Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
t Yin. évfolyam. Nngvsomliiif. 1010. május 22. 21-ili szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET'! HIVATALOS KÖZLÖNYE. ElSfizetéii ár: Égés* ér?# .... 8 K Kegyed évre . . 2 K. Fel évre ......................4 K Egyen szsm ára . 20 fillér Fő szerkesztő: Dr, OUavHzky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő, Szerkesztőség és kiadóhívstai. Nagysomkut,Teleki-tér 384 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAI* rTyáxi 3r@so,és,y. A legnagyobb irodalmi szenzáció jelenleg: a magyar földmivelésügyi minisztériumnak a vetések állásáról és a mezőgazdaság állapotáról beérkezett jelentések összefoglalása. Azért szenzáció ez a jelentés, mert azt mondja, hogy a vetés‘állása, tehát a termés kilátása kedvező. Cze- res istenasszony az idén meleg szemmel nézi és szerető ajakkal csókolja a földet. A srántó, a kaszálló, a rét, a veteményes, a fa és a tőke egyaránt jól biztat, kedves és örvendetes remények virágzó zöldje borítja Magyarország termékeny, áldott testét. Lesz búza, lesz gyümölcs, lesz bor is szépen, ha Isten mosolygó kegyelme tőlünk el nem fordul, s ti időt roszra nem fordítja. Legyen is a mi jó, mindenből bőven. Ránk tér. Nagy böjtöt tartottunk. El vagyunk csigázva, gyötörve, élve. Üres a házunk, ládánk, pincénk, bugyelárisunk, kedvünk. A magyar népnek a főid a tápláló | édesanyja és tavaly.iszonyú szegénységben j volt a tápláló anyánk. Semmije sem volt, semmit sem tudtot adni. Csak nyomoi uságo% megszorultságot, Ínséget. Erre azután rávetették magukat azok, akiknek ez is — üzlet. A kiknek annál jobb az emb.r ménéi rosszába helyzete mert a leggyön^éb- bel lehet legkönnyeoen elbánni. És ilyenek mináiunk sokan vannak. Akik, ha nincs szén, meggazdagodnak a szénből, ha nincs lakás, meggazdagodnak a lakásból, ha nincs búza, meggazdagodnak a kenyérből. A kiknek dúsan tejelő fejőstehenük ami nincs meg a kevés. Háztulajdonosok meg milliomosok lesznek belőiök. Már pedig, ha rósz idó söpör végig Magyarországon, ha mostohán bá; ík ve ünk a föld, akkor se szeri, se száma annak, ami nincs, vagy kevés. Irtozatos a drágaság, amelyben gyötrődünk és vergődünk, mert irtózatos a lel- ketlenség, amelylyel minden elletni bajt és megszorultságot kizsákmányolnak.. Hogy ettől megmeneküljünk, kevés minden törvény és emberi intézkedés. Csak egy segíthet rajtunk, hogy legyen kenyerünk, borunk: a jó Isten, ha ó ád idejében hideget, meleget, esőt, napfényt, hogy teremhessen bőven embernek, állatnak és ne hivatkozhassanak az uzsorás nincs-re azok, akik ezt kamatoztatják, mert mindekinek látnia kell, hogy igenis van elegendően. Földerülő 'szívvel köszőntjük a szép nyári reménységet, amelyet a vetésnézők jelentése a szemük előtt megragyogtat. Ha meglesz a két b, a bor, meg a b.uza, a harmadik: a békesség is könnyebben még- születik, mert nincs több olyan veszekedős jószág a világon, mint a — nyomorúság! Éjféli temetés. 2000 emberrel minden két hétben indul útra az angol magyar 1 obogó'u *' Cunard- hajö. Egyre szaporodik azo"k száma, akik itthagyják ezt a tejjel-mőzzel folyó Kánaánt, hogy elérjék az uj igéret-főldjét. De előfordul, hogy valamelyik utas nem éri el az újvilág földjét és útközben meghal. Hogyan temetnek a Cunard Hajón, azt Írja meg nekünk egyik olvasónk, aki most érkezett Amerikába. Megrázó és megindító ez a szomorú aktus. Kétezer egynehányszáz utas közül meghalt egy kis gyermek. Egy kis leány, első és egyetlen gyermeke egy fiatal házaspárnak. Hajóra szálltak és egy ragyogó tavaszi nap déli órájában annyi sok 100 társukkal együft ők ts elúsztattak a fiumei Ä Kővánidák” tárcája. t $ Bolyongok. Bolyongok az erdő rengetegében, Suttogva cseveg felettem a lomb, A csend, a magány oly édes. előttem, Ez, ami eugemet úgy ide vont. Nem látom emitt az ős-buta gőgöt, A lopva tekintő kémszemeket, S mely bágyadt a zajban: a bit a remény lit újra belengi a telkemet. Felvidámul az s kéjes örömmel Járom az erdőt, le sem pihenek S ami ott künn a nagy életharcban Sebet Ut, fáj, minden feledek . ,j. A fák koronáit enyhe fuvalrr.ak Lengetik lágyan ide—oda És a stirüból ki-kiszőlal néha Kakuk madárnak méla szava. Békét lehet itt minden közöttem Békét a szeellö s minden fa-ág. Békét a csermely, békét a pázsit. És az ezernyi tarka virág. Leszídl im az alkony ... szürkül az erdő •.. Minden oly csendes ... lomb se. zizeg .., Húsán veszem utam vissza közétek Hol óh nincs soha béke — emberek .. , K-r. Az aprószentek. Az Isten tudja, honnan szedte a katonás modorát Tatáv Dóra, mikor sem az apja sem az anyja (oh, hova beszélek!) nem volt katona. Hacsak a pén/.ügyigazgatót — ami Dóra édes atyja volt — nem számítjuk mégis ' a hadsereg kötelékébe, a pénzügyőrök miatt, akik tudvalévőleg kardot viselnek. Bizonyos azonban, hogy a város kávénénikéi valóságos rettegéssel szokták emlegetni a sudár növésű eleven barna leány huszáros tempóit már ahogy ők nevezték a szókimondását, hangos kacagást meg azt a szokását, hogyha végig sétál a fő utcán, vagy a sétatéren hát nem úgy libegett el szemlesiltve a bolthajtásos kupuju egy emeletes házak tövében, vagy a gesztéiiyefák lombsátora alatt, mint valami elszabadult rezgő liliom, hanem amúgy mokáuyosan a szemük közé is nézett a szembejövőknek, a divatos nagy karímáju kalapja alul. Eunek a (bár alapjában véve sohasem kacérkodó) magaviseletének köszönhette a katonás leány, hogy egyetlen komoly udvarlója is, —■ mert ugyan melyik szegény leány beszélhet manapság igaz leiekkel többes számban erről a fehér hollóról ? — megretirátt tőle. A derék vőlegény jelölt valami törvényszéki jegyző egyszer csak, amikor már mindennel rendbe jöttek volna ?i fejébe vett® hogy a jövendőbelijének még sem való. oly bátrán nevetgélnie a férfiakkal és t zen aztán összevesztek úgy, hogy szakítás lett vége a dolognak. Dórát aki szerelmes volt a jegyzőbe, nagyon megtörte ez a szakítás. Egészen megváltozott. • . Nem a modorában, mert az á régi maradt, legföljebb ha érdekesebbé vált kicsit, Iranern a kedélyében. — Büszke lány volt s mivel végig sértette Bógnernek (igy hívtak a törvényszéki ;egyzöt) ügyetlen és tapintatlan kitogáskodása, inkább a nyakát metszette volna el — pedig kár lett volna élte, mert szép nyaka volt — sem hogy egy lépést is tett volna a közeledés felé, —— Ami volt nincs — mondta magában és csak azért is hangosabban, kacagott és még peckesebben sétált végig — mivelhogy éppen nyár volt — á sé atéren a gesztenyefák alatt. Egyedül. Piros napernyőjét neki támasztotta a vallanak, mint valami puskát és ment egyenes katonás lépéssel a ropogós kavicson, amelyre némán reszkető fény — meg árny foltokat rajzolt a stirtt lombokon áttörő napsugár. — Fény és árny — gondolgatta magában ilyenkor minthogy mindenáron szüksége volt vigasztalásra, — fény és árny akárcsak itt a kavicson ez az egész élet. _____ Ur ak! Élne mulasszák megtekinteni BäräbäS A. 6$ TáfSd. divatáruházát hová megérkeztek a legdivatosabb Pelüch, és valódi angol kemény és puha kalapok ellegáns nyakkendők, ingek, gallérok, kézelők jäger alsó ingek, harisnyád kesztyűk s mindenféle íerfi divat cikkek a legolcsóbb arakban lesznek árusítva. l
