Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
május 15. oo W 4 kikfitöböl. A kis leány azonban riem bírta az utat. Megholt talán már a vasúton, a mig Fiúméba értek, a tengeren még rosz- szabul lett és néhány nap múlva, még az európai vizeken meghalt. — Az ide-oda himbálodzó hajó kórházszobájában az egyik ágy előtt térdel egy matróz és komor közömbösséggel, mintha vitorlát foltozna, nagy öltésekkel varr egy kis vászon csomagon. Neki ez megszokott dolog és ha arca mégis komor, legfeljebb azért, mert talán arra gondol, hogy valamikor majd egy másik matróz ugyanígy fog öl- tögetni egy másik, de nagyobb csomagon. E kis csomagban van a halott kis gyermek és ez a bevarrás jobban megilleti fantáziánkat, mint akármilyen más szertartás. Egyszerre megéreszük, hogy itt a halál csontos keze szorult ökölbe. — Péntek volt. A kis gyermek száléi zsidók voltak és nem akarták, hogy szom* baton legyen a temetés. Inkább még aznap. A kapitány éjfélre tűzte ki a temetést. Az árbockosírban üllő matróz elkongatja a négyszer két harangütést ös akik vártuk a jeladást, eldobjuk a szivart és hallgatag sötétségben végigmegyünk az elhagyott fedélzeten. A hajó hátulján van a temetés. Ott nyúlik ki a viz felé a billentődeszka, rajta a kis esornag, betakarva a 3 színit lobogóval. (Minden halottat nemzeti színeivel takarnak be.) Jobbról és balról egy*egy matróz áll, oldalt az apa, aki már behásította a mellényét ás akit néhány szomszédos társa támogat. A lobogó elé odaáll a kapitány, feje fölött villamos lámpa hinti viliágosságát a holdvilágtalan tengeri éjszaka sürü sötétjébe, egy vastag könyvben fellapozza az erre az alkalomra szóló imád* ságot. rövidesen elmondja és megadja a jelt. Egy csöngetés, a hajó megáll; egy biHenés, a deszka megmozdul és a mélyből egy locssonás hallatszik, de oly átható, hangos loccsanás, hogy az ember megérti, miként lehet szélzugáson, gépdörömbolésen át is meghallani, ha valaki a tengerbe esik. Egy újabb csöngetés, a hajó ismét megindul, úszik tovább és a halott ott marad. _______K A V jl R V I P E R.______________ En nyi az egész. De talán semmi sem fejezi ki jobban az otthagyást, a halált, mint ez az aktus. Mert hiszen ez élet bárhova temessen, mindig elmegy és otthagyja a halottat, de a földi sirhoz el lehet zarándokolni. mig itt végleg át van vágva a kötél, mely az élőket a halotthoz fűzi. A halál kizárólagosan birtokába veszi, a kit megmarkolt... Pár nap múlva a konyhában láttam az anyát. Ki volt pirulva és nevetett. A tengeren talán nemcsak a halál ridegebb, de a feléledés is könnyebb. — HÍREK. KineTftxéa. Csaba Adorján vármegyénk főispánja — Dr. Simon Miksa helybeli ügyvédet — a f. hó 12-én tartott törvényhatósági bizottsági ülésben — tiszteletbeli vármegyei tiszti főügyésszé nevezte ki. Cjáar.»»9i. Lüerwald Gyula nyugalmazott körjegyző — körközgyám e hó 16- án községünkben elhunyt. A család az alabbi gyászjelentést adta ki: „Fájdalomtól megtörve tudatjuk, hogy szeretett féljem és rokonunk Lobiig Lüerwald Gyula nyugalmazott jegyző 1910. május Ló ltJ-án reggel 5 órakr csendesen elhunyt. Temetése lolyó Lé 17 én délután 4 órakor les/, a r-kat. vallás szertartása szerint. Nyugodjék békéken! Özv. Lüerwald Gyulán« neje. özv. Bretán Tivadarné anyósa. Mihály Gáborné sógornőj?. íizr. Kondor Jánosáé rokona. Nagysomkut, 1910 május hó iGán. A temetésen megjelentek Gróf Teleki Sándor, Dr. Teleki Jenő gróf járási főszolgabíró és a közigazgatási, bírósági, adóhivatal és a községi tisztviselők közül többen és számos tisztviselői és barátai. K*»aSaet nyilvánítás. Mindazoknak kik megboldogult férjem végtiszteségén megjelentek és részvétüket előttem kifejezték ez utón mondok hálás köszönetet.4özv. Lüerwald Gyuláné. l&ftzségi gyűlés, községünk képviselő testületé e hö 18-án rendkívüli közgyűlést tartott mely alkalommal az alábbi ügyek nyertek elintézést: l) Az önálló gazdasági iskola létesítésére szükséges terület megszerzése iránt megbízta a községi elöljáróságot, hogy megfelelő területet szemeljen ki és ennek mikénti magszerezhe- tése iránt tegyen javaslatot. 2) Stern Sándor és Petriila Sándor kiskorúak illetőségét megtagadta. 3) Weisz Sámuelnek telepe- dési dijat 20 koronában állapította meg. 4) Tudomásul vette a Belügyminister leiratát, melyben tudatja, hogy Nagysomkut község fekvése nem alkalmas ártézi kút létesítésére. 5) Loy Károly kérelmére 4 K* tűzoltó válság dij törlését elrendelte. 6) Buttyán János a Simon kérelmére a bérkocsik számának 15-re való felemelésének kérelmézését határozta. 7) Szerafin Elemér kérelmére kimondta, hogy a múlt évben mező bírói és mezőőri fizetés címén megállapított 1400 korona megfelelő része a f. évre is kivetendő, birtok arányában és részére kifizetendő, úgy, hogy nevezett ebből saját költségén köteles állandóan két mezó őrt tartani. 8) Akateszteri munkálatok készítéshez birtok bemondó válastzmányi tagokul: Gróf Teleki Sándor, FrtnkoviU Ábrahám, Buttyán János a Tóbi, Bu'tyán Péter Zuírzse Mojsza és Mik Stetán a Sof- rin választottak meg. 9) Megállapította az 1911 évre kórházi költség vetést. Végül jóváhagyta a kórház és a község jégszükség- letenek fedezésére Kovács Dániel vendéglőssel kötött szerződést, — Államvizsga. Schönpflug László köz- igaxgaUni gyakornok, dr. léehöupflug Richard vármegyei főügyész fia a máramarossxigeti jogakadémián sikerrel tette ioaaz államtudományi államvizsgát. — Államvaaatl kedveiméiy repüli- veraaayaUre. A junius 5-én kezdődd nemzetközi repülőversenyek végrehajtó-bizottsága igen nagy aulyt helyez arra, hogy a maga nemeben páratlan versenyek a vidéki közönség részére minél könyebben megtekinthetők legyenek igy első feladatának tartotta érintkezésbe lépni a kereskedelmi miniszterrel abban az irányban, hogy a versenyt látogató közönség épugy, mint Szent- István napkor, az áliamvasutakon kedvezményes jegyekkel ntazhassék. A kereskedelmi miniszter készséggel tett eleget a kérelemnek. így hát a vidékről érkező közönség a vasúti jegyért fizetett rendes dij fejében már megtekintheti a repülő- versenyeket is, fauntartott helyektől. Az ilyen kedvezményes jegyek mindeu vasúti pénztárnál kaphatók lesznek. — Szabadságait ksteaák. Lapunkban már megemlékeztünk arról a felterjesztéstől, melyet főispánunk a tényleges s/.olgálatott teljesítő Ökörl* tói illetőségű katonáknak azonuali szabadságolása céljából a honvédelmi miniszterhez iutézett. Mint értesülünk a miniszter a telterjesztés folytán a katonáknak 4 hóra terjedő szabadságolását a napokban elrendelte. WegykázyaUk találkozása. Nagybánya város tá. ssdalmaban mozgalom indult meg arra nézve, hogy a szepesisk találkozásának mintájára, a nyár folyamán találkozására hívja meg a város miud ama szülötteit, kik az ország különböző helyeire elszármaztak- A mozgalom élén a város polgármestere, Makra/ Mihály áll. A találkozó előreláthatóan -Szent Istváu napján lesz. A főváros legforgalmasabb atvo- naláről. A külföldiek, a kik Budapesten megfordulnak, egyszerűen el vannak ragadtatva a Bakó- czy ut csodás forgalmától és egyöntetűen azt állítják hogy egyetlen világvárosban sincs még egy ilyen forgalmas útvonal, Ezt előre kellet bocsátanunk hogy megvilágítsunk egy olyan téuyt. mely a főváros rohamos fejlődésének ál« szóplllésének krónikájába lesz bevezetve. Arról van szó ugyanis bogy a Rékóczy ut világforgalmát szintén amerikai arányban emelta négy Kakóczy úti válal- kozás, vagy jobban mondva látványosság. A Kákó- oxy ut szivébeu, a Sip utca sarkán vau Yeisz Lipót cég női divat ü/.iote a legnépszerűbb, a 15s ahogy —■ ezt már nem katonásan — fölfogta kesztyűs balkezével a szoknyája rauoát nagyot kiáltott egyik-másik szembejövő ismeröséra: — J—jó napot Lakatos! Vagy : —• K —kézit csókolom édes uéni! ügy hogy a szegény nénit majd hogy a rázós hideg majd hogy ki nem lelte ettől az inkább vezérszóhoz, uuntsem Üdvözléshez hasonló kemény kiáltáshoz. Egy vasárnap reggel aztán, ahogy a még néptelen sétateret rótta rég nem látott ösmerósé- vei találkozott Vitnyai Géza volt, pénzügyi titkár az apja hivatalában Özvegy ember. -Most hosszú ideig beteg volt, amióta kát esztendeje elvesztette a feleségét mindig bategeskodett, azért nem látta Dóra már olyan régen. A titkár lassan lépegetett feléje az ellenkező irányból • két kezén bárom kis gyereket (kettő egymásba kapaszkodott) vezetett tipegte magával, mig előtte két valamivel nagyobbacska Au mondegéit. Valamennyin egyforma matrózruha volt és -gyfonna szalmukalap A három kisebb akit vezetett, két h írom éa ötödfél éves volt • nagyobbak kettő pedig hat ás hét esztendős. Mindnyája fiuk ! Tatai Dórában, ahogy katonás jártában gyorsan közeledett a kis csapat felé hirtelen valami küIÖNÖs, valami megkapó és megható érzés támadt: — Istenem ez is elvenxtettö szegény, akit szeretett. — Bolondság volt, hanem a torka egysxerra összeszorult és a szivébeu olyan csodálatos ellá- gyulással, amiuőt eddig még sohasem tapasztalt magán odasietett a léptüket aprító jövevényekhez és kissé folytott bangón, bár azért amennyire csak bírta hangosan és édesen igy köszöntötte a titkárt — Vieuyai, Yisnyut hogy g/ózi gondjait viselni ezeknek ez apró szenteknek. Három hónap etteltévol buba próbálták lebeszélni a szülei Visnyai Gézáué lett a katonás Tatai Dórából (mert hogy váltig azt hangoztatta „Hisz olyan nagyon szeretem azokat a szegény kis porontyokat“) félévi házasaiét után pedig özvegy Visnyaiué. A beteges embert pedig elvitte a gyilkos gyomorbaj«" — Azóta mar etmnlt három esztendő, s noha fiatal özvegysége során maga a jobbik eszébe | kapott B >g ús is akit időközben törvényszéki ; bíróvá neveztek ki, csatlakozott harmadiknak a ! kettőhöz özvegy Visuyainé a* egyiknek is, a másiknak is a harmadiknak is egyformán csak ezt válaszolta a maga katonás modorában: — Nem édes jó barátom én már nem megyek férjhez. Nekem már van öt gyermekem és az nekem elég. Nem vészé* hozzájuk mostoha apát. irta: Zsoldos László
