Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-07 / 1. szám

X, évfolyam. / Nagysomkut, 1ÍU2. janunr 7. / Wí szám. KÖZÉRDEKŰ rARSADÁLMI HETILAP, A „N VGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS >Ö$W*NYE. Egész évre Fél évre ElSfizeléiti ár: . . .8 K Negyed évré, . . 2 K. , , . 4 k Egyes szem ára . 20 fillér Főszerkesztő: I)r. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Itarna Benő, Szerkesztőség és .ki adóhivatal. Nagysomkiit,Teleki-tér 384 MEGJELEÍrK VÍIMHY VASÁRNAP Jt polgári iskolák as ipari és keres­kedelmi pályák szolgálatában;^ Egyik fővárosi napilapban arról az el­hibázott irányról irtani, mely a polgári is­kolában meghonosítani törekszik a közép­iskolai szellemet. Röviden rámutattam az okokra, melyek ezt előidézték s melyeket a tanterv gyökeres reformjával lehetne — szerény’ nézetem szerint részben meg­szüntethetni. Maga a tantervjayitás azon­ban ke.yés lenne a kitűzött cél eléréséhez : a gyermekekkel is még kell- kedveltetni az ipari és'kereskedelmi pályákat megértetni ezek anyagi előnyeit, sze.mbeallitva a tu­dományos pályák nyomorúságával s e tekin­tetben nagy feladatat várna a polgári isko­lákra. . ' i ; A polgári iskolák tanácsainak állandóan szemük előtt kellene tartani ez iskola cél­ját s minden tárgytanitásába bevenni azt a szellemet, mely a gyermekben érdeklődést kelt az ipar és kereskedelem . iránt. Ez a legtöbb tárgytatiltásban szinte magától kí­nálkozik. Olvasókönyvükben nagy helyet kellene adni azoknak az olvasmányoknak, melyek az ipar és kereskedelem fejlődésé­ről, a nevezetesebb találmányokról s kivá­lóbb iparosaink életéröl szólnak.. Számtant lehetőleg az ipari és kereskedelmi életből vett gyakorlati példák alapján kelj tanítani. Mértani példáinkat az ipari ■ munkák köré­ből vegyük.-Földrajzban észre kell vétetni a gyermekekkel az iparos és kereskedő ál­lamok gazdagságát, és jólétét s. ama fontos szerepet,, mit ezen társadalmi osztályok ott betöltenek. A történelemben a gyermeknek látnia kell mint jutnak előbbre és mint lesz­nek fontos tényezők a társadalomban az iparosok és kereskedők s miként lesz első- . rangú állami érdek az ipar és kereskedelem istápalása. Természetrajzban az állat-, nö­vény- és ásványvilág iparilag feldolgozható anyagát az ipar. és kereskedelem.szempont­jából is kell .méltatni. A fizika technikai részében natalmas tér áll a tanár, rendelte­tésére, hogy érdeklődést és. szeretetet kelt­sen a gyermekben az ipar iránt.. A rajz és a slőjd tanításában különösen sok alkalom van- e cél szolgálatában 'munkálkodni. Láthatjuk, hogy minden tárgytanitásá- ban van alkalmunk e gondolatot megleste-: siteni, tanításunkba a gyakorlati élet szel­lemét bevinni $ tanítványainkat az iparos- és kereskedő pályára buzdítani. Azonkívül a polgári iskolák célszerűen tervezett tanulmányi kirándulásain is mó­dunkban ál e pályák iránti szeretetet fel - j ébreszteni. Elhibázott dolog az, mikor az erdélyi polgári iskolák vagy más hegyes vidék tanulói a Magas Tátrára utaznak s . Budapestet csak a vonatból látják! Ilyen idealizmust a' gimnáziumok megengedhet­nek maguknak :azok tehetnek kiránduláso­kat. etímografiai és geológiai szempontokból. A polgári ' iskolák tanulóinak nem a ter­mészet csodáibatv kell legnagyobb gyönyö­rűségüket találni, hanem azt kell megmu­tatni, mit tud produkálni az ember. Gyá­rakba kell vinni a tanulókat, meg kell niu- tatnf a mnnkásokat hatalmas alkotásaiig közben, látniok kell a vezető munkásokat, kik 4 —500 koronát keresnek havonkint s ugyanakker össze kell velük hasonlítani a hivatalnokok csekély fizetését s a fokozot­tabb igényeket, melyeket a társadalom le­hetetlen felfogása rájuk ró. Szobrok képtá- rakj ipari-kiállítások s nagy üzletek látása a. serdülő gyermekek, lelkivilágában mély nyomokat hagy s bennük hasonló alkotá­sok gondolalát. ébieszti, ambíciójukat fej­leszti, ízlésüket s esztétikai érzéküket töké­letesíti S őket az ipari és kereskedői pályák iránt lelkesíti. ,•! Ha nagyon szegénysorsű gyermekek járnak egyes vidékeken ez iskolába s nem áll módjukban kirándulásokat tenni; úgy ! mözgófényképekkel lehetne ‘ bemutatni a gyárakat, nagyobb üzleteket s bár ez az eredetit teljesen pótolni-nem tudja, ily utón is lehetséges célunknak propagandát csi­nálni. Ebben a szellemben kellene a polgári iskolának négy éven keresztül ,a gyerme­keket nevelni s akkor biztosan nem fog A „KőváryiJék“ fáreája. iU akarat ápolása és nevelése, Irta: dr, Olsavszky Viktor. Hódoló tisztelettel ajáidva Római Szent birodalmi széki Teleki Sándor -gróf ur Öméltóságának, Schweizerltof 1911, julifts hó Hogy lelkileg fi isseknek érezzük magunkat, testünknek is az egészség teljes jólétét kell meg.' szerezni; mert kiszén tapasztalat és megfigyelések. bizonyítják a legbensőbb kölcsönhatást lélek és., test között. Élettani vagyis a testben lefolyó processuso.k- nak közvetlen hatása van a .lélekre is?' a, lélek . friss vagy bágyadt, egészséges vagy beteg a testi allapota szerint és viszont egyszóval a lélek álla­potai a testiek szerint reagálnak. Egészség alatt nem Herculesi termetet és legkevésbé kövérséget értünk, hanem normális le­folyását az életfentartó szervezetek functióinak, A véruek védui ellenmérgeket készíteni, ke­ringeni, táplálni' óxygént szolgáltatni, a hasi zsige- rekuek emésztem, a végtagoknak fajdalom nélkül es könnyen mozogni, a tiidőkuek a légcserét köz­vetiteni, a veséknek az égés termékeit kiválasztani kell stb. az agynak pedig a hol .minden érzés és képzet az érzék szervek, közvetítésével vagy a sympatikus idegpályák utján a legfinomabb bioche- iniai utoii létrejön és dlfferentiajúdtk: gondolkodni és akarni kell. Ez az öuzés szervek, harmonikus együttmű­ködése teszi az egészség t,tekintet nélkül a kilo­gram niatikus súlyviszonyokra.: Ha test a vérkeringés utján nem megfelelő, jó vért szállít az agynak, akkora normális lelki működés befolyásolva,, akadályozva lesz. A mindennapi táplálkozás képezi létezésünk tovább fennmaradásának alapjat. S ép ezért a helyes megalapozást illetőleg kell minden figyel.-? műnket a táplálkozás mennyiségére és minőségére f rditani. Az é'ettani folyamatok teszem azt az emésztés, anyagcsere stb. ép agy mint mind«» a többi a testben Tezaj ó folyamatok a lélekben* mint közérdekű hangulat tükröződnek vissza és ezen az utón befolyásolják, érzéseinket, gondo­latainkat, akaratbeli impnlsusálnkat. Rossz és nehéz emésztés például kellemetlen hangulatot okoznak, ép úgy mint rossz alvást idéz, nek elő: elégtelen táplálkozás, gyengítő kihágások" kirúgások excessas iu Teuere et Baceko, mely ká­rok az akaraterőt is nagy fokban gyengítik vagy ami következményeiben még sokszor rosszabb hamis pályákon juttatják érvényre (uimphomania satyriasis, dypsomani). Ezeket tudván az akarat irányzata e téren csak egy lehet: „Mértékletesen enni és inni.“ Ovos ember nem-eszik annyit soha, hogy az étkezés után szuszogva így sóhajtson fel; „Tylih 1 heh ! sokat ettem ! Mert ennek a sok evésnek fejfájás, restség, tompaság, nehézfejttség, bizonyos buta részvétlen­ség, levertség a következménye, ha nem gyomor hurut, tehát teljesen agyidegreudszerbeli ephemer kóros viszonylatok, Ami á meg nem emésztett, jelesül tömegénél fogva meg nem emészthető tapmassza, residualis méregtetmékei (ptomaiuok) okoznak. „Mikor az étel legjobban esik akkor hagyd abban az evést.“ . Igaz hogy ez már bizonyos és elég nagyfoku önuralmat, igényei,Me .három négyszeri próba után a gyomor úgy engedelmeskedik, mint a legjoöb rekruta. A mi ma nehéz, holnap könnyebb egy hó­nap malva játék. Evés közben nem egészséges inni. Miért? Trlán inert a -'bevitt' folyadék felhígítja a gyomor nedvet ? Nem ! hanem • azért, mert beivódván a

Next

/
Thumbnails
Contents