Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-18 / 51. szám
VITT. évfolyam. Niisrysomlüif, 1910. december 18 r>!-ili szám. Elgfizetéüi ár: Egész évre .... 8 K Kegyed évre . . 2 K Eel évre .... 4 K Egyes szsm éra . 20 fillér Pénzügyi reformok elnöke. Nagyjelenlőségü pénzügyi reformok készülnek a legközelebbi jövőben, melyekről igen erdekes beszédet mondott a kep- viseloház egyik ülésén Széli Kálmán, a neves allamferíiu. E beszédében körvonalazta azokat a forrásokat, amelyekről az állam jövedelmeit szaporíthatja és miután úgy vagyunk értesülve, hogy a Széli által felvetett ideák közül fognak forogni a reformok is, az alábbiakban ismertetjük ezeket. Ami egyezer és hatszázmillió koronát krevő állami költségvetésünk, ma már alig- alig leplezi Magyarország szomorú financiális helyzetet. Kiadásaink irtóztató.n megnövekedtek, harminc esztendő óla sok ezer percemes a növekedés és ezzel a növekedéssel nemcsak a lakosság keresetének a növekedése, de az aUami bevételek fokozódása sem tartott lépést. Húsz esztendő óta átlag minden második esztendőben száz és száz milliós kölcsönöket vesz fel az állam, ezzel szemben azok az intézmények, melyek e kölcsönvett beruházásokat igénylik, a Főszerkesztő: (tr. Oiuavsrkv Viktor. Felelős szerkesztő : Barna Benő, kamatokat is al>g hozzák be, annál is inkább, mert a beruházások nagy részét ku íurálin, szociális és amit elsősorban .kellett volna említenünk, katonai intézmények nyelik ti, Széli Kálmán liadót fújt az ellen a gazdálkodás ellen, amely esztendőről, esztendőre százmilliókkal emeli a kiadások tételűit és nem gondoskodik reális uj jövedelmekről. Kimutatta, hogy ennek a folytatása állam és kormány tönkremenetelét idézi elő. Ezt csak úgy akadályozha'juk meg, a növekedő állami kiadások reális bevételi többletekkel csak úgy tesszük elvise hetővé, ha az uj állami jövedelmekről gondoskodunk, arnelv jövedelmek azonban ni a dolgozó osztály kiszipolyozásából keletkezzenek, hanem Összhangban álljanak a humanitással, az igazságos teherelosztással.A Széli Kálmán ajáir ott a reformok közül első helyen említjük tel a szeszadó felemelését. Széli Kálmán száz percentes adóemelést proponál. A szegényebb néposztályí ez annyiban fogja sújtani, hogy nem ihatik olyan sokat, mint eddig, ami föltétlenül üdvöt* doiog. Mi, amikor az alkoholizmus oly ijesztő pusztítást tesz a tömegekben, ■Szerkesztőség és kiaílóhívutiíl.-jlJagysom^ut XelB^j.tgf 334 MEG.t KíjE.VIK AlSXX VASÁIt.\ A V két kézzel kell megragadni minden olyan uiitást, amely a pálmkaivás csökkentését idézi elő. Nem kell attól felni, hogy a drága szesz elszoktatja az embereket a szesztől. Sajnos, az alkoholizmust nem lehet kié irtani. De elérhetjük azt, hogy a szegényebb néposztály, mely a legdurvább pálinkát itta, ha ugyanannyit költ is az ivásra, mint eddig, de kevesebbet iszik, ami okvetlenül csökkenteni fogja az alkohol romboló hatását. A jobb módban lévő alkoholistákat az adóemelés nem fogja meríéklete- sebbekké tenni. A szeszfogyasztás, lehet csökkeni fog 15—20 százalékkal, de az állam jövedelme száz százalékkal fog növekedni, ami jóval több, mint nyolcvan millió korona uj bevételnek felel meg. Széli Kálmán másik igen nagy jelentőségű reformja az igazságos teherviselés elvén nyugszik s az egyedül üdvözítő fokozatos adórendszernek lenne a nyitánya. A nagy jövedelmű ember fizessen aránylag is nagyobb adót, mint az, aki mindennapi kenyeréért küzd. Az örökösödési illeték felemelése is sokkal kevésbbé sújtja a közérdeket, mint bármely adóemelés és Ä TPrr r -TrT ti [r novarvidaa tareaTa. A béka. Irta ős a „Polgári Olvasókör" által f. hó 4-én rendezett estélyen felolvasta: Qr. &ováC3 Mór. „Nagy Bercsényi Miklós sirdogál magába’, FI fogyott szegénynek minden katouaja. .Suhog a szél Kézsmárk felett: Édes hazám Isten veled !“ Mintegy buszán lehettek, akik a főváros' egyik elegáns hoteljének egy külön termében, cigányzene kísérete mellett, ezt a gyönyörű, méla- bus kuruc-nótát énekelték. Kellemes összhangban csendült a dal a férfiak ajkáról, akiknek arca kiváló intelligenciát árult el. Korra nézve 30—33 éveseknek látszottak. A fényesen kivilágított teremben az asztalokon garmadában állottak a vignettás, finom borokról tanúskodó palackok, amelyek egyszersmind érthetővé tették a vidám, zajos hangulatot. De ezek csak fokozói, emelői voltak a gondlejlő óráknak. Találkozóra gyűltek itt egybe — fogadalmukhoz híven — azok az ifjak, most mar nreg- ■ lett férfiak, akik tizenöt évvel ezelőtt II. városában érettségiztek. A volt iskolatársak közül azonban sokan hiányoztak. Többen sürgönyileg, vagy levélben mentették ki mag nem jelenhetésilket. de többen ezt sem tették. EzeK nyilván vagy elhaltak, vagy messze valahova sodorta őket az élet forgataga. A kölcsönös kérdésekkel, a múlt időkre és a jelenre vonatkozókkal, és az azokra adott feleletekkel maguk elé idézték az elviharzott ifjúságot, az elsuhant éveket, amelyekben oly érdekesnek látták a jelent, oly sokatigérőnek, oly biztatónak a jőve.időt. Majd az elkövetett kis diákcsinyek kerültek szóba és sorba a volt tanárok, mindegyike a maga sajátosságával. Ezek közül különösen egyet emlegettek siirtin, az üreg Karikást, a magyar irodalom és történelem tudós, de igen szórako ott tanárát, akit egymás között Samu bácsinak neveztek, aki mindenkit kigunyolt, lehordott, de aki senkit sem buktatott meg és aki különösen azzal tette feledhe.tlenné magát előttünk, hogy a mint egyszer az iskolaterembo belépett és levette a kalapjai, a parókaja benn maradt a kalapban és ö ezt csak akkor vette észre, amikor az egész osztály óriási kacagásának az okát álmélkodva tudakolta, mi* megtudva, velők együtt kacagott és csak annyit mondott — ez volt a szavajárása —• „hogy a sas rúgjon meg benneteket!“ Éppen ennek az emlékén mulattak, mikor két idegen alak lép be a terembe. Egy nyúlánk, sűrű fekete körszakálas. mosolygós férfi, karján egy galambősz szakáin, szürke szemuvegit aggastyánnal. Feszélyezve néztek az egybegyűltek a két idegenre, akikről azt gondolták, hogy hot el - beli vendégek és eltévesztették az ajtószámot. De azok csak mind előbbre jöttek. — ügy látom, hogy nem ösmertek rám — szólal meg az aggastyán, — no de nem csoda, én sem ismernék tel egyet sem köziiletek, mert bizony tizenöt év megváltoztatta az embert kiviil is, belül is . . - hogy a sas rúgjon meg benneteket ! — Karikás bácsi! Samu bácsi! kedves tanárunk! — ugráltak fel hely Ükből a férfiak, miközben bemutatkoztak és körülfogták, körültipegték, ölelgették, szorongatták mindkét kezét, karját, ki hova ért, és alig tudtak hova lenni a nagy örömtől, a meghatottságtól. — Pardon, uraim, hogy nem siettem bemutatkozással, azaz szervusztok fiuk — szólalt míg most a fiatalabb férfi. —■ Beke Laci vagyok, volt iskolatársotok, most főmérnök Temesvárott. Karácsonyi és újévi vásár megkezdődött Barabás A. és Társa utóda cégnél, ahol a legújabb costüm kelmék, blúz és pongyolaszövetek, selymek, bársonyok, barchet és flanelek, kretonok, jäger also ruhák harisnyák, ruhadiszek dús választékban kaphatók, előirt árakbői 10 koronán felüli vásárlásnál 10°|0 árengedmény.
