Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-03-31 / 13. szám

1907. március 31.

magyar piacra; a gyermekek részére magyar motívumokból készült játékokat, a helyiség díszítésére és felszerelésére pedig magyar művészi fémárukat csinálni.

A vállalat foglalkozni fog fémlemez és más játékok, műipar-áruk, fémöntvények készítésé- ; vei, galvanizálással, galvanoplastikával, épület és helyiség vasalásokkal, továbbá fémlemezből házi- és konyhafelszerelések készítésével stb.

A vállalat tartama 30 év a bejegyzés tör- j vényes közzétételétől számítva, ezen tartam azonban közgyűlési határozattal meghosszabbítható.

Az alaptőke nagysága 200.000 (szóval kettőszázezer korona), mely 2000 darab (szóval kettőezer darab) egyenként 100 korona (szóval egyszáz korona) névértékű névre szóló részvényre oszlik. Az alaptőke közgyűlési határozattal felemelhető.

Az alapítók azonban kikötik, hogy ameny- nyiben csak 100.000 korona jegyeztetnék, úgy a tervezett részvénytársaság alaptőkéje 100.000 korona (szóval egyszázezer koronn) lesz, mely 1000 darab (szóval egyezer darab) egyenként 100 korona (szóval egyszáz korona) névértékű névre szóló részvényre oszlik.

Minden egyes részvény után az aláíráskor 30 százalék (szóval harminc százalék) a „Budapesti bank részvénytársaságinál (VI. Teréz- körut 21. szám) fizetendő be, mig a további fizetések határidejét az igazgatóság határozza meg.

A részvény kiállítási dija és illetéke 2 kor. (szóval kettő korona) részvényenként, amelynek befizetési határidejét szintén az igazgatóság fogja meghatározni.

Az aláírás zárideje 1907. év március hó 31-ik napjának déli 12 órájára állapittatik meg azzal, hogy az alapítók az aláírást előbb is lezárhatják, ha a részvénytőke teljes összegében aláíratott. Túljegyzés esetén az alapítók fen- tartják a jogot a feles aláírások leszállítására.

Az aláírás záridejétől számított két hó alatt az aláírók a Budapesten tartandó alakuló közgyűlésre levél utján hivatnak meg.

Az alapítók fentartják maguknak a jogot, hogy az első három évre az igazgatóságot ők j nevezik ki, valamint hogy az első három év alatt bármikor az igazgatóságot az alapszabály- szerüleg meghatározott létszámra kiegészíthessék. Az alapítók vagy mások nem kívánnak a társasághoz oly betéttel járulni, amely nem készpénzben áll, valamint nem kívánnak maguknak vagy másoknak bármily előnyt biztosítani.

Ha az alakuló közgyűlés az aláírás záridejétől számított legkésőbb két hó alatt össze nem hivatik, vagy ha az aláírás siker nélkül ! marad, az aláírók befizetett pénzeiket levonás : nélkül vissza követelhetik.

A részvényekre befizetett 30 százalékról ; kiállított elismervények igazolásul szolgálnak a részvényeseknek arra, hogy az alakuló közgyűlésen jogaikat a kereskedelmi törvény értelmében gyakorolhassák.

Budapest, 1906. január hó 16.

Az alapítók:

Batthyány Lajos gróf, Feszty Árpád,

Gál Károly,

fővárosi biz. tag, a „Budapesti bank r.-t.“ elnöke a „Budapesti közúti vaspálya társaság“ cégvezetője.

Klein Berthold,

.fővárosi bizottsági tag, nagykereskedő.

*

Komlós M. István,

mérnök.

Dr. Vadász Manó,

ügyvéd.

flezey Gyula,

nagykereskedő.

Hirsch István

fővárosi bizottsági tag, bank- j igazgató.

A vállalat ismertetése.

A gyár 200.000 korona alaptőkével indítható meg, mivel sem a berendezkedés, sem az áruk előállításához nagyobb összegre egyelőre szükség nincs, s tekintettel arra, hogy a gyár kezdetben főkép közkeletű cikkek előállítására szorítkozik, a hitelezésre sem keil nagyobb összeget előirányozni.

A vállalat kezdetben főkép bádog-játék- és műipari-, konyha és egyéb bádog cikkekre fog berendezkedni s csak a megnyert fogyasztási piac igényeihez mérten fogja üzemét fémöntvényekre, galvanoplastikára stb. successive berendezni és kiterjeszteni,

A bádogjáték és legtöbb műipari cikk terén e vállalat egyedül áll Magyarországon s igy kereskedelmi szempontból könnyű feladata lesz a külföldi gyárakkal a versenyt felvenni s azoKŐVARVIDÉK

kát kiszorítani. E tekintetben megkönnyíti helyzetét még azon jelenség is, hogy Magyarországon mindjobban terjed a hazai iparpártolási mozgalom, amely a vállalatnak önként olcsó propagandát csinál.

A vállalat már a működése kezdetén törekedni fog készítményeivel a magyar közönség Ízléséhez alkalmazkodni, lehetőleg a magyar művészi- és iparművészeti alkotásokat, terveket felhasználni s mennél több újdonsággal a belföldön terjeszkedni, a külföldön pedig piacot teremteni.

Hogy a vállalat készítményeivel a küföldi cikkek versenyét könnyen legyőzheti, két fontos körülményből is következtethető :

1. mert ugyanoly viszonyok között folytathatja üzemét (munkásviszonyok, anyagbeszerzés stb.), mint a külföldiek, de olcsóbb lévén a szállítás, az árucikkeket is kisebb áron hozhatja forgalomba;

2. miután készítményei alkalmazkodnak a közönség Ízléséhez, nagyon könnyű feladata lesz a mindig külföldi Ízlés- és életből merített formák szerint készült árukat a magyar közönség köréből kiszorítani. Mert pl. inkább számíthatnak hazánkban a magyar nép- és közéletből merített figurális játékok vevőközönségre, mint a teljesen idegenszerü és már megunt német, francia, osztrák figurák. De e vállalat épen ez újdonságaival számíthat arra is, hogy a külföldön is rohamosan terjeszkedhetik.

Már a fentiekből is következtethető, hogy e vállalat létjogosultságához semmi kétség nem fér s ha még figyelembe veszszük, hogy aránylag olcsó és kis berendezkedés mellett is nagymérvű forgalmat elég nagy haszonnal bir lebonyolítani, a vállalat nemcsak létjogosult, hanem egyike a legjobban reuzáló üzleteknek.

A gyár üzemképes berendezése, ha az első időszakban csak bérelt helyiségben lesz elhelyezve, körülbelül 50.000 koronába kerül. Ezen berendezkedés mellett a teljes üzemet véve figyelembe, naponként 10.000 darab oly tárgyat tud előállítani, amely darabonként 5 részből lesz összeállítva. A gyártáshoz szükséges összes anyagok Magyarországon olcsóbban szerezhetők be, mint külföldről hozatva.

Minthogy az alaptőkének csak egynegyed része lesz a berendezésre felhasználva, elég tőke marad arra, hogy a gyár a magyar kereskedelmi viszonyokhoz alkalmazkodva, nagyobb és gyors forgalomra, nagyobb készletre s esetleg rövid lejáratú hitelnyújtásra is berendezkedhetik.

Már az előadottakból is látható, hogy a vállalat jó és biztos kamatoztatásu üzletnek Ígérkezik, de ha figyelembe veszszük, hogy üzemberendezkedésének kiterjesztése nélkül, pusztán a kisiparosok belevonása utján, forgalmát nagy mérvben fokozhatja, az egyéb gyári vállalatokhoz képest már az első időszakban is sokkal nagyobb eredményt érhet el. T. i. a vállalat a kisiparosok beievonásával nagyrészt csak közvetítő szerepet visz, amennyiben oly cikkeket, amelyeket a meghódított piac ugyan igényel, de a drága előállítási mód, vagy a kis fogyasztás miatt egyelőre azok készítésére berendezkednie nem érdemes, akár egészben, akár részleteiben kisiparosokkal készítteti s azokat teljesen kiegészítve, a gyár hozza forgalomba. Minthogy egyrészt a kisiparosok részére az anyagot nagyban és olcsóbban szerzi be, -másrészt a kisiparosok állandó foglalkoztatása és megrendelések szerzése mellett kisebb munkabért fizet, a vállalat ezen, némileg közvetítő szerepével is lényeges anyagi hasznot mulathat majd fel.

A vállalat kétségtelen anyagi prosperálása mellett még megemlíthető, hogy működése kul- turjelentőséggel is bírhat, amennyiben a magyar Ízlésű és művészeti játékok és műipari cikkek terjesztésével előmozdítja népnevelésnek magyaros irányban való fejlődését.

A vállalat ezen fontos erkölcsi előnye miatt is hazánkban mindenütt támogatásra számíthat.

Válasz

Szűcs Gyula állami elemi népiskolai tanító urnák a „Nagybánya“ március 21=iki számában megjelent „Nyilt-tér“=i közleményére.

Szűcs Gyula ur aláírásával a „Nagybánya“ folyó március 21-iki számában a „Nyilt-tér“-ben a következő sorok jelentek meg:

!

„Válasz. A „Kővárvidék“ f. évi március 17-iki számában Barna Benő felelős szerkesztő ur kategorikusan felszólít azon „valótlan“ állításom igazolására, melyszerint „ő“ lapjának szerkesztésében csak a „seft“-et nézi.

Válaszul erre nem bocsátkozom elméleti vitatkozásba, csak leszögezek egy tényt.

Midőn 1905. augusztus havában egy köz- tiszteletben álló tisztviselő előléptetése alkalmából megtartott banketről egy árva szót sem ! tartotta érdemesnek közölni s én őt ezért kéri

[ dőre vontam, az volt a válasza, hogy: „nem

I írok róla, inert a hivatalos hirdetésekei más \ lapba adja“.

Ami pedig az én seftelési hajlamomat j illeti, erre vonatkozólag is csak egy klasszikus tényt hozok fel és ez az az elismerés, amelyben ! folyó évi március hó 15-én az igen tisztelt I szerkesztő ur előtt és füle hallatára polgártár- ; saim részéről épen önzetlenségem hangsúlyozása mellett részesültem.

Ez a két tény ékesebben beszél, mintha igen tisztelt szerkesztő ur újabb három hasábos válaszban fogja boncolgatni és kritizálni az én csekély személyemet.

S mert a felhozottakat, mint való tényeket, sem lecáfolni, sem letagadni nem lehet — azokra támaszkodva, a magam részéről minden további vitatkozást befejezek. Nagysomkut, 1907. március hó 18-án. Szűcs Gyula áll. tanitó.

A fenti soraira válaszom a következő:

Vegye tudomásul t. Szűcs ur, hogy most is fentartom azt, hogy az ön állítása valótlan, annál is inkább mert az beigazolást is nyert a „Kővárvidék“ március hó 24-iki számában megjelent „Nyilt-tér“-i nyilatkozattal.

Ami a „Nagybányádban megjelent és ! fentebb egész terjedelmében leközölt válaszának ama részét illeti, hogy „egy köztiszteletben álló i tisztviselő előléptetése alkalmából megtartott banketről egy árva szót sem tartotta érdemes- I nek közölni és én őt ezért kérdőre vontam,

I az volt a válasz, hogy: nem írok róla, mert I a hivatalos hirdetéseket más lapba adja“.

| Válaszom az, hogy ezen állítása nem igaz, amit alább be is fogok igazolni. És azt hiszem, hogy minden ember feltételez annyi józan gondolkozást rólam, hogy én önnek ilyesmit nem mondhattam. De nem is mondtam. Nem hallgathatom el, hogy ama kifejezésére: „és én őt ezért kérdőre vontam“, ne reflektáljak.

ügy látszik, t. Szűcs ur, ön nincs tisztában azzal, hogy mikor és miért van jogában valakit í kérdőre vonni. Azt hiszem, hogy ezért, önnek nem volt joga engem kérdőre vonni. Talán azt akarta mondani, hogy megkérdezte tőlem ?

Utánajártam a dolognak és megtudtam, hogy ön tulajdonképen melyik tisztviselő elő- 1 léptetése alkalmából tartott banketről tesz ; célzást. Vegye tudomásul, t. Szűcs ur, hogy ; én a megtartott banketről mit sem tudok, i én a banketre hivatalos nem voltam, tehát azon meg sem jelenhettem, erre nézve senkitől tudósítást nem kaptam, - tehát nem is Írhattam róla semmit.

Mindezeken kivül állításának valótlanságát a következő körülmény is igazolja: A „Kővárvidék“ 1905. évi augusztus hó 20-án megjelent számában az alábbi szószerinti hir jelent meg: „Kinevezés. Medgyesi Géza, a helybeli kir. járásbírósághoz beosztott kir. aljárásbiró, a borosjenő-i kir. járásbíróság vezető járásbirájává neveztetett ki. Egyrészt sajnáljuk a bírói kar egyik legkiválóbb tagjának távozását, de másrészről örvendünk az őt ért megérdemelt kitüntetésnek s őszintén gratulálunk.“

Ezen meleghangú hir elég bizonyíték arra, hogy nem tekintettem a „seft“-et, mert dacára az ön valótlan állításának, igy emlékeztem meg az általam is igen tisztelt tisztviselőről,

3