Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-26 / 13. szám
r^aA^v K IX. tn folyam. Nauvsomkuf, 1911. március 26. 13-ik szám. Előfizetési ért Égés* évié .... 8 K Negyed évre . . 2 K. Fel évre .... 4 K Egyes szem ára . 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olasvazky Viktor.]) Felelős szerkesztő : Barna Benő, Szerkesztőség és kiadőhívatai. Nagy somlait,Teleki-tér 384 MEGJHLESKft MINDEK VASÁRNAP Kisemberek időtöltéséről. Az iparosoknak, kisgazdáknak is megvannak a maguk egyesületei, körei, a hol néha napján összekerülnek. Nálunk legki- váltképen kifejlődött a társas élet (hol van annyi kávéhaz mint itt ?) és főleg vidéken a legtöbb helyütt egyetlen szórakozási h-lynek lehet a kaszinói, körbeli összejövetelt nevezni. Nem kell szépitgetni, nyíltan bevallhatjuk, hogy a kis emberek körbeli összejöve- lelein sok mindennel foglalkoznak, sok mindenről esik szó, de a legtöbbjük minden komolyabb alapot nélkülöz és inkább káros mint hasznos. Politika — ez a legkedveltebb szórakozás — mulatság, kalandok mesélése, kártya, ivás stb. napirenden vannak, csak épen a legpontosabb legszükségesebb valamiről hallgatnák és ez a szakdolgokkal való komolyabb foglalkozás. A szaktudás, szakismeret fejlesztése, a műveltség, a készettség bővítése ugyan csak ráfér a kisiparosságra, kisgazdákra. Igen ritkán, vagy egyáltalán nemlordul elő, ha kis emberek összekerülnek kaszinójukban, körükben, hogy szakvitát rendezzenek, nem igen gondolnak arra, hogy egy-egy életrevaló aktuális ötletet vetne fel egyik is, másik is, a miből aztán nagyszabású polémiát kezdeményeznének. Mindig akadna valami újabb és újabb téma, a melyhez hozzászólni lehet és az életben hasznosítani tudnának. Nem akarjuk mindezzel azt mondani, hogy a kisemberek napi munkájuk után ne szórakozzanak, sőt a nehéz munka után a test és a szellem megkívánja a szórakozást ; ártatlan mulatozás időtöltés, egy kis olvasás, jó könvv, újság kell. És ha már a szórakozásból is mérsékelten kivették a részüket, akkor kóvetkezhetik a hasznos I és értékes tanácskozás, a komoly szakdolgokkal való foglalkozás. Meghányni-vetni lehet az ipar, kereskedelem, a mezőgazdaság mai helyzetet, mibenlétét; a netáni bajok orvoslásáról mindenki elmondhatja a maga nézetét; jobbnál-jobb és magvasabb eszmék vetődnek felszínre; a viták folyamán több figyelemre méltó kérdés merül fel, melyek gondolkodásra és újabb felszólalásra serkentik a többieket. így aztán a komoly szakviták és eszmecserék sok oly kérdést tisztáznak, miket ezelőtt mély homály fedett, s melyeknek tisztázása közelebb vezeti a kisembereket boldogulásuk felé. A szabad időt tehát a kisemberek részint jó egyszerűen megirt könyvek (irodalmi- és szakkőnyvek és főleg szakújságok egy fővárosi napi- és helyi lapon kívül) olvasásával töltsék egyrészt s ha már összekerülnek néha. ne felédkez- zenek meg a maguk dolgaival valö behatóbb foglalkozásáról. Komoly gondolkodású, józan életű és öntudatos kisembernek sohase lehet unalmas mesterségéről okosan beszélni, arról beszédet hallgatni, tanulságos szakvitákon megjelenni és ott az eszmecserékben részt venni. A kisemberek komoly összejövetele csak előnyökkel jár és az ilyen időtöltés nem fecsérlés, nem tékozlás, hanem gyümölcsözted befektetés. Ä ^Kővárvidék" íáreája. Jtnyámhoz. i. Aranyos anyámról álmodtam az íjjel, Kózsafelkö vette körül 8 esendőén oszlott széjjel, Így tudtam meg, nem álmodni szeretni kell őtet, A világon legragyogóbb, a legjobb szépségét' n. Megtanított imádkozni, áldja meg az Isten, Becsület 8 tudomány mellett több ilyen kiucs nincsen, Minden este gyermek vagyok, gyermek leszek újra, Gyermekimét az anyámért áhítattal fújva; III. /.szlalomon az arczképe — oh! — mily szép vonások ! Rousseau vapyok, anyain nézve senkit meg nem látok, Mert érzem a dobogását fenkölt nagy szivének : „Vunnuk anyák, kik örökre fiaikért élnek,“ Dr. Olssvszky Viktor. főszerkesztő. A sotnmirevaló. — Noé és mit bizonyítanak ezek a semmitmondó utcai verekedések, ainetyek napnap után folynak Brestben é* Toulonbau ? — sz- lőtt a kávébáz asztalánál Bourlques kapitány. Csak azt, hogy a tengerészek között sok gonosz természetű ember és játékos van. Ha azonban rossz véleménnyel is vagyunk a gyarmati katonasággal szemben, adandó alkalommal igazi hősök módjára viselkednek és ezt már a javukra kell írni. Higyje el nekem: bogy egy katonát fsaiét a jó útra tereljünk, sokkal okosabb és célravezetőbb 1 a becsülctérzénét (okozzuk, miutfia baditörvény, szék elé állitaiiók Hallgassa csak meg ezt a töi- ténetet, mely lényesen igazolni lógja állításomat. Hadnagy voltam abban az időbeu és itt lenn állomásoztunk akkoriban egy faluban, amelyről bi- onyára sóba még csak beszélui sem hallott és amelynek nagyon különös neve volt: Ding Chong Dong. A kínai határon fekszik, tizenkét válogatott bátor lengerészkatonával nekem kellett a lázadók mozdulatát figyelnem és vigyázni, nem készülnek-e komolyabb támadásra, akiket a mennyei birodalom liai, minden fogadkozásuk és ígéretük ellenére, állandóan clleuünk ingereltek. Embereim között egy semmirevaló legény volt. Egész kötetre valót össze lelieme gyűjteni, ha f. Ijegyeztük volna viselt dolgait. Valami rendkívüli ember volt Egész katonai pályám alatt nem akadta.n meg egy emberre, akinek olyan képzelődő ereje lett volna, mint ennek. Soha nein láttam még egy embert, aki annyi furfanggal és ravaszsággal tudott volna dolgozni, mikor pénzre volt szüksége. Semmiféle eszköztől nem riadt vissza, lia még olyan liszteségtelen volt is- Egyetlen cselekedetéből megítélheti már ezt az embert, abból a törtéTavaszi újdonságok megérkeztek BABABÁS A. ÉS TÁRSA utóda ezéghez, angol és franczia cosztűm kelmék, delinek, angol zeíirea, cretonok ruhadiszek, azsurharisnyák. URAK részére kemény és puha kalapok, sapkák, legújabb nyakkendők, ingek, gallérok és kézelők ! szolid kiszo’gálás, feltűnő olcsó arak!
