felemelőbb és magaaztosabb hivatás, mint részt venni ennek aa uj irányzatnak tevékenységében, — részt venni abban a szervezetben a melyet, — hogy a helyi szervezetre térjek, — Nagysomkut község inteliigentiája a patronázs egyesület megalkotásával létesített. — Mert ez a társadalmi szervezet van hivatva arra, hogy igazságot szolgáltasson majd a történelem ítélő széke előtt rólunk, a mikor korunk társadalmi tevékenysége fog elbírálás tárgyává tétetni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim ! A Nagjsemkuti Patroaázs Egyesület célját, rendeltetését az egyesület által előzőleg tartott felolvasó estéken behatóan ismertették, aszal tehát ismétlések kikerülése végett nem foglalkozom. De annál a szoros kapcsolatnál fogva, mely a patro- uáis egyesület és az úgynevezett fiatalkorúak bírósága Között fennáll, úgy gondoltam, hogy ha nem is élvezetes, de nem is lesz teljesen felesleges megismertetni a fiatalkorúak bíróságának gyakoriéi', működését kapcsolatban a patronazszsal. Bizonyára vannak a jelenlevő arak között olyanok, a kik e kérdés aprólékos tárgyalásában szakismereteik folytán érdekességet nem találnak, de a cél érdekében, melyet egyesületünk szolgálni hivatott, arra kérem őket is, hogy hallgassák meg türelemmel fejtegetéseimet. Fiatalkorúak bírósága, vagy mint újabban nevezik,, gyermekbiróság alatt azt a bíróságot értjük, a melynek a 18. éven alóli bűnösök ügyeinek elbírálása tartozik munkakörébe. Ez az intézmény teljesen uj a magyar bírói szervezetben. A mióta az emberek foglalkoznak azzal a korszakalkotó kérdéssel, hogy a bűnös és bűnös között különbségek vannak, és hogy nem mindegy az igazságszolgáltatás szempontjából sem, hogy fiatal ember gyermekésszel, vagy pedig meglett- keru egyén érett felfogással követ el valamely bűn- cselekménjd, mondom azóta felszínen lebegett az a követelés is, hogy olyan bíróságot is kell létesíteni, a mely bíróságnak tagja érzékkel is bir kiválogatni a bűnösök közül azokat, a kik nem erkölcsi romlottságból, hanem csak a körülmények véletlen, vagy szerencsétlen alakulata folytán lettek bűnösök. Szép feladat, de nehéz is. Mert, ha úgy lehetne az emberi szívből olvasni, mint a nyitott könyvből, könnyen feltalálná magát a biré, de aa érzelmek gondos takaré által felednek a legtöbb esetben. Segédeszközre vaa tehát szükség, a mely ae- gédeszköz a pártfogó személyében áll a bíróság rendelkezésére.
