Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-04 / 49. szám
Vili. évfolyam. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZÖIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési Ar: Rgéw évrs . . . , 8 K Kegyed évrs . . 2 K. K41 évrs .... 4 K Egye* s*ám ára . 20 fillér Külkereskedelmünk. A nyugati államok hatalma közgazdasági erejükben rejlik, közgazdasaguk tényezői körül kevésbbé az Agrikultur«, mint inkább a kereskedelem játsza a főszerepet. A gabonatermelés fokozása, a föld kincseinek szorgosókb kiaknázása, bármily rationálisan űzessék is, a természet szabta határokon túl nem emelhető és a gazdasági fellendülésnek nem szolgálhat alapul. Erre egyesegyedül a nálunk évszázadokon át elhanyagolt kereskedelem alkalmas. A Nyűgöt államai rég felismerték ezt az igazságot, s nem állapodva meg annak konstatálásánál, a gyakorlatban érvényesítették is. Igyekeztek lehetőleg mindent otthon termelni, hogy otthon mindén ax élet szükségletet kielégítő cikk kapható legyen. E célból hatalmasan fejlesztették iparukat és csak élelmezési cikkek tekintetében szorultak némileg a földmivelést kultiváló crsxágokra. Beállott náluk az ipari tulpro- dukció, — tulprodukciót csak abban az értelemben, hogy többet produkáltak, mint a mennyit az ország határain belül fel lehetett volna használni. Ellenben már előzőleg gondoskodtak, hogy az otthon elóállított, s ott fel nem használható cikkeknek megfelelő keletje legyen a külföldön, ezáltal oly pénzforrást nyitván, melynek jótéteményeit a nemzet minden fia élvezi. Terjedelmes gyarmatpolitikájuk kulcsa: a kivitel, ez a kincsesbánya, melyből jólétüket merítik. Milyen szánalmas, szomorú képet nyújt ezzel szemben szegény, politikától összevisszakuszáit hazánk. Kivitelünk csaknem szégyenletes vérszegénységben szenved, az közgazdaságunknak bizony nem tud erőt adni.- Felismertük már mi is, hogy a kereskedelem és különösen a kivitel emelése volna egyedüi segítségünk. De ezzel — pont, Tovább nem megyünk. Nehány gyenge kísérlet ezen vagy a-'un a téren, s ezzel ▼égé. Nemcsak kereskedőinket lehet okolni e mulasztásért, közbe játszik a politikai viszonyok bizonytalansága, ingatagsága is. Előttünk íeksziü az országos statisztikai hivatal kimutatása külkereskedelmünk ez év forgalmáról, mely vigasztalan igazolását szolgáltatja imént említett igazságoknak. A legszomorubb ebben a kimutatásban annak a ténynek megalapítása, hogy kivitelünk ez évben az előző évihez viszonyítva jelentékenyen megcsaps*.rk»«rií»íg e. ki«dóhív«ui.-Hagyi<mikut,Teleki-tér 284 MEGJELENIK MI\UE.V YASÁHNAF pant, viszont a behozatal, különösen Ausztriából, emelkedett. Tetézi a bait az a kő- rülmény, hogy eminenter agrikultur országunkban a behozott búza értéke 5’4 millió koronával szerepel, ellenben kivitelünk 4 2 koronával csakkept. Vágó és igásdllatokban is hasonlóképpen megcsappant a kivitelünk. Tehát nemcsak iparcikkeink kivitele csappant meg, csaknem az egész vonalon, hanem gabonaexportunk is, sót még emelkedett is a gabonabehozatal. Régebben, fejletlen kereskedelmünk és iparunk gyász napjaiban legutóbb gabonakivitelünk nyújtott némi kárpótlást — most ettől is elestünk. Végre is fel kell eszmélnünk. Nem szabad, nem lehet frázisokkal, jogi cikor- nyákkal, elméleti közjogi fejtegetésekkel tönkretenni ezt az országot. Fogadjuk el a politikai viszonyokat, miként nyujtatnak, amiből még abszolúte nem következik, hogy flagráns jogtalanságokat elkellene tűrnünk, s az adott politikai viszonyok keretében igyekezzünk az általános jólétet a közgazdaság izmositásával, kereskedelmünk, kivált kivitelünk emelésével megteremteni. Mig ez a becsületes igyekvés nem fog gyökeret verni, lehetetlen lesz a boldogulás, melyet oly epedve várunk. A MKovárYiáék" fáreája. A haragvó szentkép. Ae emberek a négy misére a templomba siettek. Vasárnap volt. Können májusi levegő ömlött cl a kisváros «teáin és kicsalta a lakásokból még azokat is, akik máskor ritkán járnak az utcára; Az ötletek félig leeresztett redőnyei előtt is -- ott is összeverődtek az emberek éa kíváncsian nézegették a kirakatba tett portékát. A kis Varró Julis a templomba sietett. Útközben 6 is egy-egy kiváncsi pillantást vetett lopva a kirakatra. Rózsaszín, csipkés, félrövid ruhácskájában, amihez szőke baja, kék szeme és rótsapiros arca oly mesésen illet maga is úgy nézett ki, mint valami rózsa. Korán fejlett, gömbölyű idomain könnyedén leszült meg a ruha- F*rge, ruganyos léptekkel haladt végig az utcán és bizony megfordultak utána az emberek. A papirkereskedö kirakata előtt megállott. Szebbnél szebb szentképek voltak kitéve ottan. A Varró Julis elnézte őket és elgondolta magában, bogy mit, melyiket az imakönyve melyik lapjára is tenni, — ha az övé volnaDe különösen egy fehér, csipkekerctes szentkép tetszett meg neki. A szent oly jóságos, szelíd arccal mosolygott le róla, mintha csak élne. — óii bár csak az enyém lehetne ! 8óhajioti fel bánatoson a kis Varró Julis ■ még távozóban is sóvargo pillantásokat vetőit a kép ielé. — Mi sem egyszerűbb ennél! Szólalt meg most mellette egy kellemes csengésű férfihang. A kis lány összerezzent és ártatlan őzike szemeit meglepetve emelte a bang tulajdonosára. Egy idősebb, deresedő hajit férfi állott előtt*. Afféle öregebb bácsi, aki azonban meleg, bizalmas tekintetével olyan szeretetteljesen tudott nézni, akárcsak az a szentkép és éppenséggel nem jött zavarba, La kis leányok raiüggesztették szemeiket. Bizony mind a magácskáé lehetne, — folytatta bizalmasan. Az a szép kép is és mellettele- vők is mind, valamennyien. — De hogyan ? . Kérdezte bátortalanul a kis Julis. — Én odaadom magának. Vau nekem ám odahaza tok sok ilyen szemképein. Meg vau az a mosolygós is, sőt még különb is annál. Érdemes ám azokat megnézni és pláne, ba az ember szabadon választhat közülük. Nem messze lakom ide, jöjjön el hozzám pici virágom és gyönyörködjék kedvére beunük. A jó bácsi ezt mind oly természetesen, oly szeretettel tudta elmondani és elvan, de olyan jóságosán tudott nézni, bogy a kis Julis mielőtt még magához térhetett volna az első pirulásból, •zinte akaratlanul és észrevétlenül követte őt. A templom felé tartottak. Ehnentrk melletto és balra befordultak egy kanyargó utcába* Dél (elé járhatott már az idő, hogy n kis Varró Julis hazakerült. Nem volt a templomban, de imakönyvében olt volt a csipkekereies mosolygós arcú szentkép. Épp azon a lapon, amelyiken 6 kívánta. Nyugtalan volt a kis Julis. Leányi szobájában fel és alá járkált. Járkálátközhcn egyszer véletleuül a tükörbe nézett. És úgy taiáltu, hogy az arca többé nem oly rózsapinm, mint azelőtt volt, sőt a szép róasasrinü ruhácska sem illik, többé olv jól szőke hajához és kék szeméhez Karácsonyi és ujévi vásár megkezdődött Rarahae A no Túr»co ntnda C-gnél, ahol a legújabb costiim kelmék, blúz és pongyolaszövetek, selymek, bársonyok. .DiirtlUao ^ 1 dl oil lAlUild barchet és flanelek, kretonok, jäger alsó ruhák harisnyák, ruhadiszek (tus választékban kaphatók, előirt árakból 10 koronán felüli vásárlásnál 10°|, árengedmény. Főszerkeeztü: Ur. Olismkj Vikttr, Felelő* szerkesztő: Baras Bená,
