Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-02-02 / 5. szám
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A * „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. —,—-------El őfizetési ár: Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. Egész évre Fél évre — — — — 8 K Negyed évre — — — 2 K — — = 4 l{ Egy szám ára — — 20 fillér. Felelős szerkesztő: Barna Benő. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. A világításról. Kár, hogy még igen keveset tudunk a világítás különböző hatásáról az egészségre és ezért e közönségben a legkülönbözőbb néze= tek uralkodnak e tekintetben; mindenki személyes érzései szerint ítél, melyeket gyakran hibásan „tapasztalásnak“ nevez; az egyik gyertyát éget, „mert a petróleum lángja mellett fájnak a szemei“, a másik előbbvalónak tartja a gázt; a harmadik a petróleumot választja, mivel a gáz megrontja a levegőt stb. Igen el van terjedve az a nézet, hogy a világitó anyag helyes megválasztása nagyon fontos a szemek épségében tartására nézve. Ezzel szemben határozottan mondhatjuk, hogy nincs a világításnak az a módja, mely magá- ben véve valósággal árthatna a szemnek. Egyébiránt túlságosan erős fényt nagyon érzékeny szemekre nézve is türhetővé és ártalmatlanná tehetjük kékes, vagy szürkés szinü üvegcilinderek által. Azt amit az egészség érdeke a mesterséges világítástól megkövetel, tehát a világosság elegendő erejét a láng nyugodt és egyenletes égését, a levegő tisztaságának megőrzését, kieszközölhetjük a világításnak minden most használatban levő módja mellett s ha valahol valósággal kárt szenvedne a szem a mesterséges világítás által, akkor ezt bizonyára ritkán vagy sohasem lehet a választott világitó anyagnak tulajdonítani, hanem inkább az igen is gyenge világosságnak, a világítás elégtelenségének. Ha egy szegény varrónő elrontja szemeit, éjjel dolgozván egy kis lámpa mellett: ebben maga a világítás anyaga teljesen ártatlan. Legjobb eszköz a szemnek épségben tartására a kielégítő világosság, az igen erős fénynek az em- : litett módon való gyöngitése és a lángok lobo- gásának meggátlása cilinder-üvegek által. A mesterséges világítás az esetben ronthatja meg a levegőt, ha a világitó anyag nem ég el tökéleteseu a lángban. A használt világitó anyagok tökéletes elégésénél csak szénsav és viz keletkezik ; de ha a világitó anyag nem eléggé tiszta, vagy a lánghoz nem jut elégséges levegő, akkor, akkor az elégés tökéletlen lesz és rossz szagu anyagok áradnak szét a levegőbe. Ha tehát a levegő mineműsége, mesterséges világítás mellett megváltozik, ez nem onnan van, hogy a láng elhasználja a levegőnek oxigénjét, nem is képződő uzénsav következése, hanem egyedül csak azoknak az anyagoknak tulajdonítható, melyeket mindenki ismer aki az igen kis iánggal égő lámpa vagy az elfujt, de még tüzes gyertyabél fojtó szagát ismeri. Mesterséges világítás mellett rendes viszonyok között is folytonosan mennek át ilyen anyagok a szoba levegőjébe, de oly csekély mennyiségben, hogy orrunk észre sem veheti és az egészségre nézve semmiféle rossz következésük sem lehet. A petróleum, ha a lámpák szerkezete jó és maga az anyag tiszta, kevesebb rossz szagu anyagot ad át a levegőnek, mint egyébb világitó szerek. Szerencsétlenségre a világító szerek tisztasága, különösen a petróleumé és a világitó gázé, gyakran hiányos. A tisztátalan petroleum igen könnyen szét- rugja a lámpák olaj tartóit és nagyobb robbanások történhetnek miatta. Helyes időbeosztás. Nem is hinnök, minő nagy azoknak az embereknek a száma, kik soha rá nem érnek arra, amit végezniük kellene. Pedig kell, hogy időnk legyen mindenre, amit mások tőlünlf jogosan követelhetnek s egyedül a mi hibánk, ha kénytelenek vagyunk e kényelmes ürügyet használni, hogy kimentsük magunkat egy elmulasztott kötelem miatt. Sok, igen sok az, amit az ember végezhet a napnak huszonnégy órája alatt; ebből'ugyan 7 —-8-at le kell vonni a szükséges pihenésre. Mert korántsem szükséges, hogy az ember haj- nalhasadíától késő éjjelig folyton dolgozzék és fáradjon végkimerülésig. Éppen nem! Ez nem JJ Kővápvidék“ tárczá a, * Nem szokott a gerle madár messze útra kelni, Puha fészkét otthonossá bűvölik szerelmi. Még is egy pár gerle madár — nem is tudom honnét, Megszállta a nagysomkuti udvarház ereszszét. Eresz alul bizalmasan búgó, bájos bimbeléssel, A madár szív dalba hozta, hogy a mennyhez van most [közel. És a dalnak mindig az volt perzselőn szép vég-refrainje, Szívből kötött szerelemnek nem lehet, nincs soha vége. A titkár. — Monolog. — Irta: Lucián. Ilyen ember a gróf. És ez az ember szamaraz össze engem naponta húszonkétszer ! Most már föl sem * Nem eredeti. Részben után lopott. Erről szerző csak későbben győződött meg könyvtárában, hogy “Tennyson Bayron és Ovidiusnak is vannak hasonlithatlanul szebb hangulatképei, leírva és kinyomva. De ilyen apróbb butaságok tekintetéből a lyrát nem kell még letenni. veszem. Tudom, hogy hozzá’ tartozik az álláshoz, mint a kardbojt a katonához . . . Lenyelem. Nem a kardbojtot, hanem a szamarat. Nincs arról senkinek fogalma, hogyan tanultam éu meg nyelni. A legnagyobb gorombaságokat úgy nyelem le, mint a cápa a verebet. A titkárság tulajdonképpen nem más, mint a nyelés művészete. Éppen ma reggel tapasztaltam magamon. A gróf benyit a könyvtári szobába . . . engem keres . . . nem vette észre, hogy a fülkében állok. Dühösen kiáltja. — Hol van az a szamár ? Én a legnagyobb flegmával megszólalok : — Itt vagyok gróf űr. — Ah, jó reggelt! Mintha semmi sem történt volna. Ez a nyelés művészete. Hám, hám . . . A két grófi sarjadékról még nem is szóltam. A grófnak ugyanis van egy fia és egy leánya. Érdekes pár, mutogatni lehetne őket. A fiatal gróf az Arisztid, messzebb esett az almaiétól mint Makó Jerikótól. Könnyelmű, pazarló aki minden reggel azzal a nyájas kérdéssel állít be hozzám, hogy hogy lehetne az üregtől valamit púmpolni ? Ha nem tudok valamit kieszelni, leszamaraz, s egy operetmelódiát dúdolva a mamát zsarolja meg. Különben nem érdemes róla beszélni. Hálátlan, perfid jellem . . . Egyszer egy kis leánnyal látott sétálni, akinek sokat udvaroltam. Gyönyörű írása van, tudniillik gépirónő. Arisztid gróf tudakolni kezdte tőlem. hogy ki az a bájos teremtés ? — Gróf úr, — mondottam, — mennyasszonyom ... — Gratulálok annál jobb. Kicsiklandozta tőlem hogy mi a neve s hogy hol lakik. Éu gyanútlanul átadtam neki az adreszt, s másnap már vele láttam kocsikázni . . . Hát nem alá- valöság ez ? De ez még semmi ... Én szemrehányást teszek reki, hogy menyasszonyomnak oly feltűnően udvarol . . . — Ne bűsúlyon — mondotta, — csak addig teszem, mig el nem veszi, aztán szerényen félreállok. Gyönyörű erkölcs . . . Szerencse, hogy az a leány nem meunyasszonyom s hogy nekem kisebb gondom is nagyobb, minthogy elvegyem. A gróf kisasszony Natália is jól van megszerkesztve. A mamája rajta kapta, hogy egy tenoristával, s egy cigányprímásai levelez. Amikor a grófnő szigorúan megfedette, a kisasszony kacagott. — De mama én űtálom ezt a kéá űrat. Olyan gyalázatos parfümöt használnak . . . — Há} akkor miért levelezel velük ? — Divatból. Mert annyira divatba jött a meszaliiánsz, A mama beérte ezzel a magyarázattal, de vájjon a tenorista és a cigányprímás beérte-e volna vele ? Nem tüdőm . . . Szölöoltvány!! Szölövesszö !! A világhírű Deleware adja a legjobb bort; oltani, permetezői nem kell! Gyökeres 1000 db. 100 kor., sima 50 kor. Szőlőoltványok ezere; 140 kor,, a legnemesebb fajokból. Árjegyzék ingyen. pgT Rendelési cim : JÄTMjgy JMt I ÄM.ÄJI Felsősegesd. (Somogy megye.)
