Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-20 / 34. szám

augusztus 20. KŐVÁR.VIDÉK 9 tavasszal lehessen zöld takarmánnyal fel­cserélni; ennek a lehetősége meg is van, mert sok olyan takarmányt ismerünk, a melyekből már áprilisban dús rendeket le­het kaszálni, s a melyek tehát április kö­zepétől kezdve ellátják állatállományukat zöld takarmánnyal. Ilyennek ismerem én első sorban is a rozzsal kevert bíbor herét, a melynek ve­tési ideje aug. hó, s a mely a folyó ősszel lassan fog ugyan fejlődni, de március végén rohamos fejlődésnek indul úgy annyira, hogy április végén már kaszálható. Rendesen csak egy szántásba vetjük, s bár úgy a bíbor here mint a rozs igénytelen növény, mégis dús fejlődést csak úgy várhatunk tőle, ha istálló trágyás földbe, vagy ennek hiá­nyában szuperfoszfátba, illetőleg káliszuper- foszfátba vetjük. Miután pedig nyáron nem igen ér rá a gazda istálló trá­gyával ellátni azon földjét a melyben bí­bor herét fog vetni, kötött talajon legtöbb- nyire 150 kg. szuperfoszfátot, homokos ta­lajon ugyanannyi vagy valamivel több káli- szuperfoszfátot szór ki kát. holdanként a szántás előtt. Felszántott talaját keresztül- kasul jól megboronálja, s ekkor, de legkésőbb szeptember I-ig veti el bíbor heréjét, a melyet előzetesen egy negyed rész rozzsal kevert. A másik kora tavaszi takarmány az őszi bükköny rozzsal és borsóval kevertem E keverék különböző aranyokban szokott elöállittatni, leghelyesebb azonban ha min­degyik magból 'js részt vesz, s igy veti el géppel avagy szórva. Szórva vetésnél ebből a keverékből egy kát. holdra 1 1 j2—2 hl. szükséges, géppel jóval kevesebb. Ez a ke­verék is az alkalmazott szuperfoszfátot na­gyon meghálálja, s istálló trágyát annyival is kevésbbé szükségei, mert légenyt gyűjtő növény lévén, a talajt nitrogénban gazda­gítja. Ez a keverék is május elején kaszál­ható, s még több takarmányt szolgáltat mint az előbb említett, de, az előbb említett a hideggel szemben ellenállóbb, s még ked­vezőtlen tél esetén is biztosabban számít­hatunk nagy termésre. A kora tavaszi zöld takarmányok ter­mesztése hazánkban csak kevéssé van el­terjedve, pedig minden gazdának át kell látnia, s éreznie kell annak fontosságát, hogy nám szerelme is, a ki ölelt) karjába zárva árva szerelmesének bánatos tejét, lecsókolja a szomorú múlt minden szenvedését , . . Boldog örömmel öleli magához a szegény lantverö az ö megtért Madonuáját, mig lágyan a fülébe súgja: — Jer édes, hagyjuk itt ezt a szürke világot, s én elve­zetlek egy szebb s boldogabb bajiba, a hol nines bűn, nincs bánat, ahol nem rosszak az emberek. Jer királynőm ? Lantverö rabszolgád zengő nászi dallal köszönti jöttödet, s a szerelem színes virá­gaival ékesíti fürtös szép fejedet. Nézd hideg a tűz világa, nem nyíl ott a szív virága ; hagyd hát bohé álmádat, s én rózsákkal hintem végig az életed útját, és tenyeremen hordalak, inig csillag lesz az égen, szerelem a földön, jüsz-e hát ? . * . Hír helyébe nótát, tövis helyett rózsát adok ne­ked, édes, jösz-e hát? Hagyd hát di re álomképed, meglásd szebb az élet. Mert hazug a hir világa, nem nyit ott a szív virága, hideg ott az élet, mást adok hát néked ; hir helyébe nótát, tövis helyett rózsát . . . nótát . . . fehér rózsát . . . fehér őszi rózsát . . . Beh kár, hogy ez csak déli báb . . . csalfa álmok ... nóták .. . nóták .. . melódiák .. . Hollós! Sándor. tavasszal mennél korábban térhessen át a zöldtakarmányozásra, mert ez által nemcsak óvja magát a száraz takarmányok kifogyá­sával szemben, de pl. tehenének tejelő ké­pességét is lényegesen fokozza és ez által is nagyobb hasznot ér el. A legmelegebben ajánlhatjuk tehát gaz­datársainknak, hogy nyúljanak hozzá ehhez a rendkívül nagy haszonnal járó eljáráshoz, s vessenek most ősszel olyan takarmány magvakat, vagy oly keverékeket, a melyek tavasszal legkorábban szolgáltatnak zöld ta­karmányt. HIRE k. U.j kamarás. A király Péchy László mátészalkai főszolgabírónak a cs. és kir. kamarási méltóságot adományozta. Kellős eljegyzés. Schvartz Dávid magyargéresi körjegyző leányát Ilonkát el­jegyezte Löb Elek magyarkeceli jegyző, Etelka leányát pedig Taub Simon radadi jegyző jegyezte el. Mindkét eljegyzés egy napon aug. 12-én tartatott meg. Felfüggesztett jeg.vző őz alispán, Vida Ignác nagymadarászi községi jegyzőt állásától felfüggesztette s helvettesitésével Fekete Rudolf alsóhomorodi közs. aljegyzőt bízta meg. A járdáról. Hosszas tárgyalások és vajúdások után végre a megvalósulás stá­diumába jutott a járdánk ügye. A járda épitő bizottság az e tárgyban hozott és jogerőre emelkedett közgyűlési határozatok alapján kimondta, hogy a járda építését már megkezdi. Ennek alapján felhívta vállalko­zókat, hogy a járda építését 15 nap alatt kezdjék meg. A járdaépítési munkálatait vál­lalkozók a jövő hét folyamán meg is kezdik. A nagysomltuti kereskedelmibank r,-t niaptűke emelése. A helybeli keres­kedelmi bank r.-t. igazgatósága elhatározta 500.000 korona alaptőkéjének további fel­emelését, s e célból a bank a jövő bő folyamán rendkívüli közgyűlést fog tartani. Rövid időn belül ezen pénzintézet most harmadszor emeli — eredetileg 150,000 ko­ronás — alaptőkéjét, a mi élénk bizonysága az intézet kiváló fejlődő képességének. Kiiz’gazgatási bizottsági ülés A vár megyei köz gazgatási bizottság f. hó 11-én tartott ülésén Mangu Béla tb. főjegyző ter­jesztette elő az alispáni jelentést, melyből kiemeljük a következőket: A lefolyt hóban a vármegye területén a vagyon és közbiz­tonsági állapotok kielégítők voltak. Szomorú csapás érte jul. hó 14. és 25-én Kölese községet két rendbeli tűzvész keletkezése folytán, mely alkalommal 40 lakóház és 107 melléképület és több állat esett a lángok martalékául. A kár 150,000 koronát teszen. Az ínség enyhítésére Őfelsége 300, a bel­ügyminiszter 150') koronával járult. Tűz­vész érte még julius 29-én Csegöld köz­séget is s a lakosság kára meghaladja a 70.000 koronát. A kivándorlás határozott csökkenést mutat. Kiadatott 90 útlevél, visszavándorolt 37. Uj útlevélért folyamo­dott 79 égvén. Hegedűs Ferenc pénzügy- igazgató helyettes jelenti, miszerint julius hóban 136.928 korona egyenes és 1548 kor. badmentességi, 69,296 kor. bélyeg és jogilletéki és 30,446 kor. fogyasztási ital­adó lett az állampénztárba befizetve, Dr. Schönpflug Béla vm. főorvos jelenti, misze­rint a vármegyében rövidesen be lesz töltve minden orvosi állomás, mely körülményt a belügyminiszter által engedélyezett orvosi fizetés kiegészítési segély hathatósan elő­segíti. A vármegye területén a lefolyt hó­ban 518 esetben volt élelmiszer-,.piac- és mühelyvizsgálat. A kolera behurcoíásának meggátlása végett széleskörű intézkedést léptettek életbe. Baj az, hogy a községek­ben a jarványkórházak nem felelnek meg céljuknak. Egy községben pl. a ménistállót deszkafallal kétfelé választották, hogv jár­ványkórház is legyen. Az egészségügyi ál­lapotok általában, de Nagybányán úgy ezek, mint a kórházi állapotok sok kivánni valót hagynak fent. Aki attól fél, hogy élve temetik el. Egy fiatal — de katonás — assz nyka min- 1 dig attól féit, hogy elevenen fogják elte­metni. Egy társaságban ismét előhozako­dott szörnyű aggályaival; de a jelenlevő orvos igyekezel őt megnyugtatni, mire a papucs alatt álló férj hirtelen közbevágott: — Ha az orvosok nem tudnák megy állapítani, a halált, — megállapítom én ! Erre már az egész társaság kiváncsi volt s élénken ostromolták a férjet. Maga a kis bestia asszonyka is követelte a felvi­lágosítást. o — Hát úgy — felelt nyugodtan a férj, — mikor a feleségem kiterítve fekszik, veszem a kalapomat és botomat, oda állok a ko­porsó mellé s egy kis éjjeli kimenőre kérek szabadságot. Ha a feleségem nem halt meg: tudom jól, hogy kikaparja mind a két sze­memet; ellenkező esetben bizonyos, hogy meg van halva. Borbélyok és fodrászok ünnep­napja, A magyarországi borbélyok és fod­rászok ez év augusztus 21., 22. és 23. napjain országos fodrász kongresszusra gyűlnek össze Aradra. Ezen eseményszámba menő napokat ünneppé óhajtják avatni az­zal, hogy a kongresszus első napján, augusz- tns 21-én (hétfőn) az egész országban a borbély- és fodrászüzleteket egész nap zárva tartják. Egyben megalakítják a vidéki fodrászok országos egyesületét is, melynek az a célja, hogy szakmájukat a müveit kül­földi nivóra emeljék. öreg emberek is hűségesen fogyaszt jak a természetes Ferencz Jozscf-keserüvizet, mert kitűnő hashajtó hatása már kis meny- nyiség bevételénél is elérhető. Az igazi »Ferencz József «-keserüviz fájdalom nélkül kellemesen működik ; ezért még a legfinnvá- sabb egyének is kedvelik. — Dr. Burg, a francia orvos igy ir e természeti kincsünk­ről : »Csak ajánlhatom a természetes Ferencz József-keserüvizet, mert az elsőrendű. Ha­tása biztos, ize kellemes, nem okoz has- csikarást, sem utólagos eldugulást.« Kér­jünk a fiiszerüzletekben és a gyógytárakban kifejezetten »valódi Ferencz József «-vizet! Előzetes Útbaigazítás a kolozsvári ni. kir. Ferencz József Tudományegyetem-re való beik­tatás, illetve beiratkozás és egyél) tudnivalókra nézve cimen most jelent meg Medeséri Miklósy Józsefnek tájékoztató füzete. Szerző célja az Egye­temre először jövő hallgatóságnak, a kolozsvári Egyetem négv titdománykarán a tanulmányi stb. szabályzat szerint követendő, miniszteri rendelettel s egyetem tanácsi, illetve intézeti hatóságuk hatá­rozatával szabályozott eljárásokról, részletes útba­igazítást adni. A füzet az általánosan tájékoztató bevezetésen kivlll, X fejezetre oszlik, u. m.: I. Ren­des hallgatók. II. Rendkívüli hallgatók. (Nőballga- tók). III. Beiktatási eljárás, a) származási iv, bj leckekönyv, c) iíazoK-j*»gy. Tandíjmentességgel

Next

/
Thumbnails
Contents