Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-11 / 37. szám
VITT. évfolyam. Nagysomfcut, 1910. szeptember nwvy 37-ik szám. __ KÖ ZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Igééi évre .... 8 K Hegyed évre . . 2 K. Fél évre ......................4 K Egyes szám ára . 20 fillér Fő szerkesztő: Dr. ölsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nagysomkut,Teleki-tár 784 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP A koleráról és az ellene való védekezésről. Irta : Dr. Kovács Mór. Nemi szolgálatot vélek teljesíteni, a mikor tekintettel a fenyegető koleravesze* delemre, eme rettenetes betegségről és az ellene való védekezési módokról egyet- mást elmondok. Amióta a kolera 1830-ban először lépett fel európai telsjon, azóta világ- rem lett belőle és csakis eredetére való tekintettel illeti meg az „ázsiai“ jelző. A mostani oroszországi iszonyatos mérvű Járványhoz hosonló kevés van fel jegyezve a kolera pusztításainak szomorú történetében, és habár á hatóságok mindenütt a lehető legmesszebbmenő óvintézkedésekkel védekeznek behurcoltatása ellen, mégis félő, hogy azok a kolera-pandémiák amelyek az 1817-1823, 1826 —1837, 1846—1863, 1865—1876-ig terjedő időközökben öldökölve járták körül a földet, most egy újabbal Jognak szaporodni. A legutóbbi nagyobb járvány 1892 év augusztusában Németország északi részében tört ki és pedig meglepetésszerűen, teljesen váratlanul. Emlitett időtájt Hamburgban a legteljessbb közegészség közepette egy oly g.—. jj - i.'LL^syr * ......, ..u .. ■ ■■■. A Kő váraié h“ fáreája mw Dalolva hív ... Mesék t(Inder leánya vlot 6, Szent gondolat mftréis lelkében, Melyet márványba vésett szépen, Dal, mit megálmodott a költö. Mámorok bíbor baldachin ja Gyűrűzte át a nászi ágyunk. De egyezer jött az élet s ráunt A nótáxásra, csókjainkra .. , Dacolva hir a láp lidércre. Süpped, bomlik a föld alattam, A lelkemből a múlt lepattan, Megyek halálos Kiélésre ■ . . Nógrádi Pap Dezső. Ne higyjetek . .. Ke higyjetek ajkam mosolyának S a fénynek, mely szememben ragyog, Ne higyjetek arcom derűjének, Ne higyjétek, hogy én vig vagyok. Szemem fénye nem vissz sugárzása. Az érzésnek, melyet rejt szivem ; Mosoly, derű esupán szem födő je A bánatnak, mely benne pihen* B. Frsy Melanit. koleraepidémia lépett fel, amely ott három hónap alatt 17.975 embert beterített meg, kik közül 7611 halt meg. Honnan éa hogyan kei ült a koleracsir Hamburgba, nem lehetett felderíteni. 1892|93-ban Galíciában és Magyaroszágon is fordultak elő kolera- esetek, de azok az erélyes közbelépésre járványé nem fajultak. Az Oroszországban mostan dúló járvány nem hirtelenséggel jelentkezett, hanem fokozatosan, töob havi szüneteket tartva. Szokott a kolera ilyen szüneteket tartani. De eltér ez a mostani járvány a kolera sablónjától annyiban, hogy mig rendesen a járvány első hónapjai szók, amikor úgy a megbctegülés mint a halálozás nagyobb százalékú mint a későbbi hónapokban, ez most nem igy tapasztalható. A múlt hét folyamán a kerszoni Vormányzóságban három nap alatt 30.000-sn betegedtek meg as 3000 ember pusztult el. Egy napon 1000 halott! Ha ez igaz, ehet kosonló dühvei talán alig pusztított még valáha e járvány rém. * Őshazája a kolerának Keletindia, okozói pedig azok a bestiális komtnabacillusok miket 1884-bert Koch Róbert fedezett fel. E bacillusok csakis a belekben és a bélnek egyes mirigyeiben fordulnak elő, ritkábban a hányadékban. A vérben, a könnynedvekben GYERMEKEK. Csörgheő Kalári asszony, aa irjabhik Csörg- heő Istvauné özvegye a nagy ebédlő szobának annál az ublakáuál, amelyik a szomszédos Bat- hossy Kúriára néz. Az idő amolyan őszbe forduló. Szomorú kedvű, egyre sírásra ál az orcája. A hidak, récék féllábon alva berzengetik magukat, néha-néba odakapnak sárgáspiros csőrükkel a már-már elszáradt gyephez. A kút gémje lógatja hosszú orrát, nyikorog ahogy az öreg béres leereszti a kútba- az iromba feji! ökrük lompos farkukkal verdesve kerek hasukat, lustán szlircsölik a vizet. Kalári asszony remegve néz el mindeme dolgok fölött, mialatt két kis kidolgozott keze a hímzése fölött pihen. Ni, most meg az a csúnya barom beleharapott egy őszi róssa bokorba- Ingerülten hajol ki Kalári az ablakon. — Nem tud kend, János vigyázni arra az állatra — kiált ki. Csengő hangjára megjelenik tulnan, a másik kúria ablakában egy magas férfi: Meghajtja erős derekát. Kalárinak vérbe borul az orcája, becsukja az ablakot. Fölveszi a varrását, ölt egyet-kettőt, csak megint leejti: Hóborognak gondolatjai. Most két esztendeje mullott. Akkor is borongás idő volt. Akkor is igy lilt az ablaknál. Várt valakit, Csörgheő Istvánt, az urát- Már hetek óta a nyálban a vizeletben, a kilehelt levegőben rendesen hiányzanak azok, úgyszintén egyéb szervekben is, ami azt bizonyítja, hogy a kolera a beinek egy helyi fertőzöttsége. A kolera ragályozó volta abban az értelemben veendő, hogy a betegek beleiben a bacillusok egy méreganyagot termelnek és a közvetlen fertőzést, mérgezést, ez utóbbiak hozzák létre. Egy kolerabeteggel való érintkezés, jobban mondva, egy kole- ! rabeteg megérintése, magában véve még nem fertőző, úgyszintén nem okvetlen fertőző a betegekkel egy levegőben való tartózkodás sem. Innen magyarázható azon tény, hogy orvosok és betegápolók dacára a betegekkel való szorosabb érintkezésnek, a fertőzést a legtöbbször elkerülik. .4 kolera csirát nem terjesztetnek a levegő által hanem csupán a bélürülék és hányadékbó! kikerülő bacillusok- nak különféle móda való továbbvitele utján. Ufíelman a kolerabaciilusoknak az egyes tápszerekben valamint egyes tárgyakon való életképességéről, élettartamáról a kővetkező észleletet tette. Vízben a bacillusok 6 napig maradnak élve, tehéntejben 2 napig, friss kenyéren egy hétig, vajon 6 napig, pecsenyeféléken 8 napig, füstölt he- ringen 4 napig, papiroson, levelezőlapokon 20 óráig, száraz ruhaneműkön 4 napig, nedveseken 2 hétig Ércpénzeken a baciiusok járt oda. Hiába epekedett itthon az asszonya. Hiába virágzott itthon a legszebb virág, meg két gyöngy hajtása, mégis másutt kereste az az ember a boldogságot. De ö csak egyre várta, hűségesen őrizgette neki asszonyt szerelmét. És meg is iütt Do nem akire várt hanem líotliossy Laci vágtatott be az udvarházba. És idejött be ebbe a szobába. Itt borult le előtte, itt könyörgött neki azért a szerelemért amit a másik úgy lekicsinyelt. Jól emlékszik Kalári még a szavára is : „Ha százszor fogsz elűzni Kalári, ezerszer jövök vissza. Mert csak téged szeretlek. Ha te nem lehetsz az enyém, nem kell más. Pusztuljon ki az én fajom sülyedjen el odaát az a kúria, ha más asszony oda beteszi a lábát. Látó i Kalári, itt ülsz egyedül, elhagyatva. Az urad mással cudar- kodik.u Kalári asszonynak a forró vér elöntötte a gömbölyű vállát is, ép úgy, mint akkor, mikor kevélyen félbeszakította a vádaskodót. „Pusztuljon kend ki ebből a házból. Hátha itt fogok elhagyatva megvénlilni, elszáradni, azt hiszi kend, hogy cl fogom árulni az uramat V“ Két ragyogó könyesepp jeleuik meg a Kalári bársonyszempiltáján, amint tovább fűzi gondolatjét El is ment, akit elűzött. És megjött a másik F.etére hozták meg, vérbe fagyva, haldokolva. Még annyi ereje is alig volt, hogy elbúcsúzzék szelíd galambpárjától, kicsi fiókáitól. Odaadta az életét azért az esetért gonoszért, aki elcsábította asszonyától . Most két esztendeje eunek.
