Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-24 / 34. szám
A V N* )\ augusztus 24. ____________________________ me nnek a gyárak rengetegébe, többet falusi földművelők aligha lesznek. Egy két évig még viselik a falusi ruhát, azután szégyenük azt is, levetik, s' magukra vesznek >uri< rongyokat. Ott pedig napszámosoknak — mert hiszen tanult mesterségük nincsen — nyavalyognak, nyomorognak. De megrontotta őket iez a város a maga vasárnapi ligetjével, szórakozásaival, izgató mulatságaival. A falu mindezt rtem nyujtta.s ők ezekért ott hagyják bolond fiatal fejjel az áldott, csendes, szelíd falut. A lányok pedig — ámbár ezek még konzervatívabbak és java részük haza megy —; nagy táncolások, wursttizások katonákkal való ismeretségek után vagy kiélten és kiraffináltan kerülnek haza vagy ott maradnak, ott mennek férjhez. Kihez? falubeli legényhez, aki rosszul kereső napszámos, mert tanult iparos nem igen veszi el őket. Van elég városi leány, akiben ezek válogathatnak. S aztán jönnek a gyermekek — a kültelki bérkaszárnyák vékonylábu, nagyfejü, sovány gyermekei. A nyomorúság, a piszok, a bűz pajtásai. Akik falura voltak praedesz- tinálva, s akik ott jóravaló, edzett karú emberek lehettek volna. Itt? Lesz, ami az apja volt: napszámos, de már gyengébb testalkattal és hajlamosán alkoholra, kártyára, lóversenyre. így vesz el a falu. Ma még talán kevesen látják ezt a veszedelmet, de hogy meg van, azt mindenki tudja, aki egy kicsit körülnéz. HÍREK. Közgyűlés. Nagysomkut község képviselőtestülete ma, augusztus 24-én délelőtt v 11 óiakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai a következők: 1. A vármegyei közigazgatási bizottságnak 3029/913. kb. sz. határozata az önálló gazdasági iskola ingatlanának a gazdasági iskola részére való átadása iránt. 2. A gyámpénztárból a Kővár- vidéki tak. pénztárba átutalt lő.000 korona _____________K Ö V A R VM _D ft K_____ kö lcsön felvétele iránti intézkedés. 3. Vármegyei Alispán ur 1855/913. ,&z. rendelete az italmérési engedélyek számának szaporítása-' tárgyában. 4. A községi elöljáróság bejelentése a községnek telefon előfizetőként való belépése tárgyában. 5. Magyar Gyula törvénytelen gyermek és anyja Magyar Rozália illetőségének tárgyalása. Adókivetési tárgyalás. Az I9i3.évilll. oszt. kor. és nyilvános számadásra kötelezett egyletek és vállalatok adókivetési tárgyalása Nagysomkuton a községházánál aug. 28-án délelőtt 8 órakor fog megtartatni. Szinielöadással egybekötött táncmulat ság. A nagysomkuti román ifjúság, e hó 31-én a helybeli nagyvendéglőben oulturális célokra szinielöadással egybekötött táncmulatságot rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépti dij személyenként 3 kor. Osaládjegy 6 kor. A műsor az este a pénztárnál fog közöltetni. Jóváhagyott alapszabályok. A fii. kir. belügyminiszter a „Kővárvidéki Patronázs Egyesület“ alapszabályait jóváhagyta. A nagymadarászi körjegyzői állásra Szabó Károly erdődi aljegyző választatott meg. Tiszti értekezlet az árvízkárok ügyében. A földmivelésügyi in. kir. miniszter megbízásából a debreceni m. kir. kultúrmérnöki hivatal képviseletében Jármy Tamás kir, főmérnök, hivatalfőnök tájékozódást óhajtván szerezni arról, hogy az idei árvizek alkalmával mely községek szenvedtek kárt s mely vízfolyások azok, melyek szabályozása elkerülhetetlenül, sürgősen szükséges s melyek azok a módozatok, melyek mellett az egyes községek belvizeiktől is mentesittetnének, felkérte a vármegyei alispánt, ho2,y az egyes járások főszoigabiráit egy közösen tartandó éitekezlotre hívja össze. Ilosvay Aladár alispán a járási főszolgabirák s a debreceni m. kir. kultúrmérnöki hivatal közbejöttével Nagykárolyban az értekezletet megtartotta, melyen Csaba Adorján főispán is megjelent.. Ez alkalommal a vármegye árvizjarta vidékeinek összes bajai s azok mikénti orvoslása megbeszélés tárgyát képezte. Az értekezleten jelenvoltak: Mangu Béla főjegyző, Jékey Sándor, — Nézze. Gigim, jönnek ide majd emberek, meg asszonyok. Ki sírva, ki meg csak könyörögve- Mind arre fogják magát kérni, hogy beszéljen velem az ő dolgukról. Maga azonban, édesem, erről nem fog beszélni, sőt meg sera fogja őket hallgatni. — Majd hozni fognak drágább és olcsó portékákat, kinek milyon a módja. Magának, drágám, ezeket megnézni sem szabad. Ha erőszakkal itt hagyják, erőszakkal indítsa utánuk. Az asszonyka alaposan megértette így, hogy min alapszik a b rói tekintély és függetlenség. ... A füstkarika azonban sehogysem akart sikerülni. — Ugyan ne füstöljön már csupa virtuskodásból, hiszen a torka valóságos kéménnyé lessz — kérlelte a felesége Káldort — úgy is elhiszem, hogy csak a maga akaratán múlik a karika. De annyi pajzánság vibrált szemében, hogy a férj már hasonlóan akart replikázni,.mikor figyelme a rácsos kapu nyikorgásáaa irányult, amelyen a hivatalszolga lépett be és illő alázattal jelentette, hogy két foglyot hozlak a bíró urnák. — Méltóztatik intézkedni ? . . . Káldor hamarosan elköszönt feleségétől és hivatalába sietett. Káldorné is gyorsan felkészült s átfutott barátnőjéhez egyik idősebb birónéhoz, aki az asz- szonykát nem egyszer segítette már ki a konyhai tudományok terén tapasztalt tanácsaival. A véletlen kedvezett. Sem a férj nem lábat- lankodott otthon, sem vendégek nem akadályozták, hogy szaporán a tárgyra térjen. Annuskám, szivem, kaptunk két foglyot. Emil nek valamelyik vadászbaráfi i küldhette. Most ment el átvenni őket. De — szégyen ide, szégyen oda — én bizony nem tudom, hogy miképen kell elkészíteni. Magyarázd meg, lelkem, mit csináljak velük.' ,v.;l — No, ebben a fogyatékosságban ugyancsak osztozunk. Magam sem tudom könyv nélkül, hanem szerencsére haza kaptam vándorújából „Rézi nmit“, megkérdjük tőle. Gigi asszony aztán, auiig az ura hazakerült* be is tanulta a fogoly madarak főzésének-sütésé- nek minden elképzelhető módját iziben. Aztán nagy érdeklődéssel várt. — Kövérek-é a foglyok — kiáltotta az ura elé már messziről. Káldor meglepődött ezen a szokatlan kérdésen, — de nem hagyta felelet nélkül. — Elég jó húsban vannak. — Aztán nehezek ? — Na, hallja szivem, még mit kívánna; hogy talán meg is mázsáljam őket. — Hát csak úgy gondoltam, hogy talán magával is hozta őket. Akkor azon hamarosan az egyiket szalonnával spékelve még vacsorára elkészítettem volna, a másikat pedig ^holnap délre gyenge savanyubeesináltnak. És diadalmasan nézett az urára, miutha kérdezné : »Na, mit szól kegyelmed ennyi tudományhoz ?“ — Voltaképen mit is beszél maga, fiacskám, 2 Péchy László, gróf Teleki Jenő, Bay Miklós, Madarassy István, dr. Galgoczy Árpád, dr. Képessy László főszolgabirák, Jékey István tb. főszolgabíró, Madarassy László szolgabiró, Dienes Sándor tb'. szolgabiró, Jármay Tamás kultúrmérnöki hivatali főnök, Pintér József mérnök, Nagy Bálint ütbiztos: Jegyzői egyesületi gyűlés. Szátmárvár- megye jegyzői egyesülete e hó 20-án Komo- róczy Jenő egyesületi elnök elnöklete alatt Bikszádon rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésen alig 20—25 tagja jelent meg az egyesületnek. Az elnök megnyitó beszédében sajnálattal konstatálta azon körülményt, hogy nincs meg a kellő összetartás és számtalanszor tapasztalta, bogy a jegyzői kár olyan közönyös a saját ügyei iránt és bizonyos indoíéntiariák minősiti azt, hogy a jegyzők oly csekély számban jelennek meg a gyűléseken. Mi teljesen osztozunk az elnök nézetével, mert a jegyzők csak azon esetben remélhetik helyzetük javítását, ha összetartanak és egyesült erővel működnek közre, hogy megélhetésük biztosítva legyen. Nem ér az semmit, ha a jegyzők egyenként külön-külön panaszkodnak és jajgatnak, hogy jelenlegi fizetésükből nem tudnak megélni, nem képesek családjukat fentartani. Egyesült erővel kell kérni, vagy követelni nyomoruságos helyzetük javítását és akkor bizonyára meg is lesz a kellő eredmény. A gyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be: A gyűlés megnyitása után bejelentette elnök, hogy a fizetés rendezésre vonatkozólag a „Pesti Hírlap“-ban és más fővárosi napilapokban megjelent hírek a valóságnak nem felelnek meg, a mennyiben közvetlen tudomása van arról, hogy az erre vonatkozó törvénytervezet még nem lett nyilvánosságra hozta és kizártnak tartja, hogy a jegyzők fizetése a szerint rendeztessék. Megjegyzi még azt is, hogy nyert értesülése szerint a jegyzők kezdő fizetése 3600 koronára van tervezve. Kimondta a közgyűlés, hogy a 30°/o drágasági pótlékot nem csak a törzsfizetés után, savanyu léről, szalonna-spékelésről ? Miket akar itt menten megsütni, megfőzni? — Hát a foglyokat, amiket kapott. * — Már azokat csak bízza, édes gyermekem, egyelőre a börtöaőrre; az öreg Gönci nem kezdő mar ezen a téren. — Én pedig semmi kedvet sem érzek magamban az ilyeu kicsinylés elszenvedésére. Magam sem vagyok már kezdő, de különben is. ha Íja, én abból csak nem fogok enni, ami a maga Göncije szakácsmüvószetének lesz jeles terméke. — Hát ki mondta, hogy egyék belőle? A — Ugyan ne bosszantson már! Magának hoz* ták azt a két foglyot, vagy sem ? Ha pedig igen, mikor hozzák el ? Lehet belőle vacsora, vagy sem ? — indulatoskodott az asszonyka, mikor azonban meghallotta an ura kitörő hahotázását. úgy leült, mintha vizes lepedővel borították volna le. — Hát magát mi lelte ? — kérdé az urától megdöbbenve. — Na látja, még mindig nem tanulta meg kellőképen, hogy az én hivatalos dolgaim iránt nem szabad érdeklődnie. Most nem izgat'a volna a foglyok kérdése, amelyek valóban a madarak rendjéhez tartoznak ugyan, tudniillik a jómadarak rendjéhez, akik azonban még nem eléggé fejlett példányok arra, hogy szónika felspékeljék őket, — mint amicsoda kegyetlenséggel bízom os asszonyok immár törvényt Is láttak szegény fejük felett... Azóta Gigi asszonyt a foglyok kövérségénél ezerszer jobban érdeklik az ura jóillatu szavarkái- ból felszálló füstkarikák.
