Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-21 / 12. szám
L Nagysomkut, 1909. márc. 21. 1‘2-ik szám. VII. évfolyam. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTÍ JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre — — — 8 K Negyed cvie — — 2 K Kel évre — — — — 4 K Egy síim ára — — 20 fillér. Főszerkesztő : Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. MEGÜELEN MINDEN VASÁRNAP. Kossuth Lajos halálának évfordulója. Tizenöt esztendeje annak már, hogy a magyar nemzett édes atyja hazánk legnagyobb, legdicsőbb fia Kossuth Lajos örökre lehunyta szemeit végtelen szomorúságba, vagy gyászba borítván az országotTizenöt esztendeje ! . . . Úgy rémlik mintha ma történt volna e rettentő csapás. Azt himlők, hogy a kalendárium most ir 1894 évi március 20-at, Most se tudunk belenyugodni abba, hogy a csodás szellem, a hatalmas meteor elköltözött innen. Akkor legkevósbbé adtunk hitelt a fájdalmas és megrendítő valósáfonak . . . Igaz volt . . . Kossuth apánk csendes lelt, hallgatag lett; elnémult az a férfiú, ki évtizedekkel annak előtte erős, tiszta, hazafias érzésével, lánglelkével s ragyogó szónoki képességével megteremtette minden kincsnél drágábbat és értékesebbet: a nemzeti szabadságot. Kossuth Lajos nem hévvel, hatalmas gyújtó lánggal teli beszédei állították talpra a szunynyadó nemzetet, magasan szárnyaló fenkölt szónoklataival sikerült szaporább mozgásba hozni a magyarság vérét. A nemzet erőt kapott és lelkesedése tetőpontján a legnagyobb áldozatokra is képes volt a veszéjben forgó haza érdekében. Kossuth Lajos mondotta, hogy szorgalom és akarat tehetséget pótol. Nála a vasakarat és páratlan szorgalom egyesült fényes, egész kort bevilágító sőt korszakot alkotó tehetséggel s terem tett és létesített csodás dolgokat s megteremtette, megalkotta a legnagyobbat a szabadságot. Bámulatos gyorsasággal toborzott öszsze egy hadsereget, számra nézve nem óriásit, de elszántságra, vitézségre nézve mindörökké, ragyogó példája a szabadságáért, függetlenségéért és önállóságáért küzdő nemzeti katonaságnak. Egy férfi ; egy hatalmas szellem harsogó szavára, hivó szózatára megindult a nemzet ap- raja-nagyja, öregje, fiatalja, fegyvert ragadott minden ép kéz-láb ember és ment a csatába, életét áldozni vérét ontani a mindennél drágább és szentebb hazáért. Kossuth Lajos dicső nevét évszázadok, sót évezredek sem tudják majd elhomályosítani, oly tündöklő fényben, oly ragyogó magasságban áll az utókor előtt. A magyar nép, a magyar nemzet szemében egyre nagyobbá nő, mindjobban emelkedik glorias alakja ; ott ól minden igaz hazafi szivében és emlékezetében ; ott él kitörülhetlennül szelleme közöttünk : ott ól az a csodás szellem, mely istenit alkotott, mely tetteivel a halhatatlanságot szerezte meg magának és nemzetének. i Az évforduló alkalmából a kegyeletes magyarság elzarándokol a nemzet nagy fiának sírjához, elhozván legígazibb legfájdalmasabb könnyeit miket sírja felett elhullat; elzokogja leg- öszintébb bánatát hogy nincs már többé, ua ki üzen. Az ország, az egész világ, hol csak magyar él, kegyelettel adózik Kossuth apánk emlékezetének, méltóan emlékezek meg a drága halott szomorú évfordulójáról. Feltűnik csodás, misztikus alakja és magunk előtt látjuk fáradhatatlan munkálkodását, lelkes ténykedéseit az édes haza érdekében. Kidomborodnak magasztos eszméi; nemos törekvései és fenkölt cselekedetei s úgy érezzük, mintha ismét közöttünk látnok és mondaná! „Leborulok a nemzet nagysága előtt!“ Csodás érzés tart fogva bennünket s mi imára kulcsolt kezekkel leborulunk az ö beláthatatlan nagysága, hatalmas szelleme előtt és áldjuk haló poraiban. Legyen áldott dicső emlékezete ! Iparosok bajai. A magyar iparosok helyzete a szó igaz értelmében beteges és bizony alig tudjuk, hogy melyik az az ország, mely meggyógyíthatná a kórságot. Ezen azonban n'ncs csodálkozni való, mert az évek hosszú sora óta tartó pangás a legtöbb ipart alapjában támadta meg és beteggé sinylővó tette annak művelőit. A bajok orvoslásán sokan törik fejüket. Egyesek anyagbeszerző szövetkezeteket ajánlanak, mások önsegélyző egyletekről álmodoznak, de nem sokra mennek vele, s ha létre is jönnének e szövetkezetek vagy egyletek, nem sokat segítenének az iparosokon. Az egyes ipartestületek elöljáróságai évekig fáradoztak részint hitel- és anyagbeszerző szövetkezetek létrehozásán, részint pedig termelő l ^HilfiíCeF tárcája. Mily boldog a madár. Mily boldog a madár ! Repülhet a légbe, Amikor akarja Elszáll más vidékre ... De én nem szánhatok, — Le vagyok én kötve — Bármiként vágyódom Kellemes körödbe 1 Mily boldog a csillag! Ragyoghat az égen, Lenézhet a földre Néma csendes éjben ... Ha csillag lehetiék, Mindig egész éjjel Csak reád tekintnék S ragyognék nagy fénnyel. Mily boldog a szellő! Elszállhat körödbe, Nappal is, éjjel is Susoghat füledbe . . . Ha szellő lehetnék Körülted repkednék, Füledbe legforróbb Szerelmet susognék, Buldog a napsugár 1 Áttörhet a légen, Pihenhet hajadnak Aranyos fürtjében ... Ha én nap lehetnék Téged minden reggel Ragyogó sugárral Ébresztenélek fel. Boldogok a felhők 1 Szállhatnak keletnek, Amikor akarják Könnyeket ejthetnek... Ha én felhő lennék Kisírnám magamat, A sirás enyhitné Az én fájdalmamat. Ilyenkor Március fele. Irta: Dr. Feleky Sándor. Ilyenkor március fele, Mig kis szobámban üldögélek, A szénfüst mintha szétoszolna S ibolyaillat szerteszéled. Falumból jött. ah érzem, érzem S a napfény onnan száll vele Ilyenkor március fele. Ilyenkor március fele !... Oh, szerteosziott édes álom ! Kivel ibolyát szedtem egykor, A barna kis lányt hol találom ? t Lelkembe rajzik ezer emlék S szivem túlárad, oly tele Ilyenkor március fele. Ilyenkor március fele Érzem csak magam elhagyottan A napsugár csak az enyém volt S az erdő kis falumban ottan. Másé a fény, másé az iilat, Nem illik az könnyen bele Ilyenkor március fele. Szőlőkaró 3000 darab 2 ős fél méter hosszú, a Völcsök-Illésfalvi vasúti állomásnál jutányos áron eladó. Értekezhetni Nugysomkuton Ecker Béni fakereskedővel.
