Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-20 / 3. szám
X. évfolyam. 3-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILVP, A „NAGY30MKU TI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfiietési ár: Égési évre . ... 8 Iá Negyed évre . . 2 K. Fél évre ......................4 K Egyes szám ára . 20 fillér Fo rdul a kocka. Rövid napok némelykor .képesek az emberek, nemzetek és világrészek életében lényeges változásokat előidézni. Nem marad minden a régiben, fordul a kocka, gazdagokból szegények és szegényekből — koldusok lesznek. Körülbelül ilyen a mai helyzet, de nem csak nálunk, hauem tekintélyes, hatalmas, dúsgazdagnak vélt nemzeteknél is. Amerikából különös és roppantul érdekes hírek érkeznek. Lehet, hogy nem minden tekintetben fedik a valóságot ezek a szállongó hírek, de némi alapja mégis csak lesz. Arról van szó, hogy Amerikában kevesebb lett a pénz, tehát kevesebb lett a munka. Lehet ezt gazdasági válságnál, pénzügyi rázkódtatásnak, krachnak. derus-nak és a jó Isten tudja, mi mindennek nevezni; ámde akárminek is elnevezzük, a nóta vége mégis csak az, hogy Amerikában se minden szinültig tejfel. Kitűnő és nagytudásu közgazdászok el magyarázzák hosszasan, szárazon és tudá- kosan, hogy a gazdasági, fejlődés természetes eriluciója együtt jár e múló tünetekkel, melyek szinte fényes és csalhatatlan bizonyítékai a haladásnak és kimutatjuk, Főszerkesztő: Wr. Olsavszky Viktor., Szerkesztőség és kiadóhivatal Nagyso.Tikut,Teleki-tőr 384 Felelős szerkesztő: Barna Benő, UHGJKLRVIK IIIMIIA VAS IIt.VAI’ hogy nagyszabású gazdasági élet el sem képzelhető ilyen mozgalmak nélkül. Mi azonban egyszerűen azt álliljuk, hogy a nagy amerikai válság nem mutat egyebet mint azt, bogy a mi Amerikában történt, az nem fejlődés, hanem neda- lin Ínség. Figyelmest« szít kell intézni a kivámlor- lókhuz. Megkell mondani, megkell magyarázni a népnek, hogy ne menjenek ki Amerikába, mert ott nincs kereset, a mit élénken bizonyít az a körülmény, hogy honfitársaink közül igen tekintélyes számban térnek vissza szülőhazájukba, de jóvolta nagyobb azok száma, kik szabadulni szeretnének az ujvi- lágrésztői, de nincs módjukban. Nem kell odaát a sok munkás; nincs kereset; de van nyomor és szenvedés. Politikusok, ne:"z^-nzdászok, államférfiak verejtékes homlokkal keresték, kutatták azt a csodaszert, a melyiyel az amerikai kivándorlást csökkenteni lehetne. Hiába való volt minden fáradozásuk. Akármit lettek, akármit próbáltak, a nép ezrével tódult Amerika felé és itt hagyva hazát, családot, mindent, mentek ki az újvilágba pénzt, vagyont szerezni. Nem tagadjuk egy részük szerzett is; de ennek ma.nár vége. A mit a mi minisztereink, politikusaink, nemzetgazJászaink hiába kereslek, t. i. azt a csodaszert, a mely a kivándoilást esősI j kenteni tudná, azt feltalálták Amerikában, a találmányok hazájában. Feltalálták. Megvan A csodaszer a pénzhiány, a kérésé hiány, a munkanélküliség. Egy csomó nagv trvárut becsuktak és százezrével eresztik el a munkásokat. Tessék a vármegyék összes községeiben dobszóval hirdetni, hogy amenkában nincs munka, hogy a gyárak részben leszállít jáK, részben egészen beszüntetik üzemüket. Világosítsák fel a népet, hogy milyen veszedelmek várják odaát őket, ha meggondolatlanul kivándorolnak. Tartsuk itthon a munkaerőt és igve- kezzühk azt ellátni munkával. Egyedül a komoly, kitartó, öntudatos munka képes a megannyi rákfenével fertőzött országot talpra állítani. A szokás. A szokások az emberisé^ vezérszao lagjai. Elvilázhatlan igazság rejlik ebben a mondatban, de éppen ezért fölötte veszélyes, ht vakon átengedjük magunkat letűnt: e kormányzóinak, mert egynémely jel és vezérszó jár velők, melyeknek befolyása gyakran valóban végzetesen hat egész éle lünkre, mint például az annyira kedvelt: »Nem lehet, azt nem szoktam meg, nem illik.« Ä „KSvárviáék“ íáreája. Ju akarat ápolása és nevelése, Irta : dr. Olsavszky Viktor. Hódoló tisztelettel ajánlva Római Szent birodalmi széki Teleki Sándor gróf ur óméltóságának. Schweizeihof 1911. jnlius hó. Most érkezem kis munkám legfontosabb és befejező részéhez, t. i. abhoz, mily módon lebet a káros vágyakat leküzdeni, megsemmisíteni. A feladat nem könnyű, mert neui pusztán alkalmi sikerekről lebet szó, alkalmi vagy idő- böz kötött győzelmekről, hanem egy hatalmas, az egész életre szóló önsegélyről van itt szó, mely az embert szenvedélyétől holtáig mentesíti. A rendszer, melyiyel káros vagyainkat leküzdhetjük, tübb mint metliodika, valóságos hadjárat.. a lélek minden fegyverével, előrelátássá!, a körülmények számbavételével, sőt fennmarad a győzelem után a diadalmas fél másik stratégiai feladata, a leigázott, megsemmisített vágyak ellenőrzése és fékentartása. Első és legfontosabb, hogy ha valamely káros vágy lép be tudatunkba, figyelmünket meg kell akadályozni, abban, hogy az feléje forduljon s arra kell törekedni, hogy gondolataink ne foglalkozzanak vele, hogy igy úgyszólván táplálék hi)ján erőtlenül elpusztuljon. Ha ez nem sikerülne, fel kell idézni oly ember képét, akit a lelkűnkben felébredt vágy gyakori kielégítése tönkre lett, fel kell idézni annak alakját, lerongyosodasát, egészségtelen, szánalmas átnézését embertársainak a róla szóló, megalázó, megvető beszédeit, es ízzel párhuzamosan fel kell vetni szeretteink kétségbeesését, akiket bűnös szenvedélyünk kh légitése úgy meg tör. De nem csak felidézni, liánéin ki kell domborítani, el keli képzelni, látni kell magunk előtt szeretteink alakját, mozgását, külsejét, arczvonásait, képét, mozgásait, szavait, zavarodottságát, keserveit, kétségbeesését. E/.t kell látni, hallani magunk előtt s ezután nyomban felidézni a lemondás, az önmegtagadas erényét és felidézni, képzeletben a magunk és szeretteink örömét, lelkesedését, b< c.süleset, szeretetet, ligyelmességét, és a magunk önbecsülését, a tudatot, hogy tetterös akaratunk a lemondással függetlenített a bekövetke endő bajtól. Azután, ha is'.akossagrúl van szó, pl. akkor először is a zsigeii erzeteket kell megnyugtatni mindazon szeiveket, amelyek az ivas aktussánál szerepel nek, tolmt a száj, garat, bárzsing, gyomor, agy, szív zsigeri érzeteit kell megnyugtatni, pl. bő vizivás, erőszakos tápfelvétel, czukorkák és fekete kávé élvezete áltál, vagy ha szakértő orvos tanácsát vehetjük Igénybe, valamely idegcsillapitó- szer nagy adagban való bevétele által. Ha a eomprtnista zsigereket igy egy párszor kijátszók, nagyon könnyű lesz őket később lecsillapítani. Megtölteni a gyomrot annyi vízzel, a mennyi belé fér és e közben a Frar.klin-féle eljárás szerint egy papír lapon leírni és szembe állítani a inotiviimókat: Pl., lm iszom, egyik pohár jön a másik után, azután besompolyog a banda, átvirrasztom az éjszakát, reggel beteg leszek, kötelességemnek nem fogok tudni eleget tenni, megint hazudni, menta- getődzni kellesz, elvesztem étvágyamat, újra innom kell, s meg jobban elvesz az étvagyam, ostobaság« kát, jellememhez nem illő dolgokat követek el, anyagi zavaiba jutok, meg kell alázkoduom kö'csönkéré- sekkel, megundorodom magamtól, megfogom vetői magamat stb. A másik lapra pedig fel kell Írnom a következőket : És hl nem istotn: mind e nyomortól egy varázsütésre felszabadulok, a ki nem elégített érzéki vágy leküzdése oly boldoggá fog tenni, oly jó, olyan nemes, olyan erős, olyan boldog embernek fogom magam érezni utána, az n
