Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-21 / 16. szám
X; évfolyam. 16-ik szám, Niisrvsomkuf. 1912. április 21. / A magyar gazdasági mimkás- biztositás reformja. Tizenkét éve annak, hogy a magyar törvényhozás megalkotta az Országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárt. Az azóta lefolyt idő lehetővé tette azoknak a nehézségeknek a felismerését, amelyekkel az uj intézménynek természetszerűen megküzdenie kellett és alkalmat adott arra, hogy az érdekeltség körében a továbbfejlesztést célzó elvek gyökeret verjenek. Az irányadó körök konkrét javaslatait a földmi velésügyi miniszter törvényjavaslatba fog laita össze s azt a múlt év májusában benyújtotta a képviselőházhoz. A zavaros politikai viszonyok folytán a javaslat csak most válhatott törvénynyé. Az uj törvény rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük. A törvény a segélypénztár eddigi négy csoportja mellett egy uj csoportot hoz létre, tudniillik a nyugdijcsoportot. E csoportba bármily korban beléphet mindenki, kinek fökeresetét a gazdasági munka képezi. Amennyiben a belépő csoportnak legalább liz évig tagja volt, úgy nemcsak a rokkantság esetén, hanem 65. életéve betöltése után föltétlenül igényt tarthat a nyugdíjra. A nyugdijcsoportbeli tagok felvételi diját 1 koronában, tagsági diját pedig évi 10 koronában állapította meg az uj törvény. Főszerkesztő: I>r. Olsavszky Viktor. Felelős szerkeszti';: Barna Benő, E dijak ellenében 40 évi tagság után évi 240 korona, rövidebb ideig tartó tagság után pedig aránylagosan kisebb összegű a nyugdíj; a minimum tiz évi tagság után évi 60 kor. Igaz, hogy ez az összeg nem sok, de számos külföldi biztosítási rendszerhez képest annyival előnyösebb, hogy az aggkori nyugdíj már a 65. életév betöltése és már tiz évi tagság után is esedékessé válik. Az évi nyugdíj összegét egyszerűen ki lehet számítani: kulcs gyanánt szolgál, hogy minden eltöltött tagsági év után az évi nyugdíj 6 k.-val növekszik. Ha tehát pl. valaki 30 évi tagság után 63. életévét betöltötte, az összesen 300 k.-nát fizetett be s ezért feltétlenül kap haláláig 180 kor. évi nyugdijat. Ha az ilyen tag meghal, családja még egyszer 180 kor. végkielégítést kap, mert az uj törvény a befizetett tagsági dijak felét biztosítja segé- j lyül a család részére, de kimondja a tör- j vény azt is, hogy ha az elhunyt legalább | I két évig volt tag és 14 éven aluli árvát , hagy maga után, úgy a haláleseti segély ! nem lehet kevesebb 100 koronánál. A gaz- dasági munkás kiskorú árvája tehát körülményeihez képest tisztességes segítségben részesülhet. Az uj törvény a balesetbiztosítást is módosítja, amennyiben az egykoronás napi segélyt 60 nap helyett 70 napra emeli fel, ; a 70 napon túl terjedő munkaképtelenség esetén pedig a teljes nyomorékok járadékát (a teljes nyugdijösszeghez hasonlóan) évi 240 kor.-ban vagyis az eddigi maximum kétszeresében állapítja meg, részleges munkaképtelenség esetében ennek a segélynek aránylagos része jár. Például, ha valaki a baleset után csak félannyit tud dolgozni, mint a baleset előtt, úgy évi 120 kor. járadékot kap. Javítja az uj törvény a baleset folytán elhunytak családjának segélyezését is. Alaptételéül megmarad továbbra is az eddigi 400 koronás segély, de ott, ahol [kettőnél több 14 éven aluli árva marad hátra, a segély a harmadik árvától kezdve fejenkint 100 koronával emelkedik, legfeljebb 800 koronáig. Például, ha a tag öt árvát hagyott maga után, kik még 14 éven aluliak, úgy a család 7u0 kor. segélyben részesül. Ugyancsak az özvegyek és hátraha- gyottak segélyezésén javít a törvény, amikor a kizárólag haláleseti segélyre biztosított tagokra nézve a belépési korhatárt az eddigi 50-ik év helyett a 60-ik évben állapítja meg, mely rendelkezés a jelzett életkorban fennálló elhalálozási kockázatra való tekintettel igen jelentékeny haladásnak tekinthető. Végül kötelezi a törvény a gazdasági gépek tulajdonosait, hogy a gép mellett alkalmazott Összes munkásaikat, az 1907. évi XIX. t.-c. szerint biztosítandó vizsgázott A „Kővárvidék“ íáreája. Kincs csak egy dalom. Nem volt nekem soka S niucs csak egy dalom, Azt is neked dallom Édes angyalom, Teneked bü párom. Kincsem, mindenem. Olt fakadt szivemben S ott zeng szüntelen. Szeretlek, áldalak. Ez az én dalom, Éllem borfiiban líagyogó Napom ! Áldás napjaidra, Áldás álmaidra, Gondokat elűző Szódra, mosolyodra! Szeretlek, áldalak. Ez az én dalom, Tövisutaimon Én Jócsillagom! Áldja meg az Isten Szived dobbanását, Áldja meg, áldja meg A lelked jóságát! Szeretlek áldalak. Ez az én dalom. El nem némitja azt Csak a sirbalom. S ezt lebegi ajkam Ha imádkozik, Ezt sirja két szemem, Mikor könnyezik. Komor. Egy rózsa története, Irta: Nemeskéri Kiss József. A mikor a tavasz édes napsugarában a sziget rózsakertjében bolyongok, a tömérdek hódító illatú, üdén pompázó piros és halvány rózsa tengerében, a sejtelmesen fesledező bimbók közepette, nekem mindig csodálatosan egyetlen egy elszáradt rózsa jut eszembe és az emlék nyomán mintha a bensőmbe is belopózna a ta\aszi deiübe az őszi szomorúság egy szürke felhője. Pedig régen volt már a mikor ennek a hervadt rózsának száraz leveleit egy bűbájos tavaszi éjszakán egy ablak alatt állva láttam összemorzsolva szerte szállani az éjszakán . . . A története régi már, de itt esett meg épen a szigeten, rózsauyilás idején, a mámoros illatot árasztó bokrok közelében, a suttogó öreg platá. nők alatt s épen mert régi, hát elmondhatom már hiszen talán elfeledte már az is, a kiről szól. A kis utcában kezdődött tulajdonképen ez is. A régi kopott, bosszú földszintes házat, a melyikben mi meghúzódtunk, megvette egy nagy ur, az Erviu báró és szép palotát építtetett a helyébe. Ismertem őt onnan a Tiszabátról, a bol a uagy birtokai voltak, a honnan én már olyan régen elkerültem ide a városba. Hanem aztán, a mikor a feleségét megláttam, akkor elcsudálkoztam egy kicsit, mivel hogy az én időmben a báróék rá se néztek arra a szegény kis birtokos famíliára. És a dúsgazdag fiatal báró lám, elvette a leányt; nagy a szerelem hatalma. Azaz, hogy talán még sem olyan nagy, erről a házasságról gondolkozva, igazán nem tudtam eligazodni rajta, hogy vájjon hát- csakugyan nagy-e ? De hat hiszen összeillő pár volt, derék, fiatal mind a kettő és boldogok is lettek. Epen két esztendeje múlt azon a napon a lakodalmuknak, a mikor rózsanyilás idejéu itt a szigeten megint megpillantottam őket. Az asszonynak meg épen a buszoukettedik születésnapja is Előfizetéüi ár: Egész év' e .... 8 X Negyed évre . . 2 K. Fel évre ..... 4 K Egyes szem ára . 20 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nagysomluit.Teleki-tór 384 MEGJELELIK MIKKEL VASÁRNAP
