Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-10-25 / 43. szám

2

KŐVÁR VIDÉK

okt. 25.

majd ártalmatlanná tonni a beteg hányadékát és ürülékét, nemkülönben a beteg fertőzött ruha és ágyneműjét; ilyen fertőtleüitövel kell az ápolónak kezeit mosnia, miután a beteggel vagy a fertőző anyaggal érintkezett, főleg pedig minden étkezés előtt.

Ily fertőtlenítő anyagokat házilag is készíthetünk magunknak.

A hamuból, vagy mosó-szódából a szokásos módon készült erős lúg ágy és fehérnemüak fertőtlenítésére szolgálhat; ugyan erre a célra használható szappanos viz is, amelyet úgy készíthetünk, hogy egy kiló mosószappant 50 liter meleg vízben feloldunk. Az ürülék és hányadákjjfer- tőtlenitésére frissen oltott mész alkalmas, melyet úgy készítünk, hogy egy kiló égetett mészre egy liter vizet öntünk s ha a mész ezt magába szívta és szót esik, akkor még három liter vízzel ösz- szekeverjtik. Ilyen oltott meszet mindennap frissen kell készítenünk. A kezek fertőtlenítésére szappannal való mosás után erős ecet is alkalmazható.

Aki a fertőtlenítő szereket házilag elkészíteni nem tudja, vagy nem akarja, az az orvos rendelésére mindennemű fertőtlenítésre karbolsavat használhat és szerezzen be néhány liter 5 százalékos oldatot. Kézmosásra ezt az oldatot úgy használjuk, amint van, vagy legfeljebb ugyanannyi vízzel keverjük.

A fertőzött fehérnemüek beáztatása az 5 százalékos karbolsavból 1 százalékot készítünk akkóp, hogy 2 liter 5 százalékos oldatot 8 liter vízzel keverünk.

A felsorolt szereken kívül még nagyon sok fertőtlenítő szer létezik, amelyeket használni lehet, ha az orvos rendeli és úgy, mint az orvos rendeli.

Minden fertőtlenítő szer kisebb-nagyobb méreg és ezért mindig ügyeljünk arra, nehogy valaki azt — különösen gyermek — italnak tekintse.

VII. Mihez tartsa magát a kolerás betegápolója?

A kolerás beteg ápolójának főgondja a beteg ápoláson és a saját megóvásán kívül az legyen, hogy minden kolera csirát még a betegszobájában elpusztítson és élő csirát onnan ki ne hurcoljon. Hogy ezt elérjük, a következőképen járjunk el:

Tartsunk a beteg szobájában az ürülék és a hányadék számára külön egy-egy edényt; úgy az ürülékhez, mint a hányadókhoz mindig azonnal hozzá öntsünk legalább is ugyanannyi frissen oltott meszet, vagy 5 százalékos karbolsavat és fadarabbal alaposan összekavarjuk, a keverés után pedig mind a 2 edényt egy közös nagyobb edénybe ürítjük. Ennek a gyűjtő edénynek a tartalmát csak akkor önthetjük az árnyékszékbe, ha a hányadók, vagy ürülék utolsó betöltése

— Jó . . .

Kopog az ablakon. Az asszony föltekint: nem ijed meg, nem fél itt senki az éjszakától. A legény íeltápászkodik és az ablak felé jön. A ködmene ujjá- val letöröli a jégvirágokat az ablakról, aztán kitekint.

— Az ispán ur . . .

— No, nyisd ki az ajtót... — sürgeti az anyja.

Kinyitja az ajtót és bemegyünk az alacson szobába. Az ispán kalapján a tollbokréta éppen a mestergerendát éri. Az asszony főikéi a kályha mellől (nincs abban egy csöpp tűz sem, csak szokásból ülhet ott, és bólingat a fejével, mikor köszön— Mi a baj ? — kérdezi az ispán. — Pestről kaptak hirt ?

— Onnét, tekintetes ur, onnét ... Az este gyütt mög a levél, a tanító urnák küldték.

— De pár hete jó hirt adtak az öregről , . .

— Müg is van a nyomorúságában, — szól a számadó fia.

— Hát akkor nincs baj. Majd kigyógyitják, ha

után legalább már két óra telt el, nehogy meg élő csirákat vigyünk ki a beteg szobájából. Tartsunk ezenkívül a beteg szobájában egy nagyobb | dézsát, hordót vagy teknót, amelyet félig híggal, szappanos vizzel vagy 1 százalékos karbolsavval töltsük meg és ebbe tegyük a beteg által besze- nyezett ágy és fehérnemüeket. Ha a szennyezett | fehérnemű ilyen folyadékban 2—3 óráig ázott,

I akkor kicsavarható, a szobából kiadható és baj ! pélkül kimosható.

Az ápoló ügyeljen arra, hogy a betek ürü- lése és hányása alkalmával, valamint az ürülék és hányadék mészszel való összekeverése és át- öntése közben a ragályozó anyag szét ne frecs- j csenjen, ha pedig abból valami mégis a padlóra ! vagy bútorra kerül, akkor azt fertőtlenítőbe (ecetbe, karbolba) mártott ruhával törülje le, a törlőruhát pedig a fertőtlenítő folyadékba tegye.

A beteg által használt evő és ivóeszközöket csak úgy szabad a szobából kiadni és csak akkor használhatja más ember, ha maga az ápoló egy fazék forró, lobogó vizbe teszi és azok legalább egy negyed óráig benne maradnak.

(Folytatjuk.)

Hírek.

i

Személyi hírek. Halováts Gyula kir. főgeologus a községünkben létesítendő artézi kutak ügyében két napig községünkben időzött. — Lányi Albert csáki- gorbói kir. járásbiró pár napi szabadságidejét községünkben töltötte. — Székely Sándor kir. törvényszéki j biró Nyíregyházáról 10 napi szabadságra községünkbe érkezett rokonai látogatására. — Medgyesy honvéd százados a népfelkelési szemle megtartása végett községünkben időzött.

— Szatmárvármegye a tüdőbetegekért. A temetők' ünnepén, halottak napján, a szegénysorsu tüdőbetegek szomorú ügye lép előtérbe. Mindenütt visszhangra talál a József kir. herceg Szanatórium Egyesület kérő jelszava. Asszonyok ! Leányok ! Jó lelkek ! Kössetek a halottasoknak szánt koszorúba egy szál virággal kevesebbet s azt ajánljátok föl a hálái pitvarában levő tüdőbetegek meggyógyitására.

Az országban mindenütt rendeznek a szegény- sorsú tüdőbetegeknek temetői gyűjtéseket.

Nem sokból áll az egész. Négy, öt úri nő megbeszéli a dolgot. A temető bejárója elé tesznek egy ládikát, szekrénykét vagy kosarat. Aztán fölváltva őrzik s fölhívják adakozásra a közönséget. És a közönség a maga irgalomadományát oly szívesen adja erre a felebaráti célra. Bizony, ha a könyörületnek ez a munkája divatba jönne, nem 80.000 ember halna meg az országban, sokkal kevesebb. Ezrekkel kevesebb.

Vármegyénk embermentő alispánja, a főszolga- birák, községi elöljárók hatalmas segítséggel vannak vármegyénkben. Mintegy 200 gyüjtőtarsoly van a községekben s a mai naptól azokba szintén gyűjtik az irgalomíilléreket. Csak aztán ezt a szent vámot senki meg ne tagadja.

Lapunkban közzéfogjuk tenni a vármegyénkben s az egyes járásokban gyűjtött adományokról szóló jelentéseket. S örömünkre szolgálna, ha az áldozatkészségnek, az ultraizmusuak tündöklő példáját a mi vármegyénk, községünk nyújtaná.

Igen kérjük olvasóinkat, közöljék velünk, hogy hol alakult temetői gyűjtő-bizottság ? És általában kérjük, hogy segítsük meg a derék egyesületet, mely a gyűjtött összegből elsősorban az életükért nála (és vármegyénkből is) esedező tüdővészcs betegeket gyógyítja ki, másodsorban uj tüdőbetegeket gondozó házalna nem holnap, Kap az öreg olyan lábat, hogy még táncol is majd a Gyurka lakodalmán.

— Van bizony azér' baj, tekintetes ur ; — panaszkodik Gyurka. — Még hozzá nagy, ki se hevergyük. Itt a levél róla.

A mécs mellett alig lehet kibetüzni. Az ispán megkérdezi, mi van a levélben.

Helyet mutat az asszony és a fia elmondja a bajt.

— Az édesapám talán meg se gytin többet, azt Írták az ispitábul. Hát mi bele is törődnénk a veszedelembe, de van még nagyobb bajunk is. A tekiutetes ur jó szívvel van hozzánk, nem is takargatjuk a dolgot. A Körösztös Péter, azt tartom ismeri a tekintetes ur. Asztagrakó volt itt a nyáron. A lányát, a Vicát el akarom vonni feleségül. Jómódú, takarékos népek, az édesanyám is azt mondja, hogy egymáshoz illünk. De most az édesanyám is az én kenyeremen ól, hát én akartam számadó lenni az édesapám után.

— ügy is dukál, — biztatja az ispán — az édesapád az öregapád atán lett számadó-juhász,

kát épit. Az ügy sikere hölgyeink kezeibe van letéve.

Győzelmüket hirdessék a fölszántott könnyek és a haláltól megváltott emberek hálaimája.

— Az artézi kutakról. Örömmel adunk hirt arról, hogy a községünk létesíteni tervezett két ártézi kút kérdésével a belügyminisztériumban most már komolyan foglalkoznak, amenyiben a multhét folyamán megjelent községünkben a belügyminiszter kiküldöttje Ho- lováts Gyula kir. főgeologos személyében, aki két napon át községünk és a szomszédos községek fekvését tanulmányozta, hogy geologosi véleményét a belügyminiszter elé terjeszthesse. A kiküldöttől annyit sikerült megtudnunk, hogy véleménye szerint községünk és a közeli szomszédos községek nagyon vizszegények és hogy előreláthatólag igen-igen mély fúrások válnak szükségessé, hogy megfelelő és elegendő viz menyiség találtassák. Ezek szerint véleménye az, hogy feltétlenül szükséges községünkben a tervezett két ártézi kút. Reméljük tehát, hogy a tervezett ártézi kutak mielőbb létesíthetők lesznek.

— Uj járási mezőgazdasági bizottság. Szatmárvármegye törvényhatóságának szeptember hó 11-én tartott gyűlésében választattak meg 1909—-1914. évekre tehát hat évi időtartamra a járási mezőgazdasági bizottsági tagok. Járásunk területére megválasztattak. Rendes tagokul: gróf Teleki Sándor nagysomkuti, gróf Teleki János költői, Brunner Károly pribékfalvi és Hirsch Náthán nagysomkuti lakosok. Póttagokul: Mik Stefán és Papp Illés a Kosztén nagysomkuti és Hirsch Ignác kővárremetei lakosok.

— Mezőrendőri ügyek. A múlt hét folyamán a községi elöljáróság a lefolyt mezőrendőri kihágási tárgyalások alapján Ferencz József és Neufeld József szabó tanoncokat 40—40 korona, Zsugye Tivadart 10 korona. Blánka Vaszalika és Osán Indréj mezőőröket szintén 10—lo kor. pénzbüntetés megfizetésere Ítélte.

— Követésre méltó példa. Nem régen hirt adtunk lapunkban özv. Péchy Zsigmondné Sebe Sarolta úrnőnek ama ajánlatáról, mely szerint 2000 koronát ajánlott fel a községnek a létesíteni tervezett két ártézi kút elkészítéséhez, ha a kutak egyike a jelenlegi »Kórház utca“ végén készíttetik és ezen kút „Sebe kut“-nak, a Kórház utca pedig „Sebe utcának“ fog el neveztetni,

A község eme ajánlatot csak azon kikötéssel volt hajlandó elfogadni, ha a kutat tetszése szerinti helyre helyezheti el. Eme határozata a községnek közölve lett, a mire nézve a községi elöljáróság az alábbi levelet kapta özv. Péchy Zsigmondné Sebe Sarolta úrnőtől : „Tekintetes Elöljáróság ! Folyó évi szept. 20-án tartott községi képviselőtestületi gyűlésnek velem közölt 55/908. számú jegyzőkönyvi kivonatát, illetve ha- ! tározatát magam részéről elfogadom, s az általam fel- | ajánlott 2000 koronát a kútfúrás munkálatainak tény- I leges megkezdésekor azonnal az elöljáróság rendelkezésére bocsátom. — Czikó, Okt. 14. 1808., tisztelettel özv. Péchy Zsigmondné, Sebe Sarolta.“ Bár ha még akadna ilyen adakozó.

— Vasárnapi munkaszünet a postán. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter legújabb intézke| désével a postán az eddig megállapított vasárnapi kor- 1 látóit felvételi szolgálatot október 1-től kezdve a nap- j tárban piros betűvel jelzett öszszes ünnepnapokra kiterjesztette. Nagyobb vidéki kincstári hivatalokban, hol a | helyi méltánylást "érdemlő körülmények ezt igazolttá J teszik, az igazgatóság elrendelheti, hogy a különben I munkaszünetes ünnepnap délutánjának bizonyos meghatározott órájában az ajánlott levelek felvétesenek.

— Helyettesítés. Dr. Falussy Árpád főispán a vármegyei alügyészi állásra Kallós Pál Nagykárolyi Ügyj védet helyettesitette.

— De az Öregapám adott örökséget az édesapámnak, ami főiér ezer jószággal is. Az édesapám meg nem bízza rám, pedig mögiliet engörn.

— Erről szól a levél ?

— Errul. írattuk a tanitó úrral az ispitába a legelső doktornak, hogy kérdözze mög az édösapámtul, mibül csinálta nyíráskor, usztatáskor a birkáknak való orvosságot, amitül megszűnt minden betegség. Az édesapám a levelünk mög azt mondta, hogy nem bízza ő idegen emberre a titkot. Nem tudja azt az orvosságot még a megyei felcser se. A füvet a reketyéskon szödte hozzá, de három patikában is vött hozzá port, a botosnál mög kámfort, mert a patikárus elül is takargatta a mestörségit. így vagyunk most. Pestre én nem mö- hetek, másra mög nem bizza az édösapám a titkot. Nem is löszök én számadó itten . . .

Az ispán fölkel a helyéről és valami vigasztaló szót akar mondani,

— Majd elmondja az Öreg az orvosságokat.

Megyünk már kifelé, az öregasszony szomorúan

motyog.

— Nem ujjan embör az. Nem lőhet azt vallatni,,